„Gyorsabbnak tűnik beadni egy kanalas gyógyszert, mint a család étkezési szokásain változtatni”

2014-ben szerezte a gyógyszerész diplomáját. Ha visszamegyünk az időben tíz évet vagy még korábbra, annak idején miért választotta ezt a hivatást?

Egészen a gyerekkoromig mennék vissza. Mindig is központi szerepet játszott az életemben az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás, a szüleim is ebben a szemléletben neveltek. Kiskoromtól kezdve sportoltam, úsztam és triatlonoztam, ez azt jelentette, hogy napi két edzésem volt: reggel iskola előtt, és utána délután. Voltak mélypontok, de motiváltuk egymást az edzőtársaimmal. Mindig arra törekedtem, hogy a saját magam vagy mások testi és lelki egészségét támogassam. Már gyermekként tudtam, hogy az egészségügyben szeretnék dolgozni, mert mindig vonzott az emberek segítése és a gyógyítás. Az iskolában pedig a biológia és a kémia iránti érdeklődésem erősítette meg ezt az irányt. A gyógyszerészi hivatásban találtam meg azt, ahol mindezeket a területeket egyesíteni tudom.

Ma már gyógyszerészként dolgozik Gyulán. Mi a feladata napjainkban egy gyógyszerésznek, amikor a betegek többsége sokszor előbb keresi fel a patikát, mint az orvost?

Igen, én is ezt tapasztalom, hogy sokan nem jutnak el orvoshoz. A gyógyszertár olyan helyszín, ahol nemcsak az egészségmegőrzésnek van szerepe, hanem a gyógyításnak is. Beteg emberek is bejönnek még az orvos előtt, és tanácsot kérnek. 

A gyógyszerész feladata nemcsak a gyógyszerkészítés és a gyógyszerkiadás, hanem fontos szerepünk van abban is, hogy hiteles információkat adjunk át, és előmozdítsuk a biztonságos gyógyszerhasználatot. 

Ahogyan abban is, hogy kérdezzünk, mi az adott probléma, és rá kell jönnünk, hogy az a gyógyszer tényleg megoldás-e az ő gondjára. Nagyon sok betegség megelőzhető lenne, ha helyesen táplálkoznának az emberek. Szívügyem a gyermekek egészsége és a táplálkozással összefüggő betegségeik megelőzése, gyógyítása. 

„A szülők gyors, azonnali megoldásokat keresnek, de nem mindenre a gyógyszeres terápia a legmegfelelőbb megoldás” – olvasható a pályázati anyagában. De akkor mi a megoldás?

Az életmódbeli változtatások. Például sokan jönnek be hozzánk Gyulán az Árpád Gyógyszertárba azzal, hogy étvágynövelőt keresnek a gyermeküknek. Van is erre hirdetett szer, de én ilyenkor inkább elbeszélgetek velük: milyenek a családi étkezési szokások, hogyan étkeznek, miért gondolják, hogy nem elég jó az étvágya a gyermeküknek. Sokkal gyorsabbnak tűnik az, hogy beadunk egy kanalas gyógyszert, és másnaptól kezdve jól fog enni a gyerek. Hosszadalmasabb és nehezebb út a családi étkezési szokásokon változtatni. Fontos a példamutatás. Emellett sokszor a szülőknek túl nagyok az elvárásaik a gyerekekkel szemben, szeretnék, hogy mindent megegyenek. 

Pedig el lehet fogadni azt is, hogy az adott életszakaszban valamit nem szeretnek, nekik is megvan az egyéni ízlésük, ezeket figyelembe kell venni. 

Másik példa, hogy sok szülő úgy véli, gyermeke székrekedéssel küzd, mert nem mindennap van széklete. Ettől még nem kell rögtön hashajtót adni neki, vagy – ami régi, elavult módszer – szélcsövet alkalmazni. Életmódbeli változtatásokkal el lehet érni, hogy megfelelő legyen a gyermek bélműködése, emésztése.

Kép

Fotó forrása: Richter Gedeon Nyrt.

A szívügyből idén egy könyv is született, Az egészséges baba – A hozzátáplálás kézikönyve címmel. Mi hívta életre a kötetet?

Egyrészt személyes tapasztalat, mivel nekem is van két gyermekem. Amikor megszületett az első kisbabám, megtapasztaltam, hogy mennyi téves információ, kétely kering például a hozzátáplálással kapcsolatban. Baba-mama klubokban sok bizonytalan anyukával találkoztam. Úgy döntöttem, hogy továbbképzem magam, így a gyógyszerész hivatás mellett, élelmezésvezető és táplálkozási tanácsadó képesítést szereztem. Segíteni szeretnék a szülőknek, hogy legyen hiteles információjuk, ezáltal magabiztos tudásuk.

Mik a leggyakoribb tévhitek a kisbabák táplálkozásával kapcsolatban?

Sok a régi berögződés, például, hogy a bogyós gyümölcsöket és az allergéneket csak kétéves kor után vezessük be, darabos ételeket csak egy–két éves kor után adjunk, ha már kinőtt a rágófoguk a gyerekeknek. Ezek ma már megdőltek, sőt még kárt is tehetünk velük. 

A válaszkész táplálás áll a könyv középpontjában. Ez mit jelent? 

Igen, ennek az a lényege, hogy a baba igényeit vesszük figyelembe, nagyon figyelünk az ő jelzéseire, és azokra reagálunk. Ez a könyvem fő irányvonala. De nem foglalok állást abban, hogy melyik a jobb – a hagyományos pürés táplálás, vagy a BLW – hiszen mindkét módon lehet válaszkészen táplálni a gyermekünket. Utóbbi a Baby-Led Weaning (igény szerinti falatkás hozzátáplálás), ami azt jelenti, hogy a hozzátáplálást a baba irányítja azáltal, hogy a kezdetektől azt eszi, amit a szülők. Ennek nagyon fontos eleme, hogy a szülők egészséges élelmiszereket, tehát ne készételeket, ultrafeldolgozott ételeket, hanem saját maguk főzte, a baba számára könnyen fogható falatokat tegyenek elé, amiket ő az ínyével össze tud nyomni. Ha kirakom a baba elé az ételt, miközben én teljesen mást eszem, az nem működik. 

Nem veszélyes a BLW? 

Nagyon fontos, hogy nem mogyorókeménységű ételeket vagy nyers répát teszünk a baba elé, hanem puhára főtt vagy párolt ételeket. Akkor biztonságos, ha a szülő kellően tájékozott és felkészült, és végig ott ül a gyermeke mellett, valamint csak akkor szabad elkezdeni, ha már stabilan ül a baba.

Az is lényeges, hogy nyitott legyen erre, tehát ne azért alkalmazzák a BLW-t, mert a szülő így szeretné, hanem mert a baba érdeklődést mutat: nyúl az ételért, önállóan próbálja a szájához emelni és rágcsálni a puha falatokat.

Teljesen egyéni, hogy kinek mi a jó, melyik családban mi válik be. Akármelyik hozzátáplálási módot választjuk is – hagyományos pürés vagy BLW –, figyeljünk a baba igényeire: szeretné-e megkóstolni az ételt, és mennyit szeretne belőle enni.

Kép

Kép: Freepik

Mi a helyzet, ha tényleg semmit nem szeretne megkóstolni az anyatejen vagy a tápszeren kívül?

Ez a hozzátáplálási időszak kezdetén gyakori helyzet, és tisztában kell lennünk vele, hogy mindenki egyéni tempóban fejlődik, a hozzátáplálás előrehaladása is egyéni ütemű a baba érdeklődése, igényei, fejlettsége szerint. A legfontosabb, hogy türelmesek legyünk, és amellett, hogy kínáljuk, ne erőltessük az evést. Előremozdíthatja a folyamatot, ha közösen étkezünk a babával, egy asztalnál ülünk vele, és az anyatejet vagy tápszert is fel lehet használni az ételkészítéshez, hogy az addig megszokott, ismerős íz visszaköszönjön az ételében. Ha hosszabb távon nem tapasztalunk semmilyen változást, továbbra sem érdeklődik az ételek iránt, akkor bátran kérjünk segítséget, konzultáljunk szakemberrel!

Térjünk vissza a gyógyszerekhez. Gyógyszerellenességgel találkozik a mindennapi munkája során?

Nem, ha valaki már bejön a patikába, akkor ő gyógyszert szeretne. Ha valaki szkeptikus a gyógyszerekkel kapcsolatban, inkább be sem jön, hanem alternatív utakat keres. Egyértelmű, hogy egy adott betegség esetén a megfelelő gyógyszert kell választanunk, ami által meggyógyulunk, másrészt viszont vannak olyan, a korábban már említett állapotok, amikor nem rögtön, első körben szükséges a gyógyszer. 

Érezni kell azt, hogy ki az a vásárló, aki nyitott, hogy átbeszéljük a problémáját. Ha ilyennel találkozom, akkor szívesen ellátom tanácsokkal. 

Ez úgy működhet jól, ha valakinek, ahogy saját háziorvosa, úgy saját gyógyszerésze is van. Hogy látja, ez meg tud valósulni a mindennapokban? 

Éltem és dolgoztam Budapesten is, ott ez kevésbé tud megvalósulni. A fővárosban a munkám sokkal inkább a gyógyszerkészítésre és -kiadásra korlátozódott. Amikor eladtam egy gyógyszert, magára az információátadásra kevés idő jutott. Nagyon sok volt a beteg, pörögni kellett, kevés idő volt a tanácsadásra. Gyula kisváros, itt ez jól tud működni. A kisbabák életét követjük a születésüktől kezdve. Sok helyi lakost ismerünk személyesen, tudjuk az eddigi kórtörténetüket, illetve, hogy milyen gyógyszereket szedtek eddig. Több idő van beszélgetni az emberekkel. 

Mit jelent az ön számára a Richter Érdemérem, amit „Az év legjobb prevenciós gyakorlatát folytató gyógyszerésze” kategóriában nyert el?

Hatalmas megtiszteltetés és egy visszaigazolás, hogy amiért dolgozok a mindennapokban, az érték. Nagyon jóleső dolog, amikor a betegek részéről kapok visszajelzést és köszönetet, de nagy öröm az is, ha szakmailag elismerik a munkámat. Örülök, hogy egy szélesebb kör is megismerheti a könyvemet, de fontosabb volt számomra, hogy azt a szakmai zsűri elé vigyem.

A Richter Érdemérem Díj célja, hogy elismerje az egészségügyben kulcsszerepet betöltő szakemberek mindennapi munkáját, és elősegítse az olyan innovatív ötletek, jó gyakorlatok megvalósítását, amelyek hozzájárulnak az egészségügy további modernizációjához és a gyógyszerész hivatás hatékonyságához. Először 2023-ban pályázhattak Magyarországon tevékenységet folytató gyógyszerészek. 2024-ben az év legjobb prevenciós gyakorlatát folytató gyógyszerésze: Dr. Bozó Dóra. A győztes pályázatok bruttó 2.000.000 forint értékű díjazásban részesülnek, továbbá jó gyakorlataik a richtererdemerem.hu weboldalon is elérhetővé válnak, hogy inspirációként szolgálhassanak a szakma többi tagja számára.

A Richter Érdemérem Díjra 2025-ben is minden magyarországi gyógyszertárban dolgozó (aktív) gyógyszerész, szakgyógyszerész adhat be pályázatot. Bővebb információk a  www.richtererdemerem.hu weboldalon.

A cikk a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával készült.