A család része, nem a falka tagja! – Korom Gábor kutyatréner szerint a kutya viselkedését 70 százalékban a környezete határozza meg

Hogyan talált önre a kutyaoktatás mint hivatás? Milyen út vezetett a Tükör Módszer megszületéséig?

Mindig is ezt szerettem volna csinálni. Gyakorlatilag amióta eszméltem, a kutyákkal foglalkozás volt a mozgatórugóm. Hozzájuk már a kezdetektől fogva nagyon könnyedén kötődtem, gyakran az emberekkel való kapcsolatépítésben is a segítségemre voltak. Gyerekként az volt az álmom, hogy lesz egy hatalmas birtokom, ahol több száz kutya él majd velem együtt. Ez persze az évek folyamán sokat formálódott, de a Kutyasuli megalapításával részben valóra is vált. 10 éves koromban kaptam az első kutyámat, 13 évesen már foglalkozásokat is tartottam trénerként. Igaz, az akkori technikák nagyban különböztek attól, amelyeket ma a Tükör Módszer keretében alkalmazunk, de ezek a régi tapasztalataim is jócskán hozzájárultak ahhoz, hogy kialakítsam a jelenleg is széles körben alkalmazott kutyanevelési rendszert.

Magyarországon az Ön által kifejlesztett Tükör Módszer forradalmasította a kutyaoktatást. Mi ennek a technikának a lényege?

A Tükör Módszerben az a forradalmi, hogy pozitív megerősítésen alapul. Nem fizikai vagy verbális erőszakkal, pórázzal, netán szöges vagy elektromos nyakörvvel nevelünk, sőt ezek tiltott eszközök a tréningjeinken. A kutyát a család részének tekintjük, és a köztünk lévő viszony fejlesztése által neveljük. A még ma is sokszor hangoztatott „falkavezér” hierarchiával ellentétben a kutya elsődlegesen család-, nem pedig falkatag szeretne lenni. De ennek a szociális egységnek a működéséhez a gazdinak kell egy nagyon magas fokú tudatosságot elérnie – az egyik legfontosabb, hogy megtanulunk tisztán kommunikálni az állattal. Talán meglepő, de ennek 70 százaléka testbeszéd, 20 százaléka arcjáték és mindössze 10 százaléka verbális kommunikáció.

Az általunk alkalmazott kutyanevelési technika egyik legfontosabb gondolata az, hogy elsődlegesen nem az állatokat kell képezni. A kutyák köszönik szépen, jól vannak. Ők egy gazdát szeretnének, aki mellé, mögé biztonsággal be tudnak állni.

Tehát elsősorban azon dolgozunk, hogy tudatos és felelős gazdikat neveljünk, akik következetesen kommunikálnak az állattal, miközben stabil keretekkel rendelkező, szerető közeget biztosítanak számára. A Tükör Módszer három részre osztja a fejleszteni kívánt kutya-ember viszonyt. Része a tanítás, a viszony rendezése és az életmód. Az első klikkeres tréningeket takar, amiken olyan készségeket sajátítunk el, mint a hatékony behívás, a nyugodt séta vagy a biztonságos szabad játék. A viszony rendezése folyamán felépítjük a gazda tekintélyét, s bizonyos helyzetekben számonkérünk: például a kutya nem futhat ki a kapun, séta közben nem előzhet meg minket. Ezt picit úgy kell elképzelni, mint a tekintéllyel rendelkező szülő és a kisgyermek viszonyát. A szerető családi közegnek köszönhetően biztonságot adunk a kutyának, ami szülőként és gazdaként is kötelességünk. Ehhez kapcsolódnak az életmód-programjaink – például az agility, az ebathlon vagy a kutyás túrázás –, de ezek hangsúlyozottan nem élsport jellegűek.

„A kutya az ember legjobb barátja.” Immáron több tízezer éve. Meglátása szerint hogyan változott ez az együttélés az elmúlt időszakban, mennyire tudatosak ma a kutyatartók Magyarországon?

A legrégebbi leletek tanúbizonysága szerint a kutyák 100 ezer éve együtt élnek az emberrel. Ennek jelentős részét, mintegy 95 ezer évet a kutya az ember „hálószobájában és nappalijában”, vagyis a barlangban, kunyhóban, sátorban töltött. Majd minden nap elment vele „dolgozni”, például vadászni, később haszonállatokat terelni. És hogy mi történt az elmúlt ötezer évben? Az emberi faj elkezdett gyarapodni, megváltozott az életmódunk, a kunyhók nagyobbak lettek, és a kutya szép lassan kiszorult a szűk szociális térből. Személyes példa, hogy engem a nyolcvanas években szinte páriaként kezeltek, mert gyerekként bent tartottam a lakásban a németjuhászomat. És most, az ezredforduló környékén végre megváltozott valami: a kutyatartók elkezdtek visszatérni az ősi együttélési módhoz, azaz a kutya ismét visszakerült a nappaliba, a család mellé – ennek minden pozitívumával és negatívumával együtt. Tulajdonképpen ennek a fordulatnak a hatására jött létre a Tükör Módszer. Hogy ha a kutyát beengedjük a privát életterünkbe, akkor tiszta kommunikációval tudjunk neki határokat is szabni. Ezért kell visszanyúlnunk ahhoz az archaikus tudásanyaghoz, amely figyelembe veszi a kutya ösztöneit. Például nem úgy üdvözöljük, hogy a nyakába borulunk, mert ez számára egy domináns, félelmet keltő gesztus.

Egy viszonylag újkeletű, de egyre népszerűbb jelenség az úgynevezett „kutyabarát munkahely”. Trénerként és kutyaszakértőként mi erről a konstrukcióról a véleménye?

Úgy látom, hogy a gazdák nemcsak a szűkebb együttélésben, hanem a kutyák tudatos nevelésében is egyre érdekeltebbek. A kutyabarát munkahely intézménye szerintem – a kutyapiszok gyűjtése mellett – az elmúlt évtized leginkább üdvözlendő fejlődése.

Mert hát milyen jó is, hogy a kutya újra eljöhet velünk „vadászni”, és szerencsére ezen a vadászaton már senkinek nem kell meghalnia.

Ráadásul a kutyának köszönhetően a munkahelyi környezet is sokkal otthonosabb, a légkör oldottabb, és az emberek is könnyebben kapcsolódnak egymáshoz. Persze ennek is megvannak a szükséges szabályai: az eb legyen szobatiszta, ne támadjon meg senkit, és a gazda tudja őt megfelelően kezelni.

Hiába a kutyatartás fejlődése, a hazai menhelyek még mindig rogyásig vannak magukra hagyott, családra vágyó ebekkel. Az ön részvételével készült Jobb gazdi leszek videósorozatban azt az általános problémát tárják fel, hogy közülük sokan „gazdisodnak”, majd később mégis visszakerülnek a menhelyre. Mi lehet ennek az oka?

Az egyik leggyakoribb probléma, hogy sokan nem kellően átgondoltan fogadnak örökbe egy kutyát. A leendő gazdik nem mérik fel, hogy az új családtag mennyi energiát, törődést, figyelmet igényel, s nem hajlandók beletenni a kapcsolatba mindezt, ami értelemszerűen magatartási problémákhoz vezet. Pedig bizton állíthatom, ezeknek az igen jelentős része megoldható a tudatos kommunikáció és nevelés eszközeivel, illetve a család részéről némi életmódváltással. Hiszen egy kutya örökbefogadása nem csupán a stressz szintjét csökkenti: a családtagok sportosabbá, rugalmasabbá válhatnak a mindennapjaikban, kiszabadulnak a számítógép fogságából vagy épp pozitív irányba változnak az étkezési szokásaik.

Kép

Kép: Korom Gábor

Fontos, hogy az örökbefogadás előtt mérjük fel a kinézett kutya temperamentumát, igényeit, személyiségjegyeit, hogy ezek mennyire passzolnak hozzánk. Ez egy felnőtt kutya örökbefogadásánál értelemszerűen egyszerűbb. Meg kell néznünk, a környékünk mennyire kutyabarát: vannak-e sétáltatásra alkalmas területek vagy messzebb kell mennünk, ami részünkről plusz energiát és időt igényel. És hát a pénzügyek. Ritkán beszélünk róla, pedig fontos szempont a felkészülésnél, hogy az új családtag ellátásának jelentős anyagi vonzatai lehetnek. Sokba kerülnek az állatorvosi vizitek és a gyógyszerek, a tápok, de a képzéseknek, a kutyás eszközöknek is ára van. Ezzel mind számolni kell, ha örökbefogadáson gondolkodunk.

Összességében elmondható, hogy a menhelyre visszakerülés problémája az esetek nagy többségében megelőzhető lenne a tudatos felkészüléssel és a gazda–kutya viszonyrendszer tisztázásával.

Hiszen a kutya viselkedésének nagyjából 70 százalékát a közvetlen környezete programozza belé, az állat mindössze visszatükrözi a családi szokásokat és a kommunikációt. A Tükör Módszer pont innen kapta a nevét...

Vannak, akik az örökbefogadás előtt egy órát sem töltenek egy menhelyi kutyával, majd pár héten belül visszaviszik a kiválasztott négylábút. A Jófogás húsz menhely megkérdezésével derített fényt a problémára, amely óriási lelki károkat okoz a cserbenhagyott kutyáknak. A „Jobb gazdi leszek” interaktív oktatóvideó-sorozat a menhelyeknek, a gazdiknak és a kutyáknak is segítséget nyújt, egyben a szeptember közepétől elérhető Gazdijogsihoz is hasznos kiegészítő tananyag lehet. A videók végén klikkelhet a helyesnek vélt válaszra!

Milyen előnyökkel és kockázatokkal kell számolni a menhelyi örökbefogadásnál a tenyésztőtől vásárolt kutyusokhoz képest?

Életem során hozzávetőlegesen 100 ezer kutyával foglalkoztam, így bátran állíthatom, hogy a keverék kutyák pontosan ugyanolyan értékkel bírnak, mint a fajtiszták. Még akkor is, ha az ő esetükben a tulajdonságok felmérése nehezebb lehet. Viszont kiemelt előnyt jelent, hogy a menhelyről örökbefogadott kutyák jellemzően nagyon hálásak a szerető családi közegért, így hamar kialakuló erős kötődéssel tudnak beállni a gazdáik mögé. A menhelyek fejlődésének köszönhetően az innen érkező ebek sokszor jobban tudnak alkalmazkodni más kutyákhoz is. Ami kockázatot jelenthet, az a menhelyi kutya előélete, amelyről a legtöbb esetben semmit vagy nagyon keveset tudunk. Jó hír viszont, hogy a magukkal hozott szorongások, magatartásproblémák hatékonyan kezelhetők a már említett módszerekkel. A megfelelő felkészülés után mindenkit bátorítanék arra, hogy menhelyről fogadjon örökbe!