„Pocket Doki” – Innovatív megoldásokkal épül a jövő egészségügye

– Hogyan született meg a Pocket Doki ötlete?
– A Pocket Doki ötlete három évvel ezelőtt fogalmazódott meg, amikor úgy döntöttünk, hogy a szakmai kompetenciáinkat és tapasztalatainkat felhasználva az egészségügy területén szeretnénk innovatív megoldásokat létrehozni. A Bethesda Gyermekkórházzal együttműködünk, így merült fel egy integrált digitális mérőeszköz létrehozásának igénye. Bár az elmúlt években a különböző testi funkciókat mérő okoseszközök elárasztották a piacot, a terveink szerint miénk lesz az első, amely egy egységes állapotkép kialakítására is alkalmas, mert egyedülálló módon az összes, különböző eszközökkel mért adatot közös platformon tudja kommunikálni.

– Hogyan működik az applikáció a gyakorlatban? Milyen adatokkal dolgozik, honnan származnak és hogyan érkeznek be ezek az adatok az adatbázisba?

– Az Integrált Digitális Egészségügyi Mérőeszköz (IDEM) egy vérnyomás-, egy vércukorszint- és egy koleszterinszint-mérőeszközből, egy pulzusszámot és véroxigénszintet mérő okosórából, valamint egy mellkasi övből áll, ez utóbbi többek között EKG-ként és pulzusmérőként szolgál, és jelzi a szívritmus-zavarokat is.

Ezt a csomagot használja majd rendszeresen a felhasználó. A felvett adatok egy okoseszközön keresztül kerülnek a felhőbe, ahol digitálisan tároljuk azokat. A fejlesztésnek köszönhetően kiválthatók lesznek a papíralapú egészségügyi kiskönyvek, vérnyomásnaplók.

Minél gyakrabban, minél több adatot mérünk, annál egységesebb állapotkép alakítható ki az egyénről. Terveink szerint a felhőbe a felhasználók sztenderd, orvosszakértővel mért egészségügyi határértékei is felkerülnek majd. Emellett szándékunkban áll jelentős mennyiségű egészségügyi adatot vásárolni és feltölteni, hogy nagy információs korpuszok alakuljanak ki, amelyek lehetővé teszik az egyes páciensek adatainak elemzését és összevetését a statisztikai átlaggal.

– Hogyan garantálja a beérkező adatok biztonságát az INNObyte?
– A fejlesztés része egy titkosítási protokoll, ami alapján a felhőbe csak anonim adatok kerülnek fel, amelyekhez kizárólag az adott felhasználó és az általa megnevezett orvos juthat hozzá.

– Kik a Pocket Doki lehetséges felhasználói?

– Három célcsoportot határoztunk meg: az egyéni felhasználókat, az állami és magán szervezeteket, valamint az egészségügyi és szociális intézményeket.

Az első csoportban főként az idősekre, az egészségtudatos emberekre és a mozgássérültekre gondoltunk; a másodiknál a sportegyesületek, munkahelyek, fegyveres szervezetek részéről számítunk érdeklődésre; a harmadikban pedig a háziorvosok, a szociális otthonok és a kórházak szerepelnek. Az olyan szociális otthonokban például, ahol kevés a személyzet, nagy támogatást adhat az orvosnak, ha a páciensekről rendszeresen mért és elemzett adatok állnak rendelkezésre. Így könnyen és gyorsan átlátható, hogy mi történt az elmúlt napokban, hetekben.

Kép

A Pocket Doki fejlesztés alatt álló eszköz, ezért még csak egy szenzort (vérnyomásmérőt) csatlakoztattak hozzá, és még a felület és a funkcionalitás sem végleges.

– Mit jelent a digitális egészségügyi asszisztens, és miben tud segítséget nyújtani a felhasználóknak?
– A digitális asszisztens lényegében egy intelligens „beszédrendszer”, amely hasonlít a természetes emberi hangra, és képes kérdésekre is válaszolni. Az asszisztens elsősorban az idősebb korosztály azon tagjainak tud segíteni, akik alapvetően nem használnak okoseszközöket, sőt, esetleg problémát jelent számukra az olyan technológiai eszközök, mint egy okostelefon kezelése. A digitális asszisztens élő hangon kommunikál a felhasználóval, elmondja az eszközök használatára vonatkozó információkat, adott esetben megbeszéli a pácienssel, hogy az adatok alapján orvosi vizsgálatra van szükség. Ez egy különleges módja a figyelmeztetésnek, ami a kézzel írt naplózáskor hiányzik.

– A felhasználón kívül kivel közöl adatokat az applikáció? Van-e lehetőség arra, hogy szükség esetén értesítést küldjön a felhasználó orvosának?
– Jogilag nagyon szigorúan szabályozott terület az, hogy egy egészségügyi információ hogyan juthat el az egészségügyi intézménybe. Elképzelésünk szerint a kezelőorvosok, háziorvosok az általuk preferált formában kapják majd meg az adatokat. Ez történhet e-mailben vagy az általunk fejlesztett online felületen.

Bár jelenleg a jogszabályok szerint a beteg által mért adat nem tekinthető validnak, hivatalosan is érvényesnek, mi szeretnénk az orvosok számára megmutatni, hogy ha rendszeresen mért, nagy mennyiségű, elemzett adat kerül hozzájuk, az megkönnyíti a munkát a pácienssel.

– Tehát első körben a háziorvosi kört kell arról meggyőzni, hogy erre szükség van?
– Igen, abszolút. Folyamatosan dolgozunk orvosszakértőkkel a projekt kapcsán, nagyon jó ötleteket kaptunk már tőlük, alapvetően nyitottak arra, hogy ez működőképes legyen. A Covid-járvány kapcsán például fontos kérdés lett, hogy egy háziorvos hogyan kaphat egységes egészségügyi állapotképet az olyan páciensről, akit a veszélyeztetettsége miatt nem szívesen hívna be a rendelőjébe.

– Hogyan használhatók majd fel népegészségügyi szinten az összegyűjtött adatok?
– Úgy tervezzük, hogy szisztematikusan felépített kommunikációt folytatunk orvoscsoportokkal annak felderítésére, hogy a felhőben tárolt nagy mennyiségű anonim adatból milyen következtetések vezethetők le. Emellett szeretnénk kialakítani azt a protokollt, amely segítségével az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK) együttműködésben, interfészeken keresztül továbbítjuk az adatokat az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatói Tér (EESZT) részére.

– Milyen célkitűzésekkel alapították az INNObyte Informatika Zrt-t?
– Az idén hatodik születésnapját ünneplő vállalkozást azzal a célkitűzéssel hozták létre az alapítók, hogy a szoftverfejlesztés terén kiemelkedő minőségű megoldásokat szállítson a multinacionális, a piaci és a közigazgatási megrendelők számára. Lengyel Kálmán, a cég alapítója és vezérigazgatója korábban ügyféloldali tanácsadóként dolgozott számos informatikai projekten; a jelenlegi tulajdonosi struktúrában Blénessy László egy szoftverfejlesztő multinacionális cég delivery vezetőjeként szerzett tapasztalatokat; én pedig cégvezetőként elsajátított HR és kommunikációs ismereteimet építettem be.