Egy hercegnő, akinek nagy boldogság és sok szomorúság lett az öröksége – Ilona, Erzsébet királyné nővére
A főúri szülők által tervezett életút merőben másképp alakult, mint ahogy képzelték: rövid boldogság és tragédiák sötét felhője kísérte végig Ilona bajor hercegnő életét. Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné nővére átélte, ahogy helyette inkább szeretett húgát választja jövendőbelije, majd későbbi férje és két gyermeke halálával is szembe kellett néznie. Története jóval a születése előtt elkezdődött...
A rang mindenekfelett
Helene Caroline Therese – a Wittelsbach-házból származó Ilona Karolina Terézia bajor hercegnő – sorsa már akkor megpecsételődött, amikor még a világra sem jött. Édesanyja, Mária Ludovika Vilma (Ludovika Wilhelmine von Bayern) királyi családból származott, és eltökélt szándéka volt a lehető legmagasabb rangú családba házasodni. Ez azonban neki nem sikerült, csak a nővérének, Zsófia Friderikának (Sophie Friederike von Bayern), aki feleségül ment az osztrák főherceghez, Habsburg–Lotaringiai Ferenc Károlyhoz, így osztrák főhercegnő és a későbbi császár édesanyja lett.
A két testvér jó viszonyt ápolt egymással, így egyezséget kötöttek, miszerint születendő gyermekeiket egymás között fogják házasítani.
Mária Ludovika 1828-ban ment feleségül Miksa József bajor herceghez. Későbbi visszaemlékezéseiben megírta a férje mellett töltött boldogtalan éveit. Első házassági évfordulóját is egyedül, magányosan töltötte. Teljesen más habitussal rendelkeztek: Mária Ludovika vágyott az udvari pompára, míg férje kedvelt szokásaként sokszor tivornyázott az alattvalóival. Vidéki kastélyukban éltek, ami a férfit boldoggá tette, azonban felesége szenvedésként élt meg minden vidéken töltött napot. Frusztrációit gyermekein próbálta kiélni.
Tíz gyermekük született, de csak nyolc élte meg a felnőttkort, köztük az 1834. április 4-én világra jött Ilona Karolina Terézia. Mivel előtte, 1830-ban Zsófia Friderika fiúnak adott életet, Ilonát a megállapodás szerint unokatestvérének, Ferenc Józsefnek szánták. E frigy következtében osztrák császárné és magyar királyné lett volna.
A meghiúsult eljegyzés
Az ifjú leány felkészítését a házasságra azonnal elkezdték. Szigorú napirendet határoztak meg neki, és komoly taníttatásban részesült, gyermekkorát fel kellett áldoznia a tanulás és az illemszabályok oltárán. Személyiségét tekintve a szülei megfelelőnek találták őt a trónra, hiszen megvolt benne a kellő tartás, alkalmazkodóképesség és komolyság az uralkodó feleségének szerepéhez. Egyedüli hibája az volt, hogy gyakran lekéste a megbeszélt időpontokat. Nené – ahogy a családon belül szólították – édesanyjához hasonlóan szoros kapcsolatban állt húgával, Erzsébettel, eltérő habitusuk ellenére is. Sisi vadóc gyermek volt, aki lazább neveltetést kapott, mint Ilona, mégis számíthattak egymásra minden helyzetben.
1853-ban, 19 éves korában Ilona meghívást kapott nagynénjétől Bad Ischlbe, az ifjú trónörökös születésnapi ünnepségére. Az eseményre édesanyja és Erzsébet is elkísérte őt.
A tervek szerint Ferenc Józsefnek ezen a napon kellett volna megkérnie Ilona kezét, az eljegyzés azonban nem jött létre, ugyanis a férfi szívét elrabolta leendő menyasszonya húga.
Még aznap közölte Ferenc József anyjával, Zsófia főhercegnével, hogy Sisit fogja feleségül venni. A váratlan fordulat mindenkit ledöbbentett, Erzsébet mégis igent mondott, majd rövid időn belül az esküvőt is megtartották.
Zárda vagy házasság?
Az események hatására Ilona depresszióba zuhant, és egy időre húgával is megromlott a kapcsolata. Az őt ért trauma elől a valláshoz menekült, hitéből próbált vigaszt meríteni, mindennap templomba járt, és folyamatosan jótékonykodott. Édesanyja attól tartott, hogy zárdába vonul, így figyelmét egy újabb férjjelölt keresésére fordította. Nem volt egyszerű a helyzet, hiszen Ilona ekkor már vénlánynak számított a maga 23 évével. Mária Ludovika azonban kieszelt egy tervet: meghívta a birtokukra Maximilian Anton Lamoral von Turn und Taxis herceget egy vadászatra. Ilona már a bemutatkozásnál elbűvölte a férfit, aki azonnal feleségül is kérte, mégis várniuk kellett az esküvővel majdnem két évet, ugyanis Maximilian a nemesi rangja és a vagyona ellenére sem számított igazán jó partinak, ezért Nené apja nem támogatta a frigyet. Végül Erzsébet közbenjárására mégis áldását adta, így 1858. augusztus 24-én Ilonáék összeházasodtak.
Ilona bajor hercegnő (középen) testvéreivel, 1854-ben - Joseph Karl Stieler festménye
(Erzsébet nem szerepel a képen, mert számára készítették)
Tragédiák kíséretében
A sors iróniája, hogy ez a házasság boldogabb volt, mint Ilona testvéreié. Négy gyermekük született: 1859-ben Louisa, 1860-ban Elisabeth, 1862-ben Maximilian és 1867-ben Albert. A boldogságot azonban beárnyékolta Ilona szeretett férjének veseproblémája. A folyamatos kezelések és a legjobb orvosok sem tudtak javítani az állapotán, így a férfi végül 1867-ben, 35 évesen életét veszítette. Mindössze kilenc boldog év jutott nekik, s Maximilian halála után Ilona vette át férje családi birtokainak irányítását. Amikor idősebbik fia felnőtt, őrá hárult a családfő szerepe, azonban a szerencsétlenségek tovább követték Nené életét. Az ifjabb Maximilian gyerekként skarláton esett át, és annak szövődményeként a szíve meggyengült.
Az ifjú szervezete 1885-ben, 23 éves korában nem bírta tovább, és szívrohamban meghalt. Ilona nem sokkal később egy másik gyermekét is elveszítette: Elisabeth lánya várandóssága alatt komplikációkkal küzdött, majd belehalt a szülésbe.
„De voltak érzelmeink...”
Ilona szeretett férje elvesztését sosem tudta igazán feldolgozni, élete végéig hűséges maradt hozzá, sosem házasodott újra. Az őt ért tragédiák után még többet jótékonykodott, segítette a rászorulókat, sokat imádkozott, és támogatta gyermekeit. Az egészsége azonban neki is megromlott. 1890-ben, 56 éves korában az orvosok gyomorrákot állapítottak meg nála. Azonnal értesítették Erzsébetet, aki rögtön útnak indult nővéréhez. Sisi mindvégig ott volt Ilona mellett, aki az utolsó szavait is hozzá intézte: „Mindkettőnknek nehéz időket kellett megélnünk az életben” – mondta Sisi, mire Ilona azt válaszolta: „Igen, de voltak érzelmeink.”
Források:
- https://hu.m.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria_Ludovika_Vilma_bajor_kir%C3%A1lyi_hercegn%C5%91
- https://princess-sissi.fandom.com/wiki/History%27s_Helena_Von_Grossberg
- https://www.google.hu/amp/s/femina.hu/kapcsolat/sissi-novere-ilona-hercegno/amp
- https://www.google.hu/amp/s/nlc.hu/meghitt-percek/20221224/ilona-bajor-hercegno-portre/amp/
- https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Ilona_bajor_hercegn%C5%91
- https://costumecon.blogspot.com/2021/05/elatkozott-habsburgok-6-resz-egy.html?m=1
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Tévhitek Erzsébet királynéról – Mennyi az igazság bennük?
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
