Rebaba – Prostituáltnak kinéző játékbabák újjászületnek bájos gyermekbabákként

– Sok anyuka nincs elragadtatva attól, hogy a gyereke Barbie vagy hasonló, nagyvilági nőnek kinéző babákkal játszik. Pusztán azért, mert a babák vizuális megjelenése nem kedves, nem barátságos. Ezen az sem sokat segít, hogy megjelentek a piacon az „átlag” embert modellező Barbie-k: vannak ducik, vannak doktorok, vannak földművesek és színes bőrűek is köztük. De valahogy nem szépek ezek a babák. Az én kislányom nálunk, a városban mindig megáll egy régiségbolt előtt, és a kirakatban lévő, sok évtizede készült babákat csodálja csillogó szemmel. Milyen egy rebaba, és miért olyan, amilyen?
– Egy tazmániai művésznő babaátalakító munkásságát látva fogott el a vágy, hogy én is megpróbáljam, milyen érzés új arcot-külsőt kölcsönözni egy játékbabának. A babákat használtan szerzem be. Megtisztítom őket, majd lemosom az arcukról a festéket. Az új arcot vékony ecsettel festem meg, igyekszem sokkal gyermekibb, bájosabb, visszafogottabb külsőt festeni az erősen sminkelt, felnőttes babaarcok helyett.

Miért ilyen a rebaba? Mert szerintem egy babának eleve ilyennek kellene lennie: kedvesnek, gyermekinek, egyedinek, amellyel könnyen azonosulnak a gyerekek.

Fontos, hogy értéket közvetít: nem sarkall arra, hogy a természetes külsőd megváltoztasd, eltakard, inkább az önelfogadást segíti. A miniszoknyákat, magas sarkú cipőket lecseréltem természetes anyagú, kisfiús és kislányos ruhákra. A baba teljes lénye átalakul a folyamat végére, megjelenik a belső tisztasága, ami a gyermeki létből természetesen fakad – amilyennek Isten teremtette az embert. Én legalábbis így érzem, ezért készítem őket, mert a folyamat közben én is átélem, ahogy megtisztul egy-egy baba, és a végén elérkezik abba az állapotba, amivel már nyugodt szívvel adom gyermekek kezébe.

Kép

Tihanyi-Horváth Lilla

– Milyen élet- és világfelfogás van a rebabák mögött? Hiszel-e abban, hogy a környezetvédelmi és újrahasznosítási szempontok a rebabák által is továbbadhatók a gyerekek felé?
– Hiszem, hogy mindenki értékes, minden élet számít, és mindenkivel terve van Istennek. Minden ember hozzátesz a lényével valamit a nagy egészhez. A babák is ezt a sokszínűséget tükrözik, mindegyik más és más.

A futószalagon készült egyenarcok és divatfigurák az átváltozás után ugyanúgy egyediek és megismételhetetlenek lesznek, mint egy-egy gyermek.

Készülnek szeplős, szemüveges, göndör hajú babák, amelyek segíthetnek a gyermekeknek önmaguk elfogadásában. Festettem többször downos babát is, szeretném ezzel is az elfogadásra késztetni az embereket. A babák azt is közvetítik, hogy egy használt játékból is készülhet valami új, értékes, nem kell mindent kidobni, sok mindent át lehet alakítani és újra használhatóvá tenni egy kis leleményességgel. A babák használtan kerülnek hozzám, a ruhájukat is többnyire újrahasznosított anyagokból varrom, a gyapjút például magam filcesítem hozzá. A kis cipőket kárpitostól beszerzett bőrből készítem. Ha a baba elkerül egy gyermekhez, és a szülő mesél neki a baba eredetéről, esetleg megnézik együtt az előtte-utána fotókat, a gyermeket erős szemléletformáló hatások érhetik.

Kép

Kép: Tihanyi-Horváth Lilla

– Te milyen babákkal játszottál kislánykorodban?
– Nekem is voltak babáim, de nagyon élveztem, amikor a barátnőmnél játszhattam, mert neki volt vagy 20 Barbie babája. Szerepjátékokat játszottunk velük. Érdekes, hogy nekem csak egyetlen Barbie-t vettek a szüleim, ez egy barna bőrű, feketehajú szépség volt, fürdőruhában. Örülök, hogy a szüleim ezt vették meg, nem álltak be a sorba, nekem ilyen különleges babám lehetett.

– A kislányodnak milyen volt az első babája?
– Három gyermekem van, a középső kislány. Érdekes, hogy ő sosem volt nagyon babázós. Puhatestű csecsemőbabái voltak kisebb korában, azokat pelenkázta, etette szívesen. Barbie-jellegű babái nem voltak. Az első rebabát neki festettem. Ekkor már nyolcéves volt, és őt az alkotás fogta meg ebben az egészben. Több babát is átalakított már, egyre ügyesebben festi őket. Néha elborzad, amikor meglátja az asztalomon a nagy halom rúzsos, magassarkús babát, amik átalakításra várnak. A végeredményt pedig szívesen veszi a kezébe, és megjegyzi, melyik tetszik neki a legjobban.

Kép

Kép: Tihanyi-Horváth Lilla

– Szerinted mi a babázásnak mint játéknak az értelme? Babázzanak-e a kisfiúk is?
– A babák életre kelnek a gyerekek képzeletében, és rajtuk keresztül élnek meg élethelyzeteket, mint amilyen egy bevásárlás, a találkozás a gyerekorvossal vagy épp a szülők kommunikációja a gyerek előtt és sok más, hétköznapi helyzetet.

A megtapasztalt élményeiket eljátszhatják, az érzelmeiket, amelyeket még nem értenek, esetleg szorongást keltenek bennük, a babázás segítségével feldolgozhatják.

A fiúk is „babáznak”, ha nem is mindig játékbabákkal. Az én kisfiam például az autóival játszik el történéseket, elváltoztatott hangon mondja a párbeszédeket közben.

Kép

Kép: Tihanyi-Horváth Lilla

– Vállalkozóként hogyan dolgozol? Hogyan egyezteted össze a munkádat a családbeli feladataiddal? Most, a járvány idején kellett-e módosítanod a munkarendeden?
– A két nagyobb gyermekem iskolába jár, a legkisebb óvodás. Most, hogy a járvány miatt itthon vagyunk mind, átalakult a napirendünk. Kicsit úgy érzem, szétszakadok. Egyszerre kell helytállni a háztartásban, feleségként, anyukaként, közben folyik a házfelújítás, rendezzük a kertet. Amikor van egy kis időm, készülnek a babák. Ősztől, ha újra beindul az élet, délelőtt lesz néhány órám a munkára, illetve amikor a kisfiam délután alszik. Szeretném, ha több időm lenne babákat festeni, és tervezem, hogy rendszeresen tartok babavásárokat az interneten.