A béke tűzfészke
A Közel-Keletet gyakran csak úgy emlegetik, mint egy puskaporos hordót. Nyelv, vallás, kultúra választja el az itt élő izraelieket és arab szomszédaikat. De akkor miért nevezik Egyiptomot a Béke Földjének? Tény, hogy a fegyveresekkel körülvett kopt katedrálisban csend van és béke. Az is igaz, hogy több sikeres békekonferenciát rendeztek itt az elmúlt években.
Kupolák, mozaikok, ragyogás. 2014-ben szentelték fel Sharm el-Sheikh „Mennyei Katedrálisát” - Kép: Lázár Sonja
Egyiptom bizonyos részeit három vallás tekinti szent területnek. A zsidók arra emlékeznek, hogy Mózeshez a Sínai-hegy lábánál az égő csipkebokorból szólt Isten. Mózes a hegyen kapta meg a Tízparancsolatot. Ezt követően a zsidók 40 évig itt, Egyiptomban vándoroltak.
A keresztényeknek is szent ez a terület. A Szent Család Palesztinából, Heródes elől a Nílus partjára menekült, és itt húzódott meg mintegy három évig. Azokon a helyeken, ahol hosszabb ideig szálltak meg, templomokat, kolostorokat építettek. A rómaiak elől menekülő korai keresztények ugyancsak itt, a hegyekben bújtak meg. Egyiptom fontos vallási központtá vált már az első században, miután teológusok, tudósok és az új vallás, a kereszténység hívei ide gyűltek össze.
Az egyiptomi kereszténység saját, különleges arculatot vett fel egyedi szokásaival, kifejezéseivel, kultúrájával.
Ebből a kereszténységből fejlődött ki a Kopt Ortodox Egyház, amelynek követői a kopt keresztények. Jelképük az egyenlő szárú kopt kereszt. Legtöbb templomuk alaprajza is ilyen alakú.
A Sharm el-Sheikh-i kopt katedrális mennyezeti festményei Kép: Lázár Sonja
A muzulmánok számára is szent ez a föld. A National Geographic magazin kutatásai szerint amikor a 7. században Mohamed Mekkából Medinába menekült, egy ideig a világ legősibb és azóta is működő keresztény kolostorában, a Sínai-hegy lábánál lévő Szent Katalin-kolostorban bújtatták el.
1979-ben, 16 hónap tárgyalás után Washingtonban aláírták az egyiptomi-izraeli békeszerződést. A Sínai-félsziget visszakerült egyiptomi fennhatóság alá. Néhány évvel később a félsziget délkeleti részén nyugati vállalkozók megkezdték turisztikai intézmények építését. 20 év alatt Sharm el-Sheikh lakóinak száma megtízszereződött. Azért csak tízszeres volt a növekedés, mert csak ennyi egyiptomi kapott ide szóló munkaengedélyt. A turisták száma viszont nyolcezerről ötmillióra emelkedett. A terroristák időről-időre támadásokat intéztek az egyiptomi turistaközpontok ellen. Céljuk az volt, hogy megfélemlítsék a központokat vezető nyugatiakat, lehetetlenné tegyék az egyiptomi munkások számára az ottani munkát és elijesszék a nyugati turistákat. Ezt nagyrészt elérték.
Mennyország és hétköznapok
2019 novemberében Ifjúsági Világkonferenciát tartanak Sharm el-Sheikhben, ide vagyunk hivatalosak. Minket is egy luxushotel lát vendégül. A konferencia résztvevőin kívül néhány nyugati és főleg éjjel is napszemüvegben sétáló orosz és ukrán vendégük van. 2015 óta, amikor felrobbantottak egy Sharm el-Sheikhből felszálló orosz gépet, elnéptelenedtek a korallzátonyok, strandok, éttermek, bárok, diszkók. Ebben a szállóban háromszázan szolgálnak ki ötszáz vendéget. Amikor van ennyi. Most nincs.
Sharm el-Sheikh, kopt katedrális mennyezeti festménye Kép: Lázár Sonja
A „Mennyországi Katedrális”, az egyiptomi Sharm el-Sheikh kopt székesegyháza hatalmas és lenyűgöző. A színek pompája letaglóz. Le kell ülnünk felmérni, amit látunk. Elkülönített, rekeszekhez hasonlító keményfa-padsorok és óriási karzat. Gazdagon díszített faragványok, roppant méretű festmények és ikonok. Az oltárnál hatalmas, háromkapus ikonosztáz. Az olvasópolcok arany és márvány bevonatú fából készültek. A püspöki szék valódi trónus! Kupolák, mozaikok, színes üvegablakok, ragyogás.
A katedrálist 2014-es felszenteléséig nyolc éven át négyszázan építették.
Hosszú szakállú, fekete csuhás kopt szerzetes lép be. Mintha Csontváry és Chagall festményei elevenednének meg. A templom lüktet az aktivitástól. Csütörtök dél van. Nem értjük, hogy lehet egy átlagos hétköznap délben egy templomban ennyi elfoglaltság. A koptok nem csak misére járnak templomaikba. Ez az iskola, a közösségi ház, az otthonuk része, sőt, ha kell, az erődjük. Itt zajlik az életük.
Kairó, zeitouni belváros, kopt épületegyüttes. A kép alján jobbra a Szent Mária-templom, a Mária-jelenések színhelye. Szemben a jelenések emlékére épített Szent Szűz-katedrális a toronnyal, mellette a kopt szerzetesek rendháza és a koptok elemi és középiskolája Kép: Lázár Sonja
Egy mellékoltárnál kivetítő, előtte fiatal nő hittanórát tart vagy 50 gyereknek. A templom első soraiban három nő ül. Az egyiknek laptop az ölében. A másik egy vekni kenyérből tépked jókora falatkákat. Nem tart sokáig, hogy felfigyeljenek ránk, és az egyik hölgy elénk siet. Mosolyog, kezet nyújt, átölel. Amikor kezet fogunk, a csuklója felett meglátom a kereszt-tetoválást. Ez a kopt keresztények jele. Akkor is vállalták hitüket, amikor támadásokat indítottak ellenük, templomaikat felgyújtották – és ez nem volt olyan régen. Hellyel és egy törés kenyérrel kínálnak.
Amikor látja a meglepetést az arcunkon, mosolyogva elmagyarázza, hogy a kenyérnek a fogyasztása a templomban számukra olyan, mint az áldozás a katolikusoknál. Amíg eszik a kenyeret, imádkoznak.
Időről-időre hosszú szakállú szerzetesek lépnek be. A gyerekek hozzájuk szaladnak és kezet csókolnak nekik. A laptopon író hölgyet kérdezem, mit csinál. Nem egészen érti a kérdést, mint ahogy én sem a válaszát. Talán csak annyit, hogy „béke”.
Zeitoun, hittanóra a Szent Szűz-katedrálisban - Kép: Lázár Sonja
Ahol minden felekezet gyógyul
A konferencia után Kairóba utazunk, a Zeitoun negyedbe, amelynek egyik részében a muszlimok, a másikban a koptok élnek. Nehéz eldönteni, melyikük milyen vallású, ha csak nem azokat a muszlim nőket vesszük, akik a fejüket és az arcukat is teljesen befedik. A 20 milliós megafővárosba látogató turista ide ritkán jön, minket az 1968 áprilisában kezdődött Mária-jelenések hoztak ide.
Szállásadónk így mesél róla: „A Szűz Mária zeitouni templomának nevezett épület felett megjelent fényes női alakot a templommal szembeni garázsból egy muszlim éjszakai őr vette észre. Egy fehér ruhás fiatal nőt látott a kupola keresztjénél. Azt hitte, hogy öngyilkosságra készül. Percek alatt megérkeztek a rendőrök és ezrek gyűltek össze. A mennyei fénnyel körülvett gyönyörű lány alakja, képe változott. Érdekes, hogy mindenki tudta, hogy ez Szűz Mária. A helyi üzletek tulajdonosai már másnap Mária-képeket függesztettek fel bodegáikban. De kérdezzék meg a templom plébánosát, ő ott volt.”
Magas kerítések, fegyveres őrök a zeitouni kopt épületkomplexum körül, háttérben az egykori jelenések színhelye a Szent Mária-templom Kép: Lázár Sonja
Mivel Kairóban az utcák nevét csak arabul tüntetik fel, így telefonunk térképe vezet bennünket a templom felé. Útközben kis, kerekeken álló kifőzdére bukkanunk. Megállunk reggelizni. A „tulaj” és a két „kukta”, 15–17 évesek, forró olajban sütik a padlizsánt és a krumplit, megrendeljük. Telefonunk az angolul vagy németül beírt szöveget arabra fordítja. Minden mondat után többen vesznek bennünket körül. Ha arabra is olyan pontossággal fordít a program, mint arabról, jól szórakozhatnak.
A kopt templom előtt biztonsági őr vizsgál át bennünket. A plébános atya irodájához már népes delegáció kísér. Ajtaja előtt messzire kanyargó sor. Amikor mondjuk neki, hogy a Mária-jelenésekről szeretnék vele tíz percet beszélni, az feleli: „Arról több hónapot beszélhetnénk. Ott voltam több alkalommal is, 1968-ban, 11 évesen. Nem minden este, de három évig hetente többször is megjelent. Amikor jött, órákig itt maradt. Letérdelt, imádkozott. Jelezte, hogy mi is imádkozzunk. Egyre nagyobb lett a tömeg. Volt olyan este, hogy félmillióan ott voltunk. Nasser elnöknek is jelentették a jelenéseket. Titokban ő is eljött, egy közeli épületből figyelte, mi történik. Kiadta az utasítást, hogy a környéken kapcsolják ki az áramot. Amikor meggyőződött róla, hogy ez nem lehet csalás, engedélyt adott, hogy mi, koptok megvehessük a korábbi garázs területét. Arra építettük ezt a katedrálist, ahol most vagyunk.”
„Megjöttem” – kopt asszony a Szent Mária-templomban fohásszal köszön Szűz Máriának és a kis Jézusnak Kép: Lázár Sonja
„Számunkra a Mária-jelenések bíztatást jelentettek, hogy folytassuk »szeresd felebarátod«-küldetésünket.”
„Itt van egy kórházunk, naponta mintegy 1000 beteget kezelünk. Többségük muszlim. Ez az esemény ökumenikus volt, nemcsak a keresztények, hanem a muszlimok, a zsidók, a hívők, a hitetlenek is látták, és meggyógyultak csodás módon. Nézzék, ott a kupola felett volt Mária” – mutat az út másik oldalán lévő templom felé.
Hazafelé a repülőn ahogy a légikisasszony a teánkat hozza, látom a csuklóján a kopt keresztet. Egymásra mosolygunk.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
