„Normális vagy, egy lebénult embert beemelni a tetőn?!” – Történet egy bibliai ige alapján
„A nagy tömeg miatt azonban nem tudtak a közelébe férkőzni. Ezért felmentek a tetőre, és onnan eresztették le a hordágyat a megbontott tetőn keresztül Jézus elé, a középre.” (Lk 5, 19)
Jan Rombouts festménye, kép: Wikipédia
Túl nagy a tömeg, mondta az egyik hordár, nem tudjuk bevinni, és kész, ez teljességgel lehetetlen. Ha csak annyit mond, hogy forduljunk vissza, talán még hallgattam volna rá, de ettől a szótól, hogy lehetetlen, mindig felspannolom magam, szóval ez előhozta belőlem a virtust. Na ne szívassatok már, mondtam a többieknek, tuti meg lehet oldani valahogy, csak ez az egy bejárat van? Értem, ablakok sincsenek? Akkor hol megy be a fény?
A tetőn van egy nyílás. Na akkor ott kell bejutnunk valahogy. Normális vagy, kérdezett vissza az egyikük, egy nyaktól lefelé teljesen béna embert beemelni a tetőn, mégis, hogy képzelted, vagy talán tudsz repülni?
Minden csak leleményesség kérdése, válaszoltam neki, szerinted a templomra kik tették fel a kupolát, az angyalok? Csigákat szereltek fel, és kötéllel emelték odáig a köveket, a római katonáknak van ilyen szerkezetük, csak szereznünk kell egyet.
Hát, sok sikert hozzá, motyogta vissza az a hitetlen, de én akkor már egy katonának magyaráztam, miről lenne szó. A fő érvem az volt, hogy ez az ember, akit be akarunk vinni, fontos vallási vezető, és ha nem jut be időben, az tömegverekedéshez vezethet. Mindez persze nem volt igaz, de simán elhitte a fószer, láttam az aggodalmat a szemében. Semmitől sem féltek jobban, mint egy esetleges lázadástól.
Tíz percre rá ott volt a kezemben a csiga, kötelet is hozott, sőt, egy társával még fel is ajánlották, hogy segítenek. Onnantól nem volt nagy ügy, mert a négy hordárból három akkor már elhitte, hogy menni fog. Csak a negyedik morgott tovább, hogy mit képzelünk, nem fog menni, ha be is tudjuk emelni, mi lesz, ha leesik? Legfeljebb lebénul, mondta az egyik katona. Ezen jót nevettünk, de az illető kötekedett tovább. Ha le is eresztitek, kérdezte kétkedő arckifejezéssel, utána hogy fogjátok kiszedni onnan?
Csend lett, erre tényleg nem gondoltunk. Leengedni még volt erőnk, de a visszaemeléshez ez már kevés lesz, éreztük mindannyian. A béna ember ekkor szólalt meg először. Úgy tűnik, meg kell gyógyulnom, hogy a saját lábamon tudjak kisétálni onnan, mondta egy félmosoly kíséretében, szóval kezdjétek csak nyugodtan húzni azt a kötelet.
A novella Véssey Miklós Bibliai történetek című sorozatának részeként jelent meg. A sorozat további írásai elérhetőek itt.
Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
