Operaritkaságok és tánccsemegék a MagyarFeszten

2017. 05. 11.
MagyarFeszt 2017
MagyarFeszt 2017

Frenák Pál a Magyar Nemzeti Balett számára készített koreográfiája és az első fennmaradt magyar nyelvű opera bemutatója is szerepel a 200 éves magyar operajátszás és a magyar balettirodalom rövid keresztmetszetét nyújtó MagyarFeszt műsorán. A május 10-én kezdődő, egy hónapos eseménysorozat René Pape, a berlini Staatsoper, Bayreuth és a Metropolitan Opera ünnepelt basszistájának áriaestjével zárul.

Az Opera hagyományos májusünnepe Bartók A fából faragott királyfi című táncjátéka ősbemutatójának 100. és Kodály halálának 50. évfordulója alkalmából válogat a magyar operajátszás legjavából, valamint több kiemelkedő magyar koreográfus munkájából. A fesztivál zárókoncertjén első alkalommal lép színpadra Magyarországon René Pape. A világszerte népszerű, német születésű basszista maga válogatta a július 10-i áriaestjének programját, melynek keretében népszerű Verdi és Wagner művek mellett magyar kötődésű darabokra is számítani lehet. A Magyar Állami Operaház Zenekarát az esten az ugyancsak nagy ívű pályát befutó német karmester, Jonas Alber dirigálja.

1917. május 12-én mutatta be a Magyar Állami Operaház A fából faragott királyfit, amelynek centenáriuma alkalmából Frenák Pál a Magyar Nemzeti Balett művészeivel és saját társulatával koprodukcióban készített koreográfiát.

A darab május 28-tól a három egyfelvonásost tartalmazó Bartók TáncTriptichon részeként lesz látható az Operaházban, ami Frenák Pál alkotása mellett Seregi László A csodálatos mandarin és Juhász Zsolt Táncszvit koreográfiáját gyűjti egybe, utóbbiban a Duna Művészegyüttes táncosai is fellépnek. 

Kodály Zoltán halálának 50. évfordulójáról megemlékezve a korszakos zeneszerző mindhárom daljátékát műsorára tűzi a MagyarFeszt. Míg a Háry János és a Székely fonó színpadi adaptációban, a Czinka Panna, a Canticum Rákóczianum program keretei közt, hangversenyszerű változatban lesz hallható.

Valódi operatörténeti kuriózumnak ígérkezik annak a két darabnak a bemutatója, ami a magyar operajátszás kezdeteit eleveníti fel. Ruzitska József 1822-ben bemutatott operája, a Béla futása a legrégebbi, teljes terjedelmében fennmaradt zenés magyar színpadi mű. A zenetörténet emellett számon tartja Chudy József Pikkó Hertzeg és Jutka Perzsi című, 1793-as alkotását is, amelynek azonban zenei anyaga elveszett. Az eredeti librettóból szerzett inspirációk nyomán Orbán György komponált új művet Pikkó hertzeg címen, amit a Béla futásával együtt a Kolozsvári Magyar Operával együttműködésben, Anger Ferenc rendezésében mutat be május 19-én az Erkel Színház.

 

Az évad premierjei közül visszatér Eötvös Péter A szerelemről és más démonokról, valamint Mezei Gábor Péter A ravatallal szemben és Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című darabja.

A repertoáron lévő darabok közül újra látható lesz Goldmark Sába királynője és Dohányi A tenor című operája, valamint Bartók A kékszakállú herceg vára és Vajda János: Mario és a varázsló című egyfelvonásosa, míg a balettprodukciók közül a Space Fantasy – Barta Dóra Megbolydult bolygó, valamint Földi Béla a Solaris zenéjére készült Marsbéli krónikák című koreográfiája – szerepel ismét a műsoron.

A gyerekeknek Tallér Zsófia, Szilágyi Andor és Szöllősi Barnabás meseoperája, a Leánder és Lenszirom, továbbá ifj. Harangozó Gyula és Kocsák Tibor Hófehérke és a 7 törpe című balettje szerezhet örömet.

Több neves magyar zeneszerző művét koncertszerű előadásban hallgathatják meg az érdeklődők . A műsoron szerepelnek Ligeti György, Szokolay Sándor, Szőnyi Erzsébet, Selmeczi György, Ránki György és Petrovics Emil darabjai, így a Le grande macabre, a Vérnász, A makrancos királylány, a Spiritiszták, a Pomádé király új ruhája, a C’est la guerre és a Lysistrate is. Az előadásokban az Opera szólistái és együttesei mellett rangos fővárosi és vidéki szimfonikus zenekarok is közreműködnek.

A MagyarFeszt minden napjának délutánján beavató előadásokkal is várja a közönséget: az Operaház harmadik emeleti cukrászdájában a magyar opera- és balettirodalom népszerű és kevésbé ismert műveinek keletkezését, fontosabb részleteit és kulisszatitkait ismerhetik meg az érdeklődők, avatott művészek és zenetörténészek tolmácsolásában.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti