Veszélyes ragaszkodó - hogyan védekezzünk a kullancs ellen?

A kullancsok alattomosan támadnak. Míg egyéb élősködők csípése fáj, viszket, azaz felhívja magára a figyelmet, addig a kullancscsípés észrevétlen marad. Ezer kullancsból vírussal csak egyetlen fertőzött, de baktériummal legalább száz. Vagyis csak minden ezredik csípés okozhat vírusos, de minden tizedik bakteriális fertőzést. Az oltás csak a vírusos agyhártyagyulladás ellen véd, de a Lyme borreliosist okozó baktériumot elpusztítja az antibiotikum. A fertőzött kullancsok 4-8 óra után már megfertőzhetik áldozatukat.

Minél enyhébb, csapadékosabb a tél, annál nagyobb kullancsinvázióra lehet számítani. A bőséges aljnövényzettel borított területeken élő kullancs legnagyobb ellensége a száraz, hideg tél. Hazánkban elsősorban a Dunántúlon és az Északi-középhegységben terjedtek el a vírusos agyvelőgyulladást (kullancs-enkefalitiszt) közvetítő kullancsok, melyek különösen a tölgyerdőkben, és a bükkösökben gyakoriak.

„Nyári influenza”

A kullancs-enkefalitisz általában két fázisban zajlik, mindkettőt hőemelkedés, láz vezeti be. Miután a kórokozó az emberi szervezetbe jut, és ott szaporodásnak indul, kb. kéthetes lappangás után láz, elesettség, rossz közérzet, végtag- és izomfájdalom jelentkezhet, amelyek emlékeztetnek az influenza tüneteire, ezért az orvosi diagnózis általában „nyári influenza”. A betegség általában kezelés nélkül is elmúlik egy héten belül. A betegek zöménél ezzel lezajlott a fertőzés, ám 10-20 százalékuknál a vírus az idegrendszerbe jut és ott szaporodásnak indul. Náluk a csípés utáni 2-4 héten belül jelentkezik a betegség második fázisa: magasabb láz, szédülés, heves fejfájás és szinte minden esetben hányás kíséri. A mozgás ügyetlenné, a tarkó kötötté válik, a beteg hol nyugtalan, ingerlékeny, hol igen aluszékony. Mivel a vírus mindenekelőtt az agykéreg és a gerincvelő mozgató idegsejtjeit támadja meg, végtagbénulás is előfordul.

Az esetek nagy többségében a betegség nem jut túl az első fázison, és a második is közönséges agyhártyagyulladás képében zajlik, amely magától elmúlik maradandó elváltozások nélkül. Különösen gyermekkorban gyakori a jóindulatú forma.

Vészjósló karika

A Lyme borreliosist baktériumok okozzák, amelyet Borrelia burgdorferivel fertőzött kullancsok terjesztenek. A kórokozó rendkívül alkalmazkodóképes, a szervezetben kezelés nélkül évekig-évtizedekig megbújhat.

A kullancs-csípés helyét figyelni kell legalább 4-6 hétig, mert a Lyme borelliosisra bőrelváltozás is figyelmeztet: kokárdaszerű alig lobos külső gyűrű veszi körbe a központi gyulladásos területet, amely napról-napra terjed. Ezután az egész szervezet megbetegszik, amit az azonnal vagy csak később jelentkező számos tünet jelez.

Gyanús, ha "nyári influenzát" vagy meghűlést észlelünk (láz, fej-, izom- és izületi fájdalmak, fáradtság) természetben tartózkodással összefüggésben. A Lyme borreliosis később megbetegítheti bármely szervünket, ugyanis a keringéssel bárhova eljuthat és alkalmas körülmények között (ha az ellenállás csökken) idült jellegű gyulladást vált ki.  A kórokozó számos gyógyszerre érzékeny, sokféle antibiotikummal elpusztítható. A teljes gyógyuláshoz elengedhetetlen, hogy a betegséget minél korábban felismerjük, a beteget pedig elegendő mennyiségű és megfelelő ideig tartó antibiotikumos kezelésben részesítsük. Ez legalább négy-hat hetet jelent.

Kullancskerülő tippek

Túrázáskor, nyaraláskor kerüljük a bozótokat, állatok járta legelőket!

Pihenéshez mindig terítsünk a földre pokrócot!

Ajánlatos a lötyögő nadrágszárat a zokniba, az inget a nadrágba tűrni.

A kullancsriasztó kenőcs, spray jó szolgálatot tehet, érdemes a ruhánkat is befújni vele, de hatásuk csak két-három óráig tart, tehát szükség esetén használatukat meg kell ismételni!

A kirándulás végén az egész családot vizsgáljuk át, a ruhadarabokat rázzuk ki. Mindezt érdemes este vagy másnap is megismételni, hátha a kullancs megbújik a cipőn, a ruha redőiben.

A szabadon legelő állatok tejében többek között a kullancs által terjesztett fertőzések kórokozói  is előfordulhatnak, és így a betegség emberre is átterjedhet. Ezért ne fogyasszunk nyers tejet!

Mielőbb ki vele!

A kullancs eltávolításának korábban közkedvelt módja volt a parazita megfojtása olajjal, krémmel, zsírral. Ez inkább veszélyes, mintsem hatásos, hiszen öklendezésre készteti az állatot, ami siettetheti a fertőzést. A bőrbe fúródott kullancs eltávolítására csak néhány óra áll rendelkezésre. A csípés utáni első órában az állat csak szív, ilyenkor elenyésző a fertőzésveszély. A kockázat azonban négy-hat óra után ugrásszerűen megnő, mert az állat középbelébe kerülő vérben a kórokozók néhány óra alatt fölszaporodnak, és nyála is fertőzőtté válik, ekkorra már közvetlen kapcsolatban áll az áldozat érrendszerével.

A parazita kiszedésének helyes módja, ha a fejhez illetve bőrünkhöz legközelebb fogjuk meg csipesszel és egyenletes, lassú mozgással, enyhe csavarással kihúzzuk. Ne nyomjuk meg a potrohát, mert abból kiszabadulhatnak a baktériumok! A kullancscsípés idejét jegyezzük fel, s a következő hetekben figyeljük a helyét. Ha bármilyen elváltozást vagy tünetet észlelünk, azonnal forduljunk orvoshoz!

Mivel a kullancs okozta agyvelőgyulladás ellen van védőoltás, azoknak a gyerekeknek, felnőtteknek, akik kullanccsal fertőzött területen élnek, vagy gyakran kirándulnak, javasolt a védőoltás. A teljes védettséghez 3 oltás szükséges, ezért érdemes idejében, 1 évvel a kívánt hatás előtt elkezdeni az oltásokat. Az oltást ötévenként kell ismételni. (A vakcina Lyme-kór ellen nem jelent védelmet.)