Évtizedekig ugyanazon a munkahelyen dolgozni – ma is lehetséges?

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2020-as adatai szerint a magyarok átlagosan 8,5 évet töltenek egy munkahelyen. Svájc és Svédország hasonló átlagot tudhat magáénak, miközben szomszéd országainknál ezek az értékek jóval magasabbak: Romániában és Szlovákiában átlagosan 10 évet, Horvátországban és Ausztriában 10,5 évet, míg Szlovéniában 11,5 évet dolgoznak az emberek egy munkahelyen. A legmagasabb átlagot Olaszország és Görögország éri el, itt közel 13,5 évre köteleződnek el a munkavállalók.

Fiatalság + járványhelyzet = munkahelyváltás?

A köztudatban az a feltételezés él – nem megalapozatlanul –, hogy a gyakori munkahelyváltás leginkább a huszonévesekre jellemző. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lenne igény részükről a hosszú távú tervezésre.

A Groupama Biztosító 2019-es kutatása rámutat, hogy a fiatal munkavállalók is szeretnének évekig ugyanazon a munkahelyen maradni: a válaszadók 62 százaléka szerint jobb legalább 5-10 évig ugyanannál a cégnél dolgozni.

A pandémia ráadásul újabb jelenségeket hozott magával. A járvány berobbanásakor a munkaadók jogosan számíthattak arra, hogy a „kötelező” home office a munkahelytől és a munkatársaktól való fizikai eltávolodás miatt munkahelyváltási hullámot hozhat magával. Eközben nagyobb igény lett a rugalmas, illetve hibrid munkavégzésre, amelyet eleinte nem minden cég alkalmazott szívesen. A Microsoft által készített 2021-es Work Trend Index felméréséből – amelyben 31 ország több mint 30 ezer munkavállalóját kérdezték – kiderül, hogy a dolgozók 40 százaléka tervezte, hogy még az adott évben munkahelyet vált.

A járványhelyzet végül nem mindenkit sarkallt munkahelyváltásra. Olyan személyeket kerestem fel, akik egy, két, illetve három évtizede dolgoznak ugyanazon a helyen, azzal a céllal, hogy kiderítsem, mi a titka a kitartásuknak és a hűségüknek.

Megértő vezetőség, anyagi és emberi megbecsülés

Anna 2009 óta dolgozik egy orvostechnikai eszközöket gyártó és forgalmazó cégnél vidéken. Recepciósként kezdte, de fél év múlva sikerült átkerülnie a logisztikai és kereskedelmi ügyintéző csapatba. Elsősorban a munkatársakkal és a főnökséggel való jó viszony tartja őt ezen a helyen, de nagy előny számára, hogy gyalog is könnyen megközelíthető a munkahelye. Ugyanakkor motiválja a fizetés és a különböző juttatások is: karácsonyi ajándékok, bónuszok. A cégnél rendszeresek a csapatépítő programok és az utazási lehetőségek. Utóbbinak köszönhetően Anna eljutott olyan külföldi utakra, amelyekre saját erőforrásból talán sosem telt volna neki.  

Szerinte fontos, hogy a munkaadó megbecsülje a dolgozóit – náluk ennek hagyománya van. Éves értékeléseket szoktak tartani, de vannak rendezvények is, ahol a legjobb részlegeket és munkatársakat díjazzák.

Anna ezenfelül úgy gondolja, hogy a munkavállalónak is oda kell tennie magát, alázatosnak és alkalmazkodóképesnek kell lennie, továbbá meghatározó a tisztelettudó és segítőkész hozzáállás is.

Tamás 14 éve dolgozik informatikusként az energetikai szektorban. Szerencsésnek tartja magát, mivel soha nem volt olyan főnöke, aki keresztbe akart volna tenni neki. Mindemellett lehetősége volt a szakmai fejlődésre, és arra is, hogy visszamondjon egy olyan pozíciót, amely számára túl stresszes volt. A főnökség megértően állt a helyzethez, ezért más területen biztosítottak neki munkát.

Számára a multikörnyezet az ideális közeg, mivel itt lehetőség van időről időre pozíciót váltani – nemcsak magasabbra, hanem más típusúra is, hogy változó legyen a terhelés. Megtartóerő számára, hogy olyan juttatások vannak a cégnél, amelyek máshol nincsenek: például évi 40 óra, amit ki lehet venni arra, hogy eljusson valaki fogorvoshoz vagy szülői értekezletre munkaidőben. De a cégnél az ingyenes nyelvtanulás is biztosított.

Megtalálni a pozitívumot ott, ahol nem megy a váltás

Ákos 22 éve foglalkozik szállítmányozással és logisztikával, fióktelep-vezető.

A legjobb dolognak a munkahelyén a kollégáit tartja, akikért, úgy érzi, érdemes harcolni, és akiket nem szívesen hagyna magukra.

Bevallja, hogy többször is fel szeretett volna mondani a főnökei miatt, akik nem motiválják, és a munkáját sem értékelik igazán. De a váltást egyrészt a kora miatt érzi rizikósnak (55 éves), másrészt tisztában van vele, hogy nehezen találna a mostanihoz hasonló vezetői állást a szállítmányozópiacon.

Vezetőként viszont fontosnak tartja, hogy az alkalmazottak folyamatos visszajelzést kapjanak a munkájukról, és legyen lehetőségük fejlődni, kibontakozni. A cégnél továbbtanulási támogatásokkal ösztönzik a munkavállalókat, igyekeznek családbarát hozzáállást tanúsítani, nyitottak és segítőkészek a dolgozók személyes problémáival kapcsolatban – Ákos szerint ez is kulcsfontosságú a munkaerő megtartása érdekében.

Eszter 30 éve foglalkozik vámellenőrzéssel, pénzügyőr. A középiskola befejezése után kezdett el ezen a területen dolgozni. Ebben a közegben „nőtt fel", erősen él benne a hivatástudat.

Egyfajta tartást és elköteleződést ad számára az egyenruha, és a tény, hogy fegyveres testületnél szolgál. De az anyagi biztonság is sokat nyom számára a latban.

A bizonytalan és folyamatos átszervezések, valamint a nagy munkatempó és a magas elvárások miatt megfordult már a fejében a váltás gondolata, mégsem lépett tovább. Ebben közrejátszik az, hogy a férje is ugyanitt dolgozik, akivel mindent meg- és kibeszélnek, a munkahelyi problémákon is együtt jutnak túl. Eszter szerencsésnek tartja magát, mert vannak az életének olyan területei, ahol az esetleges negatív munkahelyi dolgokat le tudja tenni, el tudja felejteni.

Jól jön, ha valaki szereti is a munkáját

Nárcisz 1991 óta dolgozik a vendéglátásban, jelenleg étteremvezető, tulajdonos. Édesapja halála után nem volt kérdés, hogy továbbviszi-e a családi vállalkozást. Számára azt a legnehezebb elfogadni, hogy más munkájától függ a saját megítélése, illetve bevétele. Ennek ellenére az évek során mindig jöttek az újabb és újabb sikerek, amelyek miatt a helyén maradt. Ráadásul szereti a munkáját, mert kreativitást igényel, és sokrétű feladatot ad, emellett tetszik neki, hogy a saját maga főnöke.

A bérezés számára első helyen áll, de ennél is fontosabbnak tartja, hogy emberileg is megbecsülje a kollégáit, és próbáljon normális, családias légkört teremteni munka közben, ami nagyon stresszes tud lenni. Úgy véli, nem mindegy, milyen atmoszférában telik egy nehéz munkanap.

A megkérdezettek szinte mindegyike eljátszott már a munkahelyváltás gondolatával, de végül a jó fizetés, a kellemes munkahelyi légkör, a munkatársak és a szakmaszeretet miatt megmaradtak a jelenlegi munkájuknál.

Felértékelődött munkavállalói bánásmód

Órás Mariann Andrea HR-tanácsadó és pszichológus szerint az elmúlt 1-2 évben a vállalatokon belüli felmondások leggyakoribb oka az a hozzáállás és viselkedés volt, amelyet a munkáltatók a munkavállalókkal szemben tanúsítottak. Számos kutatás bizonyítja, többek közt a JUST Capital 2021-es felmérése is, hogy a járványhelyzet óta felértékelődött a munkavállalói bánásmód fontossága, beleértve a fizetést, a juttatásokat, a biztonságot, az előrelépési lehetőségeket, és hogy mennyire egyenlően részesülnek fair viszonyulásban a munkavállalók.

A hiányosan kidolgozott vállalati kultúra és az erre épített ingatag stratégia könnyebben megadta a lökést a felmondáshoz azoknak, akik amúgy is bizonytalanok voltak.

Míg azoknál a vállalatoknál, ahol támogató volt a közeg, és figyeltek a munkavállalók változó igényeire, sőt reagáltak is rá (pl. otthoni munkavégzést biztosítottak az otthon maradt gyerekek vagy az egészségügyi félelmek miatt), alacsonyabb volt a felmondási arány.

A szakértő szerint az egyének hosszú távú megtartásának titka egy összetett, folyton monitorozást igénylő folyamat. A folyamatos munkavállalói elégedettségmérés és a csoport- vagy egyéni szinten felmért motivációs tényezőkre adott tervek, megoldások látványosan növelni tudják nemcsak a hosszú távú elköteleződést, de az elégedettséget is, csökkentve a felmondások arányát.