Van, ami élesen megmarad az ember emlékezetében, és van, ami teljesen kiesik. Életünk megannyi napjából (én most tartok 17 989-nél) csak néhányról őrzünk valami...
Ungváry Zsolt
Mi köze a csirkezúzának a tartós házassághoz?
Egyik kedvenc könyvemben, az angol P. G. Wodehouse Forduljon Psmithhez! című regényében a kanadai költő, Ralston McTodd elhagyja a feleségét, Cynthiát. Mégpedig amiatt, mert...
Ungváry Zsolt
Akik voltunk, akik lettünk – Mit mutat egy régi felvétel?
Vonzódásom az olasz nyelvhez régi keletű és érzelemdús; ugyanis a feleségemet köszönhetem neki. Amikor a fejembe vettem, hogy elsajátítom Dante, Fellini, Bud Spencer és...
Ungváry Zsolt
Nálunk lakott egy texasi kamasz
Az ember szeret sztereotípiákban gondolkodni, ami olykor megkönnyíti az életünket, segít eligazodni a világban, és megkímél a mélyebb megismeréstől. Én például, aki sosem jártam...
Ungváry Zsolt
Szobánk képe a halálunk után is megmutatja, kik voltunk?
Olvastam az interneten (és ezzel a hitelesség persze eleve megkérdőjeleződik), hogy Albert Schweitzer halála után minden úgy maradt az afrikai kórházban lévő dolgozószobájában, amiképpen...
Ungváry Zsolt
„Egy személyben három” – úgysem érti, minek is magyarázzam?
A gyerekek általában nagyon nyitottak a világra, minden iránt érdeklődnek, s ha nem hülyítjük el őket gügyögésekkel vagy „úgy sem érti, minek magyarázni” típusú...
Ungváry Zsolt
Miért ne legyünk túl magabiztosak? – egy hívő esete az ateistával
A gőg abból a magabiztosságból fakad, hogy adott helyzetben elképzelhetetlennek tartjuk a pofára esést. Ha ez mégis bekövetkezik, az olyan kijózanítóan hat, hogy egyhamar...
Ungváry Zsolt
Nagyanyám csodás történetei
Anyai nagyanyámat Szőke maminak hívtuk. Még a nővérem nevezte el, vélhetően a hajáról, bár én már csak őszre emlékszem. Rengeteget tudott mesélni; igaz, nem...
Ungváry Zsolt
Éveink száma és a küldetésünk – Ungváry Zsolt elmélkedése
Fiatalembernek szólítottak a postán. Mondanám, hogy jólesett ötvenegy évesen ilyet hallani, de azért anakronisztikusnak is tartom. Jó, tudom, minden relatív, öregszik a társadalom, kitolódik...
Ungváry Zsolt
A citromfa, a túlélési ösztön és én
Az ötvenedik születésnapomra kaptam az öcsémtől egy citromfát. Nem tudom, milyen kép élhet rólam az ismerőseimben, mert a barátaimtól meg egy gránátalmafát kaptam. (Egészen...
Ungváry Zsolt
Lejtésszög, betonkeverő, álmatlan éjszakák – egy műszaki analfabéta kalandjai
Az élet megannyi velejáróját fel lehet fogni könnyedén, de szoronghatunk is miattuk. Sok személyes vallomásban hallom-olvasom például, hogy a házasságkötés vagy a gyerekvállalás előtt...
Ungváry Zsolt
Az Alzheimer és anya – az elveszett emlékek nyomában
Anyám mindig is szórakozott volt. Nem csinált problémát belőle, sőt, még rá is játszott: ő már csak ilyen, így kell elfogadni, ahogy van. Gyerekként...
Ungváry Zsolt
A tökéletes apa
Amerikai filmek gyakori szereplője az olyan férfi, aki kevés időt tölt gyermekével, mert elvált vagy rettenetesen fontos elfoglaltságai miatt sokat van távol, rendszeresen az...
Ungváry Zsolt
Negyvenhat év együtt
Évek óta írom a Képmásba a családos történeteket, amelyek főleg a kisgyermekes szülők mulatságos vagy megható hétköznapjairól szólnak. Noha abban a szerencsés(?) helyzetben voltunk...
Ungváry Zsolt
A kastély ura
Nemcsak a romantikus lelkületű kislányokban és a kalandvágyó fiúkban, hanem mindannyiunkban felmerült már, milyen klassz lehet egy kastélyban élni. Hatalmas szobákban, kandallók és csillárok...
Ungváry Zsolt
Pápa a vasfüggönyön túlról
II. János Pálnak döntő szerepe volt a vasfüggöny megszűnésében, a kommunizmus bukásában. Pedig hát „hány hadosztálya van a pápának?”, kérdezhetnénk Napóleon és Sztálin nyomán...
Ungváry Zsolt
Búcsú apámtól
Olykor hiányzik apám. Érthető, hiszen csak pár hónapja halt meg. De nem az utolsó évek apája hiányzik, hanem a régi, a fiatal, a testileg-szellemileg...