A kiskori állatkínzás pszichológiája – „Az állatbántalmazás nem fér bele csak mert gyerek, aki bánt”

Nem fér bele csak azért, mert még gyerek!

„Az ilyen esetek megtörténtéhez két dolog szükséges: egy nagyon komoly feszültség, valamint az, hogy az illető nem tanulta meg, hogyan lehet ezt szociálisan elfogadott utakon levezetni. A 7 és 12 éves kor közötti gyerekek már pontosan tisztában vannak azzal, hogy fájdalmat okoznak az állatoknak, ezért sem nevezhető normálisnak, ha mégis bántják őket. Természetes kíváncsiság egy ideig magyarázhatja, ha meghúzkodja a gyermek a cica farkát, de a szándékos durvaság bizony intő jel lehet, hogy valami nincs rendben a lelkével. Az állatbántalmazás fakadhat például alacsony önértékelésből, barátok hiányából, de elképzelhető, hogy valamiért ijesztő a gyerek számára az állat, vagy negatív élmény érte vele kapcsolatban. Előfordulhat, hogy egy csoport hatására kínoznak vagy ölnek meg állatot, vagy, hogy a gyerek azt a példát követi, amit a szüleitől lát, tehát a családnak és a közegnek, ahonnan ezek a fiatalok jönnek, nagyon nagy a felelőssége.

Az állatbántalmazás utalhat arra is, hogy a fiatal olyan családban él, ahol frusztráció vagy bántalmazás éri.

Ilyenkor úgy dolgozza fel áldozatszerepét, hogy egy gyengébb lényre vetíti fájdalmát, aki felett uralkodhat. Korábbi tanulmányok bizonyították is, hogy az állatbántalmazó gyerekek harmada szexuálisan vagy fizikálisan bántalmazott volt” – mondja Bujdosó Karolina pszichológus, aki szerint egyre több a fiatalkorú bűnelkövető. 

Hogyan akadályozhatom meg, hogy a gyerek állatot kínozzon?

A kommunikáció és az érzékenyítés kulcsfontosságú. Meg kell értetni a gyerekkel, hogy fájdalmat okozni rossz. Egy egészséges értékrendszerrel bíró szülőnek – vagy, ha a szülő szintén bántalmazó, akkor az iskolának – azonnal lépnie kell, ha azt látja, hogy a gyerek annak ellenére agresszív az állatokkal, hogy már többször elmondták neki, ezt nem szabad. Már csak azért is, mert ha nem állítjuk le időben, a későbbiekben akár emberbántalmazásra is sor kerülhet. Ezt támasztja alá J. M. Macdonald  gyilkos hármas jelzőrendszere. A pszichiáter három jellegzetességet írt le, amelyekből kettő jelenléte már arra utal, hogy a vizsgált illető nagymértékben agresszív, és szadista hajlamokkal rendelkezik. Az egyik ilyen fontos jel az állandó tűzgyújtogatás, a második az ötéves kor feletti rendszeres ágybavizelés, a harmadik pedig az állatkínzás. Azok a gyerekek, akik állatkínzásra vetemednek, nem érzik át a dolog súlyát, de ettől még az állatkínzás bűn, jár érte a büntetés.

Az új Btk. szerint már 12 éves kortól rács mögé kerülhet az elkövető.

Azok pedig, akik a közösségi portálokon ilyen jellegű fényképeket vagy videókat tesznek közzé önmagukról és a megkínzott állatról, s azt állítják, hogy ezt ők követték el, az állatkínzás vétségét a nagy nyilvánosság előtt elismerik.

Kép

Fotó: Pexels/Berkay Mavral

Szívvel-lélekkel dolgoznak az állatokért

Dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főállatorvosa és állategészségügyi igazgatója bő egy éve az alábbiakat nyilatkozta a Képmásnak:

„Fontos, hogy a gyerekek minél korábban tanuljanak az állatokról, a velük való kontaktusteremtésről, s hogy megértessük velük, hogy az állatoknak is idő kell ahhoz, hogy feloldódjanak. Ha kiskorban megmutatjuk nekik, hogyan kell megfogni egy nyuszit, hogyan célszerű megsimogatni egy cicát, akkor, úgy vélem, elkerülhetők a balesetek. Érdemes szülői felügyelettel vagy olyasvalakivel megközelíteni egy állatot, aki jól ismeri azt. Zoológus kollégák szerveznek nálunk állatismereti és állatsimogató programokat.”

Érzékenyítő programokat többek között a Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány, a HEROSZ Fehérvári Állatotthon és a Noé Állatotthon is tart. Schneider Kinga, a Noé Állatotthon munkatársa és az Állatvédők Érdekvédelmi Szakmai Szövetségének szóvivője szinte minden nyilatkozatában hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy az emberek felelősen gondolkozzanak a természetről és az állatokról, s hogy maguk az állatvédők kedvesen, türelemmel, de határozottan és hatékonyan változtassák meg felnőttek és gyerekek viszonyát a környezetükhöz, az állataikhoz.

A Noé Állatotthon 2004 óta vezet edukációs és érzékenyítő céllal Állatvédelmi Oktató Programot, amelynek részeként általános és középiskolás csoportokhoz iskolanapokra, osztályfőnöki órákra látogatnak el.

Láthatjuk, hogy programból akad bőven, s hogy számos szakember és intézmény dolgozik szívvel-lélekkel az ügyért. Egyesek a szabadidejükből áldoznak (akár teljesen ingyen) arra, hogy a jövő generációjának olyan üzenetet adhassanak át, amely megalapozhatja a következő évtizedek ember–állat, illetve ember–természet harmóniáját.

A Btk 244. §-a szerint az követ el állatkínzást, aki gerinces állatot indokolatlanul bánt, vagy olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy az állatnak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Bűncselekményt követ el az is, aki megszabadul a veszélyes állatától, aki tartósan éhezteti, vagy aki erőszakos ráhatást gyakorol az állatra akár úgy is, hogy az az állatnak testi sérülést nem okoz. Az emberiség az állatvilággal szimbiózisban létezik, az nélkülözhetetlen számára, ezért egyik alapvető kötelessége az állatvilág védelme. Erre tekintettel a bűncselekmény védett jogi tárgya az állatok észszerű védelméhez, kíméletéhez fűződő társadalmi érdek.