Ünnepi italok a világ minden tájáról

A fenyőillatú téli ünnepkör forró, fűszeres italait már az ókorban is kedvelték. Marcus Apicius például bort, mézet, borsot, sáfrányt, babérlevelet, pirított datolyamagot, datolyát és masztixot főzött össze. Ez a Conditum Paradoxum, amely a ma oly népszerű forralt bor előfutárának tekinthető.

A középkorban kedvelt fűszeres bor hasonlított a mai forralt borhoz. A vörös vagy fehér bort különféle fűszerekkel (szokásos módon fahéj, szegfűszeg, citromhéj, csillagánizs) ízesítik, felmelegítik és ízlés szerint cukrot adnak  hozzá. (Készítésénél nem szabad 80oC-nál magasabb hőfokra hevíteni, mert alkoholtartalma elillan, a fűszerek ízvilága megváltozik, a keletkező cukor-bomlástermék pedig feltételezések szerint rákkeltő hatású.) A karácsonyi vásárokon gyerekeknek kínált Kinderglühwein valójában tea és édes gyümölcslé keveréke.   Az adventi időszak legkedveltebb itala Ausztriában még a Jägertee (Szlovákiában és Csehországban grog néven is fut) és a puncs. A Glühwein összetevői a vörös vagy fehér bor, cukor, fahéj, csillagánizs, szegfűszeg, citrom- és narancshéj. A vadászok és erdőmunkások italának, a vadászteának ősi változata a pálinka vagy rum és forró tea 1:4 arányú keveréke. A mai receptben rum, pálinka, bor, tea és fűszerek az alkotóelemek.

Indiai örökség

A fűszerkereskedők Indiában a XVII. század közepe táján készítik el az első puncsot, amely – mint arra hindi neve is utal – öt összetevőből áll: alkohol, citromlé, cukor, víz, valamint tea vagy fűszerek. Karácsonykor az egyik legkedveltebb a rumpuncs. A hideg puncs ősi receptje szerint 1 rész savanyú (citromlé), 2 rész édes (cukor), 3 rész erős (rum), 4 rész gyenge (víz) és némi keserű (néhány csepp Angostura), valamint kevés reszelt szerecsendió. Európában már elterjedésének kezdetekor meleg italként fogyasztották a rumpuncsot.

A bölényfű zamata

A jellegzetes ízű lengyel ünnepi ital, a Zubrowka vodka egyedi ízét a bölényfű adja. Az ital legértékesebb hozzávalóját a lengyel-belorusz határ közelében nyaranta kézzel szedik, majd a Napon szárítják. A gyógyfűfélét eddig nem sikerült sehol máshol termeszteni. A gyártás során minden üvegbe csak egyetlen fűszál kerül, ezért ha két fűszálat találunk a palackban, szerencsét hoz – a legenda szerint legalábbis. Az egyedi ízvilágú vodkát különleges karácsonyi ajándékká varázsolja a minden évben más formájú kiskabát, amiben az üzletekbe kerül. Magában vagy hosszú italként almalével fogyasztva páratlan.

Orosz lélekmelegítő

Az óév utolsó és az új esztendő első napján a pezsgő és a vodka mellett a „graznaja voda” is nagyon népszerű. A vodkát és citromlevet a pontban éjfélkor kiengedett csapvízzel kell felönteni – a hiedelem szerint a koktél egész évben megóv a balszerencsétől. Hagyományos ital még az alkoholmentes vagy alkoholos sbiten. Összetevői a méz, lekvár, fahéj, szegfűszeg, valamint víz vagy bor, és mentalevéllel ízesítik. Az italt szamovárban szolgálták fel, és csészékből itták.

Szent János pohara

A hagyomány szerint december 27-én,  azaz Szent János apostol napján történt a borszentelés. Aki pedig a megszentelt borból ivott, azt az ital megvédte minden testi és lelki ártalomtól, legfőképpen az ördög kísértésétől. Akik nagy útra indultak, azokat búcsúzóul megitatták Szt. János poharával. Ez a szokás néhol máig él, és a vendégségből való búcsúzkodás alkalmával ivott utolsó pohárra értik. A szokást a legendához kötik, amikor is Szent Jánossal mérgezett bort itattak, az azonban nem ártott meg neki.