300 cigányzenésszel varázslatos operettshow-ra készül a nagymező utcai teátrum

A nemrégiben a Pesti Vigadóban megrendezett sajtótájékoztatón Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a színház főigazgatója elmondta, hogy nemzeti kulturális örökségünk hatalmas kincsestár, ám a magyar emberek jelentős része nincs tisztában azzal, hogy milyen gazdagok vagyunk. Ennek a gazdag kulturális örökségnek szerves alkotója a magyar operett mellett a cigányzene és a magyar nóta, aminek talán legkimagaslóbb szerzője és előadója Dankó Pista volt. Számos mulatságban énekeljük a dalait, anélkül, hogy tudnánk: ezeknek a nótáknak ő volt a szerzője, leggyakrabban a dalszövegek írója is. 

Egyszerre volt II. Miklós cár kedvence, de Ady Endre és Gárdonyi Géza is az ő hegedűszójára mulatott. 

A főigazgató kiemelte: két új nagyszínpadi zeneművet már életre hívtak, Az Orfeum mágusa és a Hamupipőke óriási sikernek örvend a Budapesti Operettszínházban. Kiss-B. Atilla hangsúlyozta: szerencsés csillagzatnak tekinti, hogy hívó szavára a szerző páros és az alkotók egyidőben, szenvedélytől fűtötten elkötelezettnek érzik magukat, hogy létrehozzák az operett forradalom trilógiájának harmadik közös előadását. A szerzők és az alkotók neve a garancia arra, hogy a nagyközönség grandiózus operettshow-t láthat márciusban, és újra átélheti az egyedülálló operettszínházi minőséget és életérzést. 

Orbán János Dénes drámaíró megemlítette, hogy Dankó Pista a maga korában, igazi világsztárként uralkodók, értelmiségiek és bankárok zenésze volt. Pejtsik Péter zeneszerző megosztotta a hallgatósággal, hogy gyermekeként tekint a műre, ahogyan a bemutatott Az Orfeum mágusára és a Hamupipőkére. Társszerzőnek tekinti magát Dankó Pista mellett, hiszen a címszereplő számos dala megszólal a zeneszerző sajátos harmóniai és ritmikai zenei foglalatában. A komponista elmondása szerint, miközben a világ számos kultúrájához illeszkedő zenét szerzett korábban, most visszatalált a magyar zenéhez. 

Bozsik Yvette rendező-koreográfusnak erős vízió jelent meg a szemei előtt az előadás kapcsán: II. Miklós cárnak és családjának pompás udvartartása, majd személyes tragédiája; Dankó szülőhelyének nincstelen környezete, később a zeneszerző felemelkedése; Somossy Károly mulatóinak káprázatos világa, és évek múltán az orfeum királyának pénzügyi bukása. 

Bozsik Yvette elárulta, hogy a nagyszabású, látomásos produkción a görög színház hatásai érződnek majd, amelyben a mitológiai karakterek mellett hangsúlyos szerepet kap az MVM DOME hatalmas küzdőtere is. 

Ferenczfy-Kovács Attila Kossuth-díjas díszlet- és látványtervező, a nemzet művésze elmondta, hogy az MVM DOME-ban az egész küzdőtér beépítésre kerül, a teljes díszlet végig látható lesz, a megszokott színházi jelenetváltások helyét átveszi egy összetett és látványos fényjátékokkal leválasztható, jelenetek közti vándorlás. Olyan egyedi produkciót hoznak létre, amelyhez hasonló eddig nem volt Magyarországon. Berzsenyi Krisztina Ferenczy Noémi- és Honthy-díjas jelmeztervezőtől a jelenlévők megtudhatták, hogy a Dankó Pistánál a kornak megfelelő viseleteket tervezett, ugyanakkor figyelemmel volt a színészek és a nézők közötti távolságra, ezért a már jól megszokott varázslatos, szemet gyönyörködtető kösztümök alapját a kontrasztosabb, nagyobb mintás anyagok képezik.