„Hiszünk a roma asszonyokban” – a felzárkóztatásban kulcsszerep jut a nőknek

Az, hogy Magyarországon hány roma, roma származású vagy roma kötődésű ember él, nem tudjuk biztosan. Egyesek szerint mintegy félmillió, mások 6-700 ezerre teszik ezt a számot, de olyan is akad, aki szerint a magyarországi cigány lakosság ma már egymillió főt számlál. Amit biztosan tudunk, hogy a következő 20 évben a mintegy 300 legszegényebb – zömében romák lakta – településen fog megszületni a gyerekek 7-8 százaléka. Ilyen adatok mellett naivitás azt gondolni, hogy a békés egymás mellett élés (és egymás levegőnek nézése, kirekesztése) az együttélés helyett valós jövőkép lehet. Már tudjuk, hogy szegregáció hosszútávú hatásai rombolják a társadalmat, az egyetlen járható út tehát az integráció, ami jól hangzik, de egyetlen országban sem sikerült tökéletesen megvalósítani. A társadalom irányából érkező kérdések, a „mikor” és a „hogyan” tehát teljesen jogosak, de nincs egyértelmű válasz. Az eddigi tapasztalat alapján csupán az jelenthető ki, hogy az integráció egy hosszú és kanyargós út, kudarcokkal és sikertörténetekkel kikövezve, de ha van egy jó terv, akkor az eredmények is napról napra egyre láthatóbbá válnak. Ebben a stratégiában kiemelt szerep jut a nőknek, akik közösségformáló és megtartó erejükkel tartóoszlopaivá lettek a felzárkóztatásnak. 

Inspiráló, példamutató nők a felzárkóztatásban

Mindezt jól példázza Vörösné Bangó Melinda is, akinek története februárban járta be a sajtót: én is vastapssal fogadtam őt a közönség soraiban, amikor Jelenlét díjat vett át az Uránia Nemzeti Filmszínházban azért, amit településének közösségében elért.  „Maca”, ahogy a legtöbben ismerik Tarnabodon 2016 óta segítő, mentor a helyi óvodában. Hátrányos helyzetű családban nőtt fel a Heves vármegyei községben, a családjában nincs értelmiségi, a tanodás évei adtak neki jövőképet. Középiskolába jelentkezett, péknek tanult, de sajnos csak közmunkásként tudott elhelyezkedni. Az óvodában lett mosogató, de a gyerekek között is sokat segített, ekkor szólította meg valódi hivatása. Leérettségizett és az egyetemre is felvették, dolgozott a tanodában, később Heves vármegyei koordinátorrá is vált: sokat tevékenykedik a családokért, segít visszavezetni az embereket a munka világába, foglalkozik tanácsadással, és akítvan részt vesz a közösség építésében is. 

Kép

Vecsei Miklós, Molnár-Bánffy Kata és Vörösné Bangó Melinda Tarnabodon 2022-ben Kép: Páczai Tamás

A helyi nők bevonása a programokba egyébként azért is kulcsfontosságú, mert az ismeretségük, tekintélyük, kapcsolataik és nem utolsósorban a bizalom nagyban megkönnyíti a közös munkát.  
„A Jelenlét program azon a reményen alapszik, hogy öt-hat év eltelte után már a helyiek közül találunk munkatársakat. Már sok segítő munkatársunk van, aki maga is ezekből a programokból nőtt ki. A lányok vonzónak látják a gyermekgondozással összefüggő foglalkozásokat, mert nekik maguknak is jó élményük volt gyermekként. Apránként minden településen nő az intézményekben foglalkoztatottak száma. Aki innen nő ki, azt kevesebb gyanakvással fogadják a helyiek, jobban is érti a közösségi mintázatokat, a számunkra rejtett vagy különös viszonyrendszereket. Nálunk sokszor eredményesebbek tudnak lenni, mondjuk egy-egy fiatal iskoláztatásában, a szülők meggyőzésében. Ők a biztosítékai a program hosszú távú működésének. Mi már rég nem leszünk Tarnabodon, de Maca még mindig itt lesz” – magyarázta Vecsei Miklós egy tarnabodi látogatás során a Képmásnak.

De ne gondoljuk, hogy csak azok a nők képesek a közösségek építésére és megtartására, akik képzettséget szereznek, hivatástudattal rendelkeznek, ahogy Melinda: már az egyszerű példamutatás is nyomot hagy. A szegregátumokat járva mindegyik máltai Jelenlét Pontál találkoztam olyan asszonnyal, akik egyszerűen csak a munkamoráljukkal, a gyermekeikkel való törődésükkel mutatnak példát a többieknek, sőt rendszeresen tanácsokat is adnak azoknak a lányoknak, akik hozzájuk fordulnak segítségért. Az, hogy egy érdeklődő gyerek zeneórára járhat, részt vehet a Szimfónia Programban, nem egyszer az édesanyáknak köszönhető, akik meggyőzik a családot, hogy van értelme a hegedülésnek vagy más hangszeres zenélésnek. De találkoztam olyan segítővel is, akit a kamaszlányok vagy még kisebbek arról faggattak, hogy „milyen gyakran kap pofont a férjétől”. Az asszony rávilágított arra, hogy szerelmes férfi nem veri a feleségét. Ez a kijelentés egy olyan világban, ahol a kislányok azt hiszik, hogy verhetők, persze nem hoz elemi változást, de azoknak az embereknek a hosszútávú jelenléte, akik képesek új mintákat mutatni, idővel kézzelfogható eredményre vezet. 

A roma asszonyok szerepe nem csak falun fontos

Bár a 300 legszegényebb településen a leginkább tetten érhetők a felzárkóztatási törekvések, a nagyvárosokban is komoly erőfeszítéseket tesznek a romák identitásmegőrzése, az integráció, és a társadalmi szakadékok csökkentése érdekében. Ebben a feladatban kulcsszerep jut az ismert roma értelmiségieknek, művészeknek, akik különböző fórumokon találkozhatnak az érdeklődőkkel. Ilyen előremutató kezdeményezés például a NősziRom rendezvénysorozat is, ahol romák és nem romák együtt mélyedhetnek el a cigánysággal kapcsolatos témákban, mindezt rendkívül izgalmas és szórakoztató formában. 

„Arra gondoltunk, milyen jó lenne, ha egyszer mi, nők tudnánk adni valamit a nőknek” – így foglalta össze a Nőszirom küldetését a projekt főszervezője, Váradi Éva. Az esteket cigány talkshow-ként emlegetik, a rendezvények középpontjában pedig olyan roma nők állnak, akik munkájukkal régóta szolgálják a közösséget, és sokakat inspirálnak. A programokat hónapról hónapra három nő valósítja meg: Váradi Éva szerkesztő, Daróczi Tímea műsorvezető és Szántó Marietta „Maya”, az Újpesti Cigány Önkormányzat képviselője. „Az ember a kapcsolataiban, találkozásaiban mindig gazdagodik egy kicsit vagy sokat, és a meghívott vendégeink épp attól különlegesek, hogy akaratlanul is nagyon sokat képesek adni önmagukból. Bátorságot, hitet, erőt, elkötelezettséget, tartást. Az emberi sorsok, a múlt, a közös emlékek felidézik bennünk és a közönségben is, mi az, ami igazán fontos és értékes az ember számára. Stohl András, Seress Zoltán, Nemcsák Károly, Gergely Róbert az első felkérésre önzetlenül csatlakoztak az ügyünkhöz, és a meghívott barátok, pályatársak olyan szeretettel készültek/készülnek a találkozásra, ki dallal, ki találós kérdésekkel, hogy az estek óhatatlanul is kiemelik az embert a mindennapok taposómalmából, és megerősítik abban, hogy a világ jó hely, tele van jó dolgokkal, jó emberekkel” – nyilatkozta korábban a talkshowról a Képmásnak Váradi Éva, aki a mai napig elérzékenyül azon, milyen örömmel, milyen sokan mozdulnak meg egy jó ügy érdekében.
 

Idén 30 éves a dm. A drogéria mindig is figyelt arra, hogy társadalmi ügyekben is aktívan részt vegyen, így jubileuma alkalmából ősszel egy 30 millió forintos keretösszegű pályázatot ír ki civil szervezetek számára női egészség támogatásának témakörében, fókuszálva a testi, lelki egészségre, valamint a közösségek és az altruista cselekedetek erejére.
•    3 kategóriában keresnek projekteket, kategóriánként 10-10 millió forint lesz elnyerhető.
•    A pályázatra szeptember hónapban lehet jelentkezni, nyerteseket november elején hirdetnek.
•    Zsűritagok:
o   Lelki egészség - Al Ghaoui Hesna újságíró
o   Testi egészség - Kádár-Papp Nóra, a Gyerünk, anyukám! mozgalom alapítója
o   Közösségépítés – Vecsei H. Miklós színész, POKET-közösség alapítója

Támogatott tartalom.