Így lehet a szárítógéped a barátod, és nem a pénztárcád ellensége

Nem kis kavarodást okozott az otthonokban 2020 novembere és 2021 februárja között a mosógépek, mosó-szárítógépek, mosogatógépek, hűtőgépek, valamint a tévék új energiacímkéjének felbukkanása. Ebben a négy hónapban ugyanis a vásárlók két címkét is kaptak a készülékek mellé. Így a vevő a kiválasztott és megvásárolt termék A+++ energiaosztályt jelző címkéje mellett egy D- vagy más esetben E-energiaosztályút is talált. 

Az említett készülékekre vonatkozó új energiahatékonysági címkézés 2021. március 1-jétől lépett hatályba, a jogalkotó azonban úgy döntött, hadd ismerkedjenek a vásárlók az új szabályozással e dátum előtt négy hónappal. Vagyis kapják meg a gép mellé az aktuális („régi”) címkén túl a jövőben hatályba lépő újat is. 

Ugyanez a meglepetés fogadta most azokat, akik szárítógépet vásárolnak, de ahogyan a korábbi készülékkategóriák, úgy a szárítógépek sem lettek rosszabbak. A szabályozás lett szigorúbb. 

Miért van szükség új szabályozásra?

A változásra két ok miatt volt szükség. Egyrészt azért, mert a készülékek többsége a gyártói fejlesztéseknek és a jogszabályi előírásoknak köszönhetően a korábban érvényben lévő energiaosztályokat „kinőtte”. Vagyis hiába volt a címkén a pirostól (legkevésbé energia­hatékony) a sötétzöldig (leghatékonyabb) több energiaosztály jelölése is, a legtöbb készülék már a felső második-harmadik osztályba tartozott (A+, A++ és az A+++). Így ez a rendszer nem segített a vásárlóknak különbséget tenni a piacon kapható készülékek között. 

Másodsorban azért volt szükség a módosításra, hogy a 2020–2040 közötti időszakban csökkenjen a szárítógépek energiafogyasztása. Az energiacímke-szabályozás ugyanis együtt jár az úgynevezett ökodizájn-szabályozással, amely a gyártók számára környezetbarát, tervezési minimumkövetelményeket ír elő. A jövőben a korábbiaknál energiatakarékosabb masinákat lehet majd a piacra helyezni. Az új szabálycsomagtól – vagyis a szigorodó ökodizájn- és az energiacímke-szabályozástól – a jogalkotó azt várja, hogy 2020 és 2040 között uniós szinten 15TWh energiát tudunk majd megtakarítani. 

Ez két és félszer annyi, mint Málta teljes éves energiafelhasználása. 

Miben lett új a címke?

Az új energiacímkén az A-osztály mutatja a legmagasabb hatékonyságot. Az energiafogyasztási értéket száz szárítási ciklus átlagára adja meg. Információt kaphatunk arról is, hogy mennyire hangos a gép (vagyis az A-súlyozott hangnyomásszintről), valamint arról, hogy az ökoprogramon mennyi ruhát tehetünk bele, és egy szárítási ciklus meddig tart. Továbbá kondenzációs szárítógépek esetében a kondenzációs hatékonysági osztályt is megtudhatjuk. A QR-kód segítségével eljuthatunk a készülék termékismertető adatlapjához, amelynek segítségével további technikai paramétereket is megismerhetünk a készülékről.

Kép

Illusztráció forrása: Freepik

Melyik a leghatékonyabb technológia?

A ma használatos kondenzációs és a hőszivattyús technológia esetében a ruhákból kivont nedvesség kondenzálódik, lecsapódik a gépben. Vagy egy kihúzható tartályban gyűjti a masina a vizet, és ezt nekünk kell ürítenünk, vagy egy lefolyócsövön át a csatornarendszerbe kerül. A különbség a kettő között a szárításhoz szükséges meleg előállításában van. A kondenzációsnál a melegítést elektromos ellenállásfűtés alkalmazásával érjük el, a másiknál hőszivattyút használunk. 

A hőszivattyú elvén működő szárítógépek energiafelhasználása megközelítőleg negyven-ötven százalékkal kevesebb, mint az elektromos fűtéssel rendelkező kondenzációs szárítóké. 

Így az üzemeltetés a kisebb áramfogyasztási költség miatt gazdaságosabb. Hátránya, hogy a hőszivattyús rendszer meleg levegőt csak körülbelül húsz-huszonöt perc múlva tud adni az elindítás után, így a szárítás hosszabb időt vesz igénybe. A készülék életútjának végén a hűtőközeg megfelelő kezelésére is figyelmet kell fordítani.

Javítható?

Várhatóan 2027. január 1-jétől egy úgynevezett javíthatósági indexszel is kiegészül majd a szárítógépek új címkéje. Ezt a szabályozást éppen a cikk írásának időpontjában dolgozzák ki az Európai Unióban. A gyártók e fontos információt a címkén önkéntes alapon már korábban is jelezhetik, de jelenleg még nem dolgoztak ki erről egységes irányelveket. 

Energiatakarékos?

Kétségtelen, hogy a legkevesebb villamosenergiát akkor fogyasztjuk, ha a szabad levegőn szárítjuk a ruhákat. Ennek ellenére a tudatos szárítógép-használat számos előnnyel kecsegtet: a szárítás nem függ az időjárástól (vagy a lakás hőmérséklet- és páraviszonyaitól), sokkal gyorsabban száradnak a ruhák a gépben, mint általában a szabad levegőn, és nincs szükség a lakás szabad terét elfoglaló (és gyakran el is csúfító) fregolira.

Tudatos használat

Fontos, hogy a készüléket jól szellőző helyiségbe tegyük, hiszen a működő gép annak levegőjét használja. Az adott tér ideális hőmérséklete 18–23 Celsius-fok.

A mosás során mindig használjunk öblítőszert, hogy a ruhában a súrlódás miatt keletkező elektromos töltéseket kisüsse (ezt nevezzük antisztatizálásnak). A feltöltődött ruhát nem tudja érzékelni a szárítógép (nem képes megmérni az elektromos vezetőképességét), és így az nem fog megszáradni a gépben. A megfelelő centrifugálással csökkenthető a szárítási idő, így energiát lehet megtakarítani. 

Ha a szűrők – az ajtóban és a hőcserélő előtt – eltömődnek, akkor a gép nem szárít hatékonyan (hiszen nem jön létre a kondenzáció), és nedves marad a ruha a program végén. Ezért minden szárítás után meg kell tisztítani a szűrőket.

No, és persze energiahatékony készüléket válasszunk. Ehhez pedig segítségünkre lesz az energiacímke. 

A cikk Mészáros Fanni Kis döntések, nagy dilemmák című sorozatának keretében jelent meg a Képmás magazinban. További részei itt érhetőek el.

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra előfizethet itt.