Egy bátor lány közülünk, aki életét áldozta társaiért a háborúban

A kultuszok idejének „megkésett” gyermeke

Bódi Mária Magdolna Szigligeten született 1921. augusztus 8-án. Egy olyan korszakban nőtt fel, amelyet átitatott a keresztény nemzeti eszme. Az egyház kereste azokat a fiatalokat, akiket példaképül állíthat az ifjúság elé. Gondoljunk csak a ma már talán elképzelhetetlen mértékű Kaszap István-kultuszra vagy a szintén fiatalon elhunyt apáca, Bogner Mária Margit, illetve Torma Kálmán jezsuita novícius személyét övező tiszteletre. 

Azt, hogy ezek a fiatalok mennyire voltak valódi példaképek az akkori tizen- és huszonévesek számára, nehéz ma megítélni. Tény viszont, hogy a mai idősebb nemzedék tagjai emlékeznek rájuk, s valószínűleg sok hagyatékban ma is találunk legalább egy Kaszap-képet. 

Bódi Mária Magdolna, vagy ahogyan mindenki hívta, Magdi – illik is e sorba, és nem is. Hiszen, míg e három jeles fiatal egyházi személyként betegségben hunyt el, addig ő munkáslány volt, akit a háborúban megöltek. 

Amíg a három példakép köré országos kultusz szerveződött, addig Magdi emlékét sokáig csak szűk körben, titokban ápolhatták. 

Igaz, Mindszenty József (mint veszprémi püspök) 1945 áprilisában elindította az adatgyűjtést a vértanúságról, és a kanonizációs eljárást augusztus 1-jén püspöki határozattal elindította, amit később Bánáss László és Badalik Bertalan veszprémi püspökök továbbvittek, ám az ügy az ateista rezsim alatt elakadt. Csak 1990-ben indították újra, érdemben pedig 2010-ben folytatódhatott, amikor a veszprémi székesegyház irattárában megtalálták a hatóságok elől egykor elrejtett iratokat.

A vallásos munkáslány

Magdi és két fiútestvére az akkori kor fogalmai szerint törvénytelen gyermekként születtek. Édesapjuk hadifogolyként, papírok nélkül érkezett az országba, ezért a szülők nem köthettek sem polgári, sem egyházi házasságot. 

A család ezekben az években Köveskálon élt. Magdi jó szíve és tettrekészsége már korán megmutatkozott. Megesett, hogy gyűjtést rendezett a faluban, hogy meleg ruhát vehessen egy árvának. Tizenhét éves korában nagy hatást gyakorolt rá a balatonfűzfői népmisszió, itt érzett először hívást a szerzetesi élet iránt. Ám házasságon kívül született gyermekként erről le kellett mondania.

Tizennyolc évesen gyári munkás lett a fűzfőgyár­telepi, több ezer embert foglalkoztató Nitrokémia üzemében. Hamar kitűnt szorgalmával, amikor azonban magasabb bért és előléptetést ajánlottak neki, ­visszautasította. 

Azzal indokolta, hogy túl fiatal még, s hogy a családosoknak nagyobb szükségük van pénzre.

Sokan becsülték, azonban nem volt mindig könnyű helyzetben. Az üzemben többen kinevették és gúnyolták a naponta templomba járó lányt, ő azonban a vallásgyalázó kijelentésekre mindig higgadt érveléssel válaszolt. Megszerették, tisztelni kezdték.

Kép

Magdi testvéreivel és édesanyjával

Biciklivel a szegények között

Tevékenyen részt vett különféle gyűjtésekben, kerékpárjával járta a környéket, és vitte a segítséget. Több kérője is akadt. A szerzetesség iránti vágya azonban töretlen volt, 1941 őszén, Krisztus király ünnepén szüzességi fogadalmat tett. Ekkor már jó ideje segítette a katolikus gyerekek szervezetét, a Szívgárdát. Betegápolói tanfolyamra is jelentkezett, mivel frontszolgálatot akart vállalni. A behívót azonban hiába várta. A gyár vezetése ugyanis közbelépett, féltette a jó munkaerőt.

Családjával 1944 áprilisában költözött Litérre. Itt megszervezte a Dolgozó Leányok Egyesületét, amelynek tagjaival szintén sokat jótékonykodott. Ekkor már egyre aggasztóbb hírek érkeztek arról, hogy a katonák mit tesznek a lányokkal, asszonyokkal. Magdi a tisztaságuk megőrzésére bátorította nőtársait, és elhatározta, hogy élete árán is megtartja szüzességi fogadalmát.

A hat lövés

A szovjet csapatok 1945. március 23-án elérték Litért. Magdi néhány asszonnyal és gyerekkel együtt a helyi kastély udvarán kialakított óvóhely bejáratánál tartózkodott, amikor egy fegyveres szovjet katona a bunkerbe küldte, majd utánament. 

Magdi tudta, mi vár rá, ahogyan azt is, hogyha nem tesz valamit, akkor a többi lány sem menekülhet meg. Ezért a zsebében lévő kisollót előrántva, szemtájékon szúrta a katonát, majd kiszaladt az udvarra, hogy a többieket figyelmeztesse. 

Néhány pillanattal később az óvóhely másik kijáratánál megjelent a megsebzett katona, aki bosszúból azonnal a lányra lőtt. A beszámolók szerint hat golyó fúródott a hátába. A jelen lévő többi nőnek sem akkor, sem később nem esett bántódása.

Magdi holttestét a katonák az óvóhely lépcsőjére fektették, édesapja onnan vitte el. Sírja ma zarándokhely Litér temetőjében.

Üzenet a mának

Közbenjárásáért fohászkodva többen is beszámoltak csodás szabadulásról, gyógyulásról. Ugyanakkor talán ezeknél is fontosabb, hogy megértsük, mit taníthat nekünk ma ez az élet és vértanúhalál. Igaz, hogy Bódi Mária Magdolnát buzgó hite és eszményei az 1930-as évekből ismert, fiatalon elhunyt ideálok közé emelik, azonban életformája és -szemlélete alapján fontos helye van a korunkhoz közelebb álló példaképek között is.

Ma úgy mondanánk, egy lány volt, aki bringán járta a környéket, hogy azt kutassa, hol segíthet. Egy dolgozó nő volt, aki egy „mérgező” munkahelyen képes volt jó légkört teremteni. Egy olyan fiatal volt, aki saját közegében vállalta elveit, úgy is, hogy azok nem voltak „trendik”. Egy ember volt, aki mert másokért élni. És meghalni. 

„Bódi Mária Magdolna élete és vértanúsága a krisztusi diadal ragyogó példája. Ez a fiatal lány arra hív minket, hogy felismerjük, az életet nem birtokolni kell, hanem odaadni. A Magdit ismerők szemüvegén keresztül egy olyan fiatal lány képe rajzolódik ki elénk, aki minden tekintetben példakép lehet számunkra. Példakép az ön­felál­dozásban, a tisztaságban és az állhatatosságban.

Kortársai hangsúlyozzák derűjét, amelyet nehéz élet­körülményei ellenére is törekedett kisugározni környezetére. Csillapíthatatlan tudásvágyával is bizonyította, hogy embert próbáló élethelyzetben is lehetséges a növekedés a hitben. De mindenekelőtt követendő mintaként áll előttünk a Jóistenbe vetett bizalmával, hiszen miután találkozott az Úr végtelen szeretetével és irgalmával, mindenét átadta neki, az ő vezetésére bízta életét.”

Dr. Udvardy György veszprémi érsek metropolita

A boldoggá avatás a szentté avatást megelőző lépés. A kettő közötti különbség abban áll, hogy a boldoggá avatás során az egyház megengedi az illető tiszteletét egy adott közösség számára, a szentté avatás során pedig az egész egyház számára elrendeli az illető hivatalos tiszteletét.

Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási szentmiséjét 2025. április 26-án 11:00 órától dr. Erdő Péter bíboros, prímás celebrálja a One Veszprém Aréna Sport- és Rendezvénycsarnok parkolójában, Veszprémben. Bővebb információk: https://www.bodimariamagdolna.hu/

A Veszprémi Érsekség fontosnak tartja, hogy a mai kor eszközeit is használja ahhoz, hogy minél több emberhez eljuttassa a fiatalon elhunyt hitvalló üzenetét.
Az érsekség honlapján és YouTube-csatornáján lehet megtekinteni azt a nyolc epizódból álló animációs kisfilmsorozatot, amely a katolikus egyház új boldogjának élettörténetét és lelki örökségét mutatja be. Ugyanitt találjuk a P. Temesi József SJ művének hangoskönyvváltozatát is. A Tanúságtétel liliommal, vérrel – Egy gyári munkáslány élete című kötet Bódi Mária Magdolna életének mindennapjaiba nyújt betekintést. A részleteket Kiss Dávid olvassa fel.

Támogatott tartalom