Tényleg segít a lovasterápia?

Amikor a pszichológus egy pár percre magára hagyta a kisfiút a kutyával, visszatérve arra lett figyelmes, hogy a gyerek kommunikál az állattal. Jingles, a kutya lett a híd, amely megnyitotta az utat a kis páciens irányába. Innentől kezdve tudatosan is alkalmazta a kutyát mint négylábú asszisztenst a kezelések során. Így született meg hivatalosan is az állatasszisztált terápia fogalma, noha az állatok jelenlétének jótékony hatását a pszichés sérülésekben szenvedő emberek lelki fejlődésére már sokkal korábban felismerték.

Már a régi görögök is használtak például lovakat arra, hogy a súlyos betegek lelki fájdalmait enyhítsék, 1940-ben pedig az amerikai Vöröskereszt hozott létre rehabilitációs farmot háborús veteránoknak, azzal a céllal, hogy az állatokkal való foglalkozás feledtesse velük az átélt borzalmakat.

Az érintés hatalma

Az állatok terápiás felhasználási lehetőségei sokrétűek. A kutya, macska és egyéb szőrös jószágok érintése, simogatása mérhető élettani változásokat okoz az ember szervezetében: oldja a stresszt, csökkenti a vérnyomást. Ezt azzal magyarázzák, hogy az emberben is működnek még főemlős őseinek reflexei, és az újszülött majomkölykök anyjuk szőrébe csimpaszkodva, testéhez simulva találják meg a nyugalmat és a biztonságot.

Az Egyesült Államokban létezik olyan repülőtér, ahol a New York-i ikertornyokat porig romboló terrortámadás óta szorongásoldó kutyákat alkalmaznak a várakozó utasok feszültségének csökkentésére. Erre a célra kiválóan alkalmasak a nyugodt, jóindulatú, selymes szőrű fajták, mint például a golden retriever.

Versenyt futni a széllel

A ló terápiás alkalmazása további lehetőségeket nyit, hiszen nemcsak simogatni lehet, hanem fel is lehet ülni rá. A ló a legkülönbözőbb testi és lelki bajokra adhat enyhülést. Mozgásában korlátozott ember számára már önmagában azzal is, hogy olyan sebességet, olyan mozgást tesz lehetővé, amilyet önerőből sosem élhet át. A lovaglás stimulálja az egyensúlyérzék idegi központját, javul tőle a testtartás, a mozgáskoordináció, a légzés, az állóképesség vagy a test szimmetriája, és még sok minden más. Talán sokaknak meglepő módon – a ló mozgásának ritmikussága hozzájárul a beszéd fejlődéséhez, ezért beszédzavarok kezelésében is igen jó eredményeket lehet várni a gyógylovaglástól. Ezzel együtt a hippoterápiának csak egyik ága a gyógylovagoltatás, a lovas kezelések egy részében a páciens sosem száll nyeregbe.

Kép: Profimedia

Műlovarrá nem kell válni

A lovasterápia során a cél a pszichés zavarok vagy testi bántalmak gyógykezelése, a lovaglási készségek fejlesztése másodlagos, bár egyes esetekben a parasportolásig is eljuthat a sérült páciens. A ló mellett természetesen más hátasállatok, például szamár, teve, láma is bevonható a lovasterápiába.

Kommunikációs problémákkal, pszichés zavarokkal küszködő gyermekek vagy felnőttek számára már az is meghatározó pozitív élmény, hogy egy náluk ennyivel erősebb élőlény együttműködik velük és hagyja magát irányítani.

Az istálló, a karám, a lovarda sajátságos környezete is hozzájárul a kezelés sikeréhez. Természetesen ilyen tevékenységet csak képzett oktató irányításával szabad végezni, és kizárólag teljesen megbízható, jólnevelt állat lehet alkalmas rá, hiszen nemcsak a terápia sikere, de még a páciens testi épsége is múlhat a négylábú asszisztens viselkedésén.

A kutyától a kígyóig

A sérült gyerekek sokszor azért is vetik le gátlásaikat könnyebben az állatok irányába, mint az emberek felé, mert az állat mentes az előítéletektől. Részéről olyan elfogadást érezhetnek, amilyet embertársaikkal szemben sajnos ritkán, s ez növeli az önbizalmukat is. Terápiás állatként igen sokféle állatcsoportból igen sok faj beválhat, de a legszélesebb körben a kutyát alkalmazzák, tulajdonságainak rendkívül előnyös kombinációja miatt. A kutya ugyanis egyrészt irányítható, másrészt szobatiszta, így kellően tisztán tartva jelenléte nem vet fel higiéniai aggályokat. Sokan viszont félnek a kutyától, esetükben előnyösebb választás lehet a macska. Emellett azonban házinyúl, tengerimalac, papagájok és egyéb madarak, sőt, újabban még hüllők is szerepelnek a terápiás állatok listáján – utóbbiak előnye többek között, hogy mivel szőrük vagy tolluk nincs, allergiás reakciót nem váltanak ki.

Kép: Getty Images

Hosszabbá teszik az életet

Az állattartás maga is ébren tartja a szociális kapcsolatokat azáltal, hogy közös témát ad, kommunikációra ösztönöz más kisállat-tulajdonosokkal.

Nyugdíjasotthonban végzett vizsgálatok szerint azok az idős emberek, akik vállalták szobájukban egy-egy macska gondozását, nyitottabbá váltak a közösségi tevékenységekre, a beszélgetésre.

Készültek kimutatások arról, hogy az állatot tartó emberek várható élettartama magasabb, mint az állatot nem tartóké, aminek elsődleges oka, hogy a folyamatos gondoskodás egyaránt aktívan tartja a testet és az elmét, sőt, bizonyos fokig az immunrendszert is. Különösen érvényes ez a napi mozgást, sétáltatást igénylő kutyára, de bármilyen egyéb élőlényre is. Elmondható tehát, hogy a társállatok otthoni tartása, gondozása minden különleges szakmai képzés nélkül is terápiás és egészségvédő hatással bír.  

Érdekességek:

• Már Sigmund Freudról is feljegyezték, hogy igénybe vette kutyája segítségét terápiás foglalkozásai során, különösen, ha gyerekeket kezelt, és úgy vélte, a kutya meg tudja ítélni egy személy karakterét.
• Olvasási nehézségekkel küzdő gyerekek tanulását segítheti, ha hangosan felolvasnak a kedvencüknek. Erre a legalkalmasabb hallgatóság a macska, amely hajlamos huzamosabb ideig nyugton ülni.            
• Egyes esetekben a terápiás állatok éppen az általuk képviselt állatfajtól vagy állatcsoporttól (pl. kutya, kígyó, madár) való beteges félelem, fóbia leküzdésében játszhatnak szerepet.
• A lelki és testi sérülteken túl a büntetésüket töltő elítélteknek is segíthetnek az állatok, hogy könnyebben visszahelyezkedhessenek a társadalomba. Egy amerikai börtönben a rabok menhelyi kutyák nevelését vállalhatják szakszerű irányítás mellett, növelve gazdára találásuk esélyét.

Ez a cikk a Képmás magazin 2018. novemberi számában jelent meg. Fizesse elő a lapot ITT.