Hét tipp, amivel csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat
Sokan gondolják, hogy az olyan nagy károsanyag-kibocsátók mellett, mint Kína, India vagy az Amerikai Egyesült Államok, egy magánember tevékenysége – akár pozitív, akár negatív értelemben – eltörpül. Pedig a környezetvédelem csakis magánemberek összefogásának eredményeként működhet hatékonyan. Már csak azért is, mert a környezetszennyezés csökkentésére, hatástalanítására a legtöbb országban nem jut elég pénz, épp ezért különösen fontos, hogy saját mikrokörnyezetünkben és hatáskörünkben megtegyünk mindent, amit lehet.
Én már kisgyerekként megtanultam, hogy nem szabad szemetelni. Ha nincs a közelben egy szemeteskuka, akkor zsebre teszem a szemetemet, és kidobom a legközelebbi kukába. Ezen kívül számtalan más módon is lehet óvni a környezetünket. Ilyen például, hogy a telefon töltőjét ki kell húzni a konnektorból, ha már nem használjuk, és ehhez hasonló tipp az is, hogy le kell kapcsolni a lámpát azokban a helyiségekben, ahol épp nem szándékozunk időt tölteni, hiszen feleslegesen minek égjen a villany?
A környezetvédelem tehát apró változtatásokkal indul, de a sok kicsi, tudatos lépés összeadódik, és végül óriási eredményt érhetünk el általuk.
Lássunk 7 tippet, amelyek révén csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat!
Közlekedjünk zölden!
Már azzal is sokat tehetünk a környezetünkért, ha minél ritkábban ülünk volán mögé, és amikor csak lehet, a tömegközlekedést választjuk. Vagy, ami még ennél is környezetkímélőbb: gyalogoljunk és biciklizzünk, már ha ez nem ütközik földrajzi korlátokba!
Nejlon helyett textil
A nejlonzacskó előállítása környezetszennyező, ráadásul nem bomlik le, de ami a legrosszabb: a legtöbb el sem jut a hulladéklerakóig, szinte bárhol találkozhatunk velük, akár a természetben is. A mosható zsebkendő, a többször használatos törlőruha, de akár a textilszatyor, textiltáska is rengeteget lendíthet a környezetvédelem ügyén.
Válasszuk a hazait!
Élelmiszervásárlásnál figyeljünk oda arra, hogy a termék előállítása milyen messze történt a felhasználási helyétől, vagyis az otthonunktól.
Minél messzebbről érkezik ugyanis egy étel, vélhetően annál több tartósítószert kellett hozzáadni, hogy ekkora utat meg tudjon tenni, nem is beszélve a szállítással járó emisszióról.
Az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében érdemes előnyben részesíteni a hazait, vagy legalábbis a környező országok termékeit.
Fast fashion helyett tartós darabok
Bár a fogyasztói piac mantrája, hogy hetente új ruha kell, mi ne dőljünk be ennek! Mert többek között a fast fashion feleslegessé vált ruhadarabjaiból lesznek azok a szeméthegyek, amelyekkel tele vannak az óceánok, India és Afrika. Vásároljunk inkább jó minőségű, időtálló ruhákat, a meguntakból pedig tartsunk garázsvásárokat, vagy vigyük el őket olyan szervezeteknek, amelyek eljuttatják azokat a rászorulókhoz.
Élet vegyszermentesen
Persze van, amikor erősebb fertőtlenítőre, vegyszerre van szükség, de azzal sem árt tisztában lenni, hogy ezeknek az erős maró- és oldóanyagoknak az előállítása környezetszennyező, nem is beszélve arról, hogy általuk egyre több mérgező anyag kerül az otthonunkba.
Mindennapos felmosáshoz, ablakpucoláshoz elegendő lehet az ecet, takarításhoz, szagtalanításhoz pedig kiválóan használható a szódabikarbóna is.
Húzzuk ki a zsinórt!
Amikor nem töltjük a mobiltelefont, laptopot, húzzuk ki a töltőt a konnektorból, mivel a csatlakozás áramot fogyaszt. Ugyanez igaz minden elektromos készülékünkre is. Bármit, ami digitális órával rendelkezik vagy áramot használ az időméréshez, ugyancsak ki kell húzni a konnektorból, ha nem használjuk.
Főzés energiatakarékosan
A főzés során is érdemes odafigyelni, hiszen rengeteg felesleges energia mehet kárba. Fontos például ügyelni arra, hogy ne égessük feleslegesen a gázt, a kelleténél ne használjunk nagyobb lángot. Ne nyitogassuk feleslegesen a hűtő ajtaját, és semmiképp se hagyjuk hosszabb időre nyitva, mert ezzel teljesen ok nélkül dolgoztatjuk a hűtőrendszert.
Miért fontos mindez?
Mert a Földnek egyáltalán nem mindegy – és nekünk, valamint az utánunk következő generációknak sem –, hogy mennyire élünk nagy lábon. Sok embernek eszébe sem jut, hogy az átlagos, hétköznapi választásai, szokásai – például, hogy milyen étkezési vagy közlekedési kultúrában él – nagymértékben befolyásolják azt, hogy öt vagy tíz év múlva milyen állapotban lesz a bolygó.
Mindenki nyomot hagy maga után, már azzal is, ha felszáll egy buszra, felkapcsolja az otthonában a villanyt, elfogyaszt egy joghurtot, sőt még azzal is, ha elküld egy e-mailt.
A látszólag ártalmatlan hétköznapi tevékenységek hosszú listája is hozzájárul a szén-dioxid és más, klímaváltozást előidéző üvegházhatású gázok kibocsátásának növeléséhez.
Egyre nagyobb lábon
A szakemberek szerint a '80-as évek vége óta tapasztalható az egyre gyorsabb ütemben növekvő túlfogyasztás, és már most nagyobb az ökológiai lábnyomunk, mint bolygónk biológiai kapacitása. Az emberiség erőforrásigénye, illetve károsanyag-termelése következtében jelenleg évente 1,75 bolygónyi területet használunk el. Ez azt jelenti, hogy a Földnek egy évre és csaknem nyolc hónapra van szüksége ahhoz, hogy regenerálódjon az után, amit egy év alatt elhasználunk rajta. A Globális Lábnyomhálózat (Global Footprint Network) honlapján közölt előrejelzések szerint ha ilyen tempóban fogyasztjuk az erőforrásokat, és a fogyasztási szokásaink nem változnak jelentősen, a 2030-as évek közepére már két egész Föld bolygónyi területre lesz szükségünk a fennmaradáshoz.
Meglepő dolgok, amelyekkel növeljük ökológiai lábnyomunkat
A repülésnek, az autóvezetésnek vagy a világításnak egyértelműen jelentős a „szénlábnyoma”. Kevésbé nyilvánvaló azonban az a kár, amit egy üveg ásványvíz kinyitása okoz!
A boltban vásárolt palackozott víznek majdnem 1150-szer akkora a kibocsátása, mintha a palackot csapvízzel töltenénk meg.
De akkor is lényegesen növeljük az ökolábnyomunkat, ha Európán kívülről, például Amerikából rendelünk cipőt, vagy Puerto Ricóból származó kávét iszunk. Minél inkább előnyben részesítjük a helyi termékeket és szolgáltatásokat, annál jobban kíméljük bolygónkat és annak erőforrásait.
Források:
- https://www.origo.hu/idojaras/20090927-globalis-felmelegedes-nitrogenszennyezes-edesviz-savasodo-oceanok.html
- https://www.origo.hu/idojaras/20091007-okologiai-labnyom-okolabnyom-kiszamitas.html
- https://www.footprintnetwork.org/
- https://phys.org/news/2015-11-carbon-footprint-email.html
- https://www.nature.com/
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Erkölcsi kötelességünk húst enni, vagy pont száműzni kellene az étrendünkből? – A nagy vegán–húsevő vita
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
