„A babához férfire és lélekre is szükség van” – Látogatás a Keresztény Családi Centrumban

Az OEP által finanszírozott, elsősorban termékenységi kérdésekkel foglalkozó Keresztény Családi Centrum (KCsC) egy olyan általános segítő és koordináló szerepet is betölt a BIK-en belül, ahol jól képzett koordinátorok már első alkalommal részletesen elbeszélgetnek a pácienssel arról, miért jött és miben tudnak segíteni. Ez alapján megszervezik az összes vizsgálatot, az eredményeket az érintett szakorvosok segítségével közösen kielemzik, és együtt meghatározzák a további lépéseket. Különösen fontos lehet mindez egy olyan komplex és még mindig tabunak számító egészségügyi probléma esetén, mint a fertilitás. Kíváncsi voltam, hogyan működik mindez testközelből, ezért felkerestem Szigetvári Zsuzsa koordinációs vezetőt.

Zsuzsa lelkesen vezet körbe és mutat meg minden olyan helyiséget a koordinátori szobától az andrológián át a párterápiás szobáig, ahol éppen nem folyik vizsgálat, megbeszélés vagy felújítás. Elmeséli: ápolói végzettsége van, és egy meddőségi centrumban dolgozott vezető asszisztensként, amikor két éve felkérték erre a feladatra. A kórház vezetőségének támogatásával ő tervezte meg, alakíttatta ki és bútoroztatta be az egyes ellátó egységeket. Első munkatársával dolgozták ki a betegútmenedzsment minden lépését, az adatbázis kezelési elveit is. Zsuzsa most már ritkábban fogad pácienseket, az ambulanciák működését és az operatív munkát koordinálja.

A koordinátorok

Czakó Emese jelenleg 100 feletti számú pácienssel, zömmel párokkal foglalkozik (áprilisi statisztika szerint 139 fővel), az április óta dolgozó Váczi Anna pedig 30 körüli párral (a legutóbbi statisztika szerint 75 fővel), akikről szinte fejből tudnak minden fontos információt. Mindketten szülésznői képzettséggel rendelkeznek. Első alkalommal felveszik a teljes anamnézist, átnézik a hozott leleteket, megtartják, ami releváns, bevezetik a saját nyilvántartásukba. A naprakész adatbázist minden érintett szakember eléri, rengeteg időt megspórolva ezzel maguknak és a pácienseknek is. A betegek sokszor jönnek tévhitekkel, ilyenkor megbeszélik, hogy ezeknek van-e valóságalapja. Az első találkozást követően a páciens kap egy részletes emailt a további teendőkről és időpontokról, és utána is minden e-mailen zajlik (kivéve a sürgős helyezeteket). „Minden vizsgálatra a koordinátorok kérnek időpontot, kivéve a pszichológiai tanácsadást, mert ott az első lépést a pácienseknek kell megtenniük, csak úgy tud létrejönni a tanácsadás elkezdéséhez szükséges elköteleződés. A babához ugyanis férfira és lélekre is szükség van” – mondja Zsuzsa.

A komplex rálátás eléréséhez nem elegendő a nő méhét és petefészkét vizsgálni, hanem az endokrin működését és inzulinszintjét is ellenőrizni kell; a férfinél pedig nemcsak spermavizsgálatra van szükség, hanem vérvételre és andrológiai szűrésre is, hogy kiderüljön, van-e herevisszere, -sérve vagy esetleg -rákja.

Emese elárulja: férfiak esetén általában három-négy alkalomra, a nőknél ennél is több személyes jelenlétre van szükség (és persze sok-sok türelemre, hiszen nem egy-két hétről van szó), de minden más háttérmunkát ők intéznek. Zsuzsa hozzáteszi: „Bármelyik jó képességű, agilis és elkötelezett egészségügyi szakdolgozó bele tud tanulni ebbe a feladatba, a lányok szülészeti háttértudása csak extra. Munkabírásukat igazolja, hogy van olyan nap, amikor egy pácienssel 8–10 levelet váltanak, aminek nemcsak technikai oka van, hanem annyira bíznak bennük, hogy mindennel megkeresik őket.” A teljes páciensi létszám és a munka folyamatosan nő, mégis jelenleg „csak” három-négy hónapos a várakozási idő.

Kép forrása: Antal-Ferencz Ildikó

A páciensek

Amikor a hozzájuk fordulókról kérdezem, Zsuzsa megerősíti: muszáj komplexen és párban vizsgálni őket, mert a közvélekedéssel ellentétben a termékenységi zavarok fele-fele arányban erednek a nőtől és a férfitől (40-40%), és 20%-ban mindkét féltől.

Csak így derülhet ki például az, ha mindkettőjüknél nagyon pici eltérés van, de a kettő együtt már elég ahhoz, hogy ne legyen kisbabájuk. Sokszor „csak” életmódváltásra (másfajta étkezésre, több sportolásra, stb.) van szükség. Egyik legfontosabb feladatuknak tartják az edukációt: annak terjesztését, hogy rendkívül fontos az egészséges étrend, például reggelizni kell. „Egy egészséges reproduktív rendszernek ugyanis feltétele az egészségesen működő szervezet – mondja Zsuzsa. – A nők többsége még mindig nem hiszi el: menstruációs ciklusuk mindent elárul az egészségükről.” Ám sokszor előfordul, hogy évekig járnak máshova kezelésre, de még sosem jött elő ez az alapvető kérdés. Vagy hoznak egy olyan leletet, ami kapcsán senki nem mondta el nekik, hogy betegségük van, pedig a papíron ott van a diagnózis.

Anna hozzáteszi: nemcsak párokat, egyedülállókat is fogadnak; ezek többsége nő, de egyre több a férfi, ami azért is üdvözlendő, mert még mindig sokan gondolják azt, hogy a termékenység csak a nők problémája.

Egyedülálló nők jellemzően rendszertelen menstruációval keresik meg őket – amire a legtöbb nőgyógyász felírna egy fogamzásgátlót; az viszont nem oldja meg, csak elfedi a problémát. Ezzel szemben ők nemcsak nőgyógyászhoz, hanem endokrinológiára is biztosan elküldik őket.

A fiatal fiúk jellemzően egy nemiszervet érintő baleset vagy gyógyszerhasználat után érdeklődnek, hogy mekkora lehet a baj. Pozitív szemléletváltozást tükröz az is, hogy egyre több olyan egyedülálló és friss házaspár érkezik, akik nem feltétlenül szeretnének azonnal gyermeket, de tudni szeretnék, lehet-e majd nekik. Ennek ők nagyon örülnek, mert meggyőződésük: a pároknak nem akkor kell elkezdeni felkészülni, amikor már ténylegesen szeretnének babát, hanem jóval korábban.

Kép forrása: Antal-Ferencz Ildikó

Amikor rákérdezek az egészen fiatalokra, megtudom: gyermeknőgyógyászatuk még nincs, de hosszú távon szeretnének. Jelenleg ezek számukra a legfontosabb irányok: nőgyógyászat és annak férfi megfelelője, az andrológia (amit legtöbb helyen az urológia részeként kezelnek, pedig külön szakág), endrokrinológia, dietetika, immunológia és allergológia, hematológia, pszichológia és párterápia. Ha majd befejeződnek az építési-felújítási munkálatok, akkor lehet újabb ellátási területeket kiépíteni. 

A Centrum

Szemléletmódjuk nemcsak holisztikus, hanem keresztény is. Ez nem jelenti azt, hogy csak hívőket fogadnak, de csak olyan pácienseket látnak el, akik elfogadják, hogy a BIK és a KCsC működésében mindenben követik a Szentszék állásfoglalásait.

Termékenységi probléma esetén ez konkrétan azt jelenti: amennyiben egy családot alapítani kívánó pár legalább egy évig tartó rendszeres és fogamzásgátlástól mentes szexuális élete mellett sem jön létre terhesség, akkor orvosaik a tudomány mai állása szerinti minden olyan orvosi diagnosztikus és terápiás módszert alkalmaznak, amellyel a probléma okára akadhatnak és azt kezelni tudják. A Creighton-módszeren alapuló NaPro-technológiát és a FEMM-képzést is ismerik, alkalmazzák, mert nagyon fontosnak tartják, hogy az emberek tisztában legyenek testük működésével. Nem alkalmazzák és nem is javasolják viszont az Asszisztált Reprodukciós Technikák (ART) egyetlen módját sem.

A KCsC munkájának kézzelfogható gyümölcse a pozitív terhességi teszt, valamint a megszületett kisbaba. A terhesgondozás elindításában is közreműködnek, mert a leendő szülők sokszor teljesen tanácstalanok, amikor a hosszú várakozás után hirtelen megtörténik velük „a csoda”. Fél évvel a működés kezdete után, 2018 áprilisában érkezett az első pozitív terhességi teszt, és 2019 januárjában született meg az első kisbaba. Jelenleg 24 terhességről tudnak; ebben benne vannak a méhen kívüli terhességek és a vetélések is – ez utóbbiakat azért érdemes számontartani, mert olyan anyákról van szó, akik korábban egyszer sem estek teherbe.

Több órán át beszélgetünk, de egyszer sem hangzik el a meddőség szó, és az sem véletlen, hogy a KCsC nevében sem szerepel. Zsuzsa ezt így magyarázza: „A meddőség nagyon negatív és ijesztően végleges kifejezés – és mi éppen azon dolgozunk, hogy a babára vágyó pár egyik tagja se tekintse magát meddőnek.”