„Szerető fiad, Béla” – egy különleges anya-fiú kapcsolat: Voit Paula és Bartók Béla
Ötödik születésnapján kezdett el zongorázni tanulni, első tanára édesanyja volt, tőle örökölhette zenei tehetségét. A korán megözvegyült Voit Paula egész életében segítette fia, Bartók Béla pályáját. Egyik legnagyobb zeneszerzőnk a világ bármely pontján járt, soha nem feledkezett meg arról, hogy levelet írjon édesanyjának.
Ki volt Voit Paula?
„Azt hiszem, zenei tehetségemet, muzsikus hajlamomat ettől a finom lelkű, drága asszonytól örököltem.” Bartók Béla szavait idézem. Ez a cikk most mégsem a világhírű zeneszerzőről, vagyis csak részben róla szól. Bartók ugyanis egész életében különleges kapcsolatot ápolt édesanyjával. Voit Paula végigkísérte, hogyan lett Nagyszentmiklóson született, sokat betegeskedő kisfiából a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Voit Paula Turócszentmártonban született 1857-ben, majd családjával együtt Pozsonyban élt. Mindössze tizenhat éves volt, amikor szülei súlyosan megbetegedtek, ezért nyolc évvel idősebb nővérével, Irmával varrással keresték a kenyerüket: egy férfi ingért 25 krajcárt kaptak. Már Pozsonyban éltek, amikor elvesztették édesapjukat, Voit Mórt, röviddel utána édesanyjuktól, Polereczky Teréztől is végső búcsút kellett venniük. A két lány Lajos bátyjukhoz költözött, aki gazdatiszt volt a csorvási Wenckheim uradalomban.
Paula szülei korai halálát követően, 1879-ben elvégezte a pozsonyi tanítóképzőt, emellett kitűnően zongorázott. Nagyszentmiklóson kapott tanítónői állást, itt ismerkedett meg későbbi férjével.
Idősebb Bartók Béla ugyanis megörökölte a nagyszentmiklósi mezőgazdasági iskolát édesapjától, és mindössze 21 évesen lett az igazgatója.
Összeházasodott a fiatal tanítónővel, majd a házasságkötésük utáni évben, 1881-ben megszületett fiúk, ifjabb Bartók Béla, négy évvel később pedig lányuk, Bartók Erzsébet (Elza).
Első zongoraleckék és négykezes
Édesanyja visszaemlékezése szerint a kis Béla egészséges, életerős csecsemő volt, azonban háromhónapos korában himlőellenes oltás során megfertőződött, testét kiütések és sebek borították, ezért ötéves koráig állandó orvosi kezelésben részesült, később tüdőgyulladást kapott, a szülei a széltől is óvták. Az anyai féltés, dédelgetés félénkké tette. Betegsége miatt az átlagosnál később kezdett el járni. Kétéves elmúlt, mire beszélni kezdett, de az éneket, a zenét már előbb is feszült figyelemmel hallgatta. Alig egyévesen már jelezte, melyik zenéket szereti, melyeket nem, négyévesen egy ujjal lepötyögte az ismerős dallamokat a zongorán.
Édesapja zenekart vezetett, zongorázott és csellózott, sőt még táncdarabokat is komponált, de az első zongoraleckéket Bartók Béla édesanyjától kapta, akivel már egy hónap gyakorlás után kis házi koncertet adott. „…Március 25-én, éppen ötödik születése napján kezdtük el a tanulást, és április 23-án, Béla-napkor egy kis négykezessel lepte meg az édesapját – így emlékezett a történtekre Voit Paula, tőle tudjuk, hogy Bartóknak már hétéves korában „abszolút hallása volt”.
Nem meglepő, hogy az apja által vezetett Zene- és Dalegylet fellépése nagy hatással volt rá: „ez volt az első alkalom, amikor kisfiunk orchesterzenét hallhatott. Jól emlékszem még, hogy a Semiramis ouvertürjét adták elő mint első darabot.”
„A vendégek tovább ettek-ittak, de ő azonnal letette az evőeszközt, és teljes odaadással hallgatta a zenét, el volt ragadtatva, de méltatlankodva mondta, hogy tudtak a többiek enni, mikor ilyen szép zene szólt” – így emlékezett vissza Voit Paula.
A kis Bartók Béla hatéves korában utazott el először otthonról, az ausztriai Radegund fürdőhelyre apjával. Innen írta édesanyjának első levelét is. A levelezés egész életüket meghatározta: Bartók népzene- és népdalgyűjtései, valamint európai koncertkörútjai alkalmával rendszeresen küldött levelet, képeslapot édesanyjának.
„A nagyszőlősi tanítónő már hajnalban talpon volt”
A családi idillnek hamar vége szakadt, apja, idősebb Bartók Béla ugyanis 33 éves korában elhunyt, halála óriási csapást jelentett a családnak. Új igazgató érkezett a földművesiskolába, így át kellett adni szolgálati lakásukat, az apa nélkül maradt család költözni kényszerült, özvegy Bartóknénak pedig a zongoratanítványai mellett tanítónői állás után kellett néznie, ami sok nehézséggel járt.
„Kedves Mamám! Névnapodnak reggelén Mit tehetnék érted én? Összeteszem két kezem És kérem jó Istenem, Hogy tartson meg tégedet S akik néked kedvesek, Egészségben, jólétben, Folytonos kegyelmében. Szerető fiad Béla” – írta a nyolcéves Bartók édesanyjának, aki német származása ellenére magyar szellemben nevelte gyermekeit.
Először Nagyszentmiklósról Nagyszőlősre (ma erdélyi, valamint kárpátaljai települések) egy kis lakásba költöztek: az őszi esőben szamár vontatta kis kocsin szállították a bútorokat, még a zongorát is.
Bartók édesanyja a helybeli elemi iskolában 84 gyerek tanításáért havi 27 forint díjazást kapott.
„A nagyszőlősi tanítónő már hajnalban talpon volt. Varrt, stoppolt, vasalt a gyermekeinek. Emberfölötti munkát végzett. Szerencsére Bartókné nénje, a legendás hírű »Irma néni« néhány hónap múlva hozzájuk költözött Pozsonyból. (…) Ez a rendkívüli önfeláldozó, egyedülálló teremtés ettől a pillanattól kezdve úgyszólván egész életét a húga gyermekei gondozására, életük megkönnyítésére fordította” – fogalmazott Szegő Júlia Bartókról szóló életregényében.
Bartók első szerzeményeit (keringőket és polkákat) kilencévesen írta. Kisdiákként rövid időre Nagyváradra került gimnáziumba, és innentől rendszeresen levelezett édesanyjával. Megírta zenei sikereit, nehézségeit, beszámolt mindennapjairól, például azt is levélben mesélte el, amikor életében először cigarettára gyújtott. Az ott kapott bizonyítványt édesanyja igazságtalannak tartja – lévén fia sokat betegeskedett –, ezért kivette az iskolából, és hazavitte Nagyszőlősre. A kisdiák Bartók előadóként és zeneszerzőként 11 éves korában debütált A Duna folyása című művével, amivel a nagyszőlősi vármegyeházán tartott jótékonysági hangversenyen nagy sikert aratott.
Trianon elszakította őket egymástól
Többszöri költözés után Pozsonyban telepedtek le, ahonnan a gimnázium után a 18 éves Bartók Budapestre ment a Zeneakadémiára tanulni. Albérletkeresés, nem megfelelő koszt, operalátogatás és közügyek – mindenről beszámolt hazaküldött leveleiben.
„Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és magyar haza javát” – 1903 őszén írta azóta szállóigévé vált mondását édesanyjának címzett hosszú levelében, amiben a magyar nyelv védelmében és az idegennyelvek, főleg a német használata ellen foglalt állást.
Szoros kapcsolatukat mutatja, hogy amikor felajánlottak neki egy erdélyi nyaralást egy mágnás családnál, ahol két lányt kellett volna zenére tanítania, nem fogadta el a meghívást, mert édesanyjával akart minél több időt tölteni.
Később tanári állást kapott a Zeneakadémián, ezért édesanyja és nagynénje, akire második anyjaként tekintett, Pozsonyból hozzá költözött, és Ziegler Mártával kötött házasságáig vezették háztartását.
„Fils tout bien” („fiú, minden rendben”) – a művész franciául ezt a rövid táviratot küldte éppen Ausztriában tartózkodó édesanyjának, miután 1910-ben megszületett első gyermeke, ifj. Bartók Béla. Tizennégy évvel később jött világra kisebbik fia, Bartók Péter, már második feleségétől Pásztory Edith-től.
Eközben a trianoni békediktátum érzékenyen érintette a zeneszerző-népzenegyűjtőt, mert tartósan elszakadt akkor már újra Pozsonyban élő édesanyjától, aki bizonytalan állampolgársági és nyugdíjhelyzetbe került. Másrészt Bartók számára teljesen lehetetlenné vált a népdalgyűjtés folytatása, illetve erősen aggasztotta az elcsatolt területeken maradt magyarság sorsa.
„Ha édesanyjával volt, úgy tűnt, megszűnik a kora”
Bürokratikus nehézségek után végül Voit Paula és nővére, Irma Budapesten telepedtek le. Bartók hetente többször meglátogatta édesanyját Krisztina körúti lakásában, ha pedig a nagy zeneszerzőnek utaznia kellett, előfordult, hogy nemcsak levelet, de a svájci hegyekben szedett gyopárt küldött szeretett anyjának. Emléktárgyaiból és leveleiből Voit Paula valódi kis Bartók-múzeumot hozott létre budai otthonában. A zeneszerző látogatásai alkalmával sokszor magával hozta levelezését, egyéb munkáját, hogy minél többet együtt lehessenek.
„Sokszor találkoztam ott apámmal, mert mindketten rendszeresen látogattuk a nagyanyámat. Azokban a szobákban egészen más ember volt, mint amilyennek otthon ismertem. Ahogy édesanyjához viszonyult, azt a gyöngédséget nem lehetett szavakkal kifejezni.
Otthon király volt; ő határozta meg a házirendet, s amikor a munkájáról volt szó, az ő szükségleteihez és kívánságaihoz kellett mindenkinek alkalmazkodnia; kifejező szemeinek egyetlen pillantása felért egy paranccsal.
Ha viszont édesanyjával volt, úgy tűnt, megszűnik a kora. Ahogy elmesélte neki a legfrissebb élményeit, ahogy bármilyen témáról beszélt vele, alázatos fiúvá vált, azzá, ami édesanyja számára mindig is volt és maradt” – fogalmazott Apám című emlékezéseiben Bartók Péter.
Bartók akkor is ott volt, amikor 1939. december 19-én édesanyja örökre lehunyta a szemét, mégis furdalta a lelkiismeret. „A legnehezebb […] a szemrehányásokat elviselni, amelyeket magamnak teszek – mi mindent kellett volna másképp csinálnom, hogy anyám életét és utolsó éveit megkönnyítsem. Most már késő, jóvá- vagy jobbátenni nem lehet semmit soha többé” – írta egy közeli barátjának.
Amíg édesanyja élt, Bartók gondolni sem tudott arra, hogy külföldre költözzön – mesélte egy 2017-ben megjelent dokumentumfilmben Bartók Péter, aki szinte az egész életét apja életműve gondozásának szentelte. Ahogy bátyja, ifj. Bartók Béla is megírta apjuk életének krónikáját.
Bartók Béla édesanyja halála után Amerikában telepedett le, 1945. szeptember 26-án bekövetkezett haláláig New Yorkban élt. Földi maradványait 1988-ban, országos médiafigyelem mellett két fia saját költségén hozta haza, Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra, ott, ahol édesanyja is nyugszik.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Szerény virtuóz és nagy hatású nevelő Liszt Ferenc árnyékában – 200 éve született Székely Imre zeneszerző
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
