Célegyenesben az Operettszínház Hamupipőkéje

Nemrég a Kálmán Imre Teátrumban tartott sajtótájékoztatón Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a színház főigazgatója elmondta: az operettforradalom folytatódik. A tavaly ősszel nagy sikerrel bemutatott és azóta is telt házzal játszott Az Orfeum mágusa című nagyoperett után ismét ősbemutató lesz a Budapesti Operettszínházban: november 15-én, 16-án és 17-én a már jól megszokott hármas szereposztásban tartják Pejtsik Péter, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett csellista, zeneszerző, valamint Orbán János Dénes Kossuth-díjas költő, drámaíró Hamupipőke című családi operettmusicaljének premierjét. Ahogyan a Családok Évadának, az új bemutatónak is fővédnöke Prof. Dr. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, akinek a főigazgató kifejezte köszönetét. A társulat hamarosan már a nagyszínpadon próbálja az előadást, amely Kiss-B. Atilla szerint csodaszép, elbűvölő, szórakoztató, egyben elgondolkodtató is lesz, és a család minden tagját megszólítja. A főigazgató kiemelte: Bozsik Yvette rendezései minden esetben többrétegű jelentéstartalommal bírnak, és nincs ez másképpen a Hamupipőkével sem, amelynek elsődleges síkja a minőségi szórakoztatás, de azok a felnőttek is találnak benne értékes szellemi csemegét, akik fogékonyak a mélyebb tartalomra, vagyis minden néző megtalálja benne, amire vágyik.

Pejtsik Péter kifejtette: mindamellett, hogy új zenei anyagot írt, törekedett a különböző ismert zenei motívumok jó ízléssel és tisztelettel történő összefűzésére. A zeneszerző alapvetően szimfonikus zenekarra komponálta a darabot, mert meglátása szerint így megteremthető az átjárás a klasszikusabb és a modernebb zenei stílusok között, de a népzenei elemekből fakadóan az előadásban hallható lesz csűrdöngölő, csujjogató és csárdás is.  

Kép

Fotó: Janus Erika

Orbán János Dénes megosztotta a jelenlévőkkel, hogy az operett műfaja feltételezi a négy jól ismert és meghatározó szereplőt – a primadonnát, a szubrettet, a bonvivánt és a táncos komikust –, a mese színpadi alakjainak karakterjegyei azonban túlságosan kötöttek, ezért nem feltétlenül illeszkednek a klasszikus operett figurái közé. Másrészt a gazdag zenei anyagban megjelennek mások mellett operaáriák és a musical stílusjegyeit magukon hordozó dalok is. A librettó és a dalszövegek szerzője szerint ahogy Kálmán Imre felhasználta a cigányzene motívumait az alkotásaiban, úgy építik be a népzenét a mű keretei közé. Az előbbi sokrétű zenei skálát pedig jól összefoglalja és kifejezi a műfaji meghatározás, vagyis az operettmusical. 

Orbán János Dénes azt is elárulta, hogy azért esett a választás a csángó népdalokra, mert az árvaság és a szerelem tematikája ebben a kultúrkörben a legszívszaggatóbb. 

Mindemellett nem hiányozhat az előadásból a bál, a mulatság és a vidámság sem. 

Bozsik Yvette Kossuth-díjas rendező, koreográfus számos gyermekeknek szóló előadást rendezett korábban. A Budapesti Operettszínházban is több produkciót jegyző alkotó szerint a gyermekek sokszor nyitottabbak a felnőtteknél, ezért megérthetik akár a szürreálisabb színházi fogalmazásmódot is. A rendező elmondta, hogy tiszta szívvel és lélekkel vetette magát az alkotókkal és a társulattal közös munkába, hiszen véleménye szerint a Hamupipőkét csak úgy lehet színpadra vinni, ha mindenki felszínre hozza a belső gyermeki énjét, kíváncsiságát, játékosságát és vagányságát. Bozsik Yvette úgy látja, hogy nagyívű, szórakoztató és modern előadás vár a közönségre, amely azonban mélylélektani utazásra is invitálja a nézőket. 

Kép

A darab rendezője Bozsik Yvette − Fotó: Janus Erika

A Budapesti Operettszínház új bemutatójának címszereplői, Nagy Alma Virág, Árki Lili Katalin és Nagy-Jancsó Júlia, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves zenés-színművész osztályának operett-musical szakos hallgatói korábban elárulták, hogy Hamupipőke története mindhármuk gyermekkorában meghatározó volt. A felkészülési folyamattal kapcsolatban kiemelték: jelentős feladat lesz számukra, hogy megtalálják, mitől lesz Hamupipőke hercegnő és egyben hétköznapi ember. A három fiatal művész számára biztonságérzetet ad, hogy évek óta Kiss-B. Atilla és Homonnay Zsolt Jászai Mari-díjas színházi alkotó osztályába járnak az SZFE-n, így a közös munka is gördülékenyen folyik a Budapesti Operettszínházban. 

Fotó: Janus Erika

Magócs Ottó,Homonnay Zsolt és Földes Tamás a darab sajtótájékoztatóján

Hamupipőkének, az árva leánynak történetét – akinek gonosz mostohája és mostohatestvérei miatt megpróbáltatások sorát kell elszenvednie – mindenki ismeri. Mindannyiunkban elevenen él saját Hamupipőke-történetünk. Nem csoda: már az ókori Egyiptomban felbukkant, de kínai változata is fellelhető, világszerte közel 400 verziója ismert, és számtalan filmfeldolgozás és színpadi mű született belőle. A Budapesti Operettszínház Hamupipőkéje azonban nagyra törő, és minden eddigi változatnál komplexebb. Pejtsik Péter zeneszerző és Orbán János Dénes, a librettó és a dalszövegek írója bátor és nagyívű alkotásukban a magyar népmese és folklór elemeitől a mélylélektani tartalmakig szőtték a darab szálait, mindezt úgy, hogy a Bozsik Yvette rendezése és koreográfiája, F. Kovács Attila látványvilága és Berzsenyi Krisztina jelmezei a család apraja-nagyja számára szemet és szívet gyönyörködtetők legyenek. A látvány az Operettszínház minden eddigi produkcióját fölülmúlja, hiszen a teátrum új akvizíciója, az óriási LED-fal kitágítja a vizuális lehetőségek tárházát.

A sajtótájékoztatón részleteket adtak elő a készülő előadásból: Altsach Gergely, Antolovics Péter, Árki Lili Katalin, Bayer Fruzsina, Bartus Bertalan, Drahos Evelin, Földes Tamás, Füredi Nikolett, György-Rózsa Sándor, Homonnay Zsolt, Hortobágyi Brigitta, Kelemen Fanni, Kiss Zoltán, Kocsis Dénes, Lipics Franciska, Magócs Ottó, Maurer Milán, Nagy Alma Virág, Nagy Jancsó Júlia, Paláncz Daniéla Szixtina, Pete Ádám, Süle Dalma és Vanya Noémi.

Zongorán közreműködött Tassonyi Zsolt karmester, az előadás zenei vezetője.