Lackfi János: Sistergős – #Jóéjtpuszi
Lackfi János népszerű verseinek, a Jóéjtpuszi jelölésű költeményeknek az új darabja, amely a Képmás magazinban jelent meg.
Rám nézett, és nem azt mondta,
ki ez a kis vakarék,
ugyan ki hívta őt a világra,
miért hiszi, hogy helye lesz
hétmilliárd hangyám között,
akik eszük nélkül szaladgálnak
a világegyetemben, egymás elől
szívják el a levegőt, hanem hogy
választottam vagy, magamból
szültelek téged a hajnali csillag előtt,
anyád méhétől fogva ismertelek,
még világra sem jöttél, már szerettelek.
Nem fumigált, hogy nézd csak,
micsoda Koszpeti, hát becsinál, bepisil,
hanem hogy végre világra emberedtél,
hömbörödtél, kicsi kincsem,
majd tisztába teszlek én,
kivakarlak minden csúnyaságból,
megszabadítalak, kihozlak a fényre.
Nem dörrent rám, na, te pogányfajzat,
még szenteltvízzel sincs aki lespricceljen,
micsoda szégyen, így akarsz te
Isten gyermeke lenni, na hiszen,
hanem addig ösztökélte nagymamámat,
míg ő ki nem hisztizte az extra-keresztelőt,
házhoz jött a pap, megköttetett a szövetség,
és bár ennek nem voltam tudatában,
ő folyton bejelentkezett, kiintegetett
a világ dolgai közül, kukucs,
melletted vagyok, ahogy megígértem!
Nem szúrt le, híj, te taknyos fogatlan,
fogalmatlan, gőzöd sincs,
merre van a hittanterem ajtaja,
merre hány méter Isten országa,
hanem éhséget-szomjúságot
keltett bennem, templomkerti gyertyákkal
játszottam, a feszülettel beszélgettem,
beszöktem a templomba is.
Nem küldött el, hogy büdös szoknyapecér,
mit tudod te, mi fán terem a szerelem,
mire való, mire teremtettem,
két test, egy lélek, két lélek, egy test,
csak hazudozol összevissza a lányoknak,
hanem elküldötte az én asszonyomat,
aki a hűség puha kötelékeivel
vonzott magához, megszégyenítő bizalommal,
melyre nem tudtam nem teljes
ráhagyatkozással felelni.
Nem förmedt rám, hogy te szerencsétlen
elitista, aki nem lelket és életet,
hanem Bachot meg ékes szavakat
keresel a templomban, langyos vagy,
fujj, kiköplek, hanem addig forgatott
a lassan felforrósodó szeretet
Olajában, míg végül lángra lobbantam
és érte sistergek azóta is,
minden áldott nap.
Lackfi János további, #Jóéjtpuszi jelölésű versei itt érhetőek el.
Ez az írás eredetileg a Képmás magazin 2023. februári számában jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>