Nyár végi rendhagyó vágyak – „Gyere, augusztus, pipáld ki a bakancslistámat!”

Az alábbi aprócska álmok valóra váltásához nincs szükség sem tengernyi időre, sem pedig tömérdek pénzre, csupán egy elhatározásra. Nyilván a legtöbb nyári programhoz hozzátartozik a sajtos-tejfölös lángos elmajszolása vagy egy tartalmas balatoni strandolás, én most mégis olyasmire áhítozom, ami a legegyszerűbb szépség az életben: belső békére.

1. Szeretnék legalább egyetlen nap nem rohanni sehová

A „belassulást” az év bármely napján, ideális esetben hetente többször érdemes lenne kivitelezni, ám a rohanó életmód sajnos nem mindig teszi ezt lehetővé. Észrevettem magamon, hogy még akkor is sietek, ha éppen nincs miért és nincs hová, mert észrevétlenül is, de szokássá alakítottam a loholást. Csodálattal tekintek a mediterránok könnyed, laza stílusára, és én is vágyom a „Zen-re”, amit ezen a nyáron biztosan meg fogok teremteni magamban először egy, majd később akár több nap erejéig is. Hosszú percekig élvezni a frissítő citromfagyi ízét, elmerengeni a táj szépségén vagy olyan komótosan bóklászni a bevásárlóközpont polcai között, mintha a világ összes ideje az enyém lenne.

2. Szeretnék megnézni egy napfelkeltét

Bakfis koromban még úgy léptem át a hajnal küszöbét, hogy buliból tartottam hazafelé, és útközben ért a reggel. Amióta viszont nálam is fókuszba kerültek a dolgos hétköznapok, erre nemigen kerül sor mostanság. Visszakanyarodva az előző témához, a sok-sok kötelesség okán este már annyira fáradt vagyok, hogy örülök, ha másnap többször kinyomhatom az ébresztőórán a szundit. Bár már régóta tervezem, hogy egyik reggel beiktatok egy napfelkeltenéző fakultatív programot, a megvalósítás egyelőre még várat magára. Viszont még ezen a nyáron el fog jönni ez a pillanat is, hiszen nincs csodálatosabb napindítás, mint abban gyönyörködni, ahogy ébredezik a Föld!

3. Szeretném megajándékozni magam

Sokszor annyira igyekszünk ügyesen lavírozni a munka–magánélet–tennivalók labirintusában, kielégíteni a szeretteink és barátaink igényeit, vezetni a háztartást vagy éppen új célokat kitűzni egy gyümölcsözőbb jövő érdekében, hogy közben elfeledkezünk a saját vágyainkról. Mikor ajándékoztad meg magad utoljára csak úgy, bármiféle apropó nélkül? Elhatároztam, hogy ebben a hónapban több olyan napot is ki fogok jelölni, amikor kényeztetem magam valami aprósággal. Egész évben próbálok a lehető legjobban teljesíteni, a nyár viszont tökéletes időszak arra, hogy kicsit arra is figyeljek, engem mi tesz boldoggá. Veszek magamnak egy csokor illatozó virágot, önfeledten táncolok a kedvenc zenémre, és kikapcsolom a telefonomat, hogy teljesen belefeledkezhessek egy jó könyvbe, mert megérdemlem!

4. Szeretnék arra gondolni, hogy mennyi nyár van még előttem

Kevés ez a három hónap… Nyári születésűként ebben az évszakban vagyok igazán elememben, így a 365 napban, ha nem épp a karácsonyt, akkor a nyarat várom. Olyan gyorsan elillan, hogy még le sem teszem a télikabátot, már szinte vehetem is fel az őszit. Minden évben picit megkönnyezem ezeket a rohanó hónapokat, és a „pohár félig üres” alapon azon bánkódom, hogy a terveim mindössze 25%-át tudtam csak megvalósítani. Szerettem volna eljutni a Balatonra, de nem sikerült, idén kimaradt a sült hekk a sorból, sőt, még egy igazi nyári bulit sem tudtam összehozni... Idén viszont mindezt egy kicsit másképpen látom, ugyanis többedmagammal megküzdöttem azóta egy világjárvánnyal, amikor bizony nem tudhattam előre, vajon ezúttal lesz-e nyaram. Minden apró élmény értékesebbé vált ezáltal, és bár a nyár ugyanúgy szalad, mint eddig, legalább már hihetek abban, hogy jövőre is várhatom az érkezését. Most pedig még javában nincs vége, és csak rám vár! Meg persze rád.