Bud Spencer bátorította Bujtor Istvánt a bunyós filmekre – A Pogány Madonna kulisszatitkainak nyomában
Több mint 40 évvel ezelőtt, 1981. május 28-án mutatták be a Pogány Madonna című filmet. A Bujtor István írta és rendezte szórakoztató mozi mára szinte kultikus alkotássá vált, még mindig hatalmas a rajongótábora. Olyannyira, hogy az egyik fogatási helyszínen, a Tihanyi Bencés Apátságban minden évben vezetett túrát tartanak, ahol rengeteg kulisszatitkot tudhatnak meg a fanatikusok a filmről. Elmentünk mi is, hogy megtudjunk és megoszthassunk néhányat.
Egy 1200-as rendőrségi Zsigulival érkeznek meg a vezetett túra főszereplői: Bujtor Balázs hegedűművész, a legendás színész, Bujtor István fia, és a Pogány Madonna. Utóbbi az anyósülésen, egy szatyorban tette meg a tihanyi apátságig tartó utat. A jármű új szerzemény, mellé gurul egy tökéletes állapotban lévő zöld 1500-as Zsiguli is, amellyel pár óra múlva egy szerencsés érdeklődő tehet egy kört a félszigeten. A színész-rendező fia kis csapattal érkezik, amelyet Bujtourra kereszteltek. Tagja Nagy Zsombor kürtművész, Pál Gábor filmes, Schneider Szilveszter ütőhangszeres, Szolnoki Péter zenész a Bon-Bon együttesből és Dézsi Zoltán újságíró.
A Pogány Madonna
A címbéli műtárgy egy aranyszobor, amelyet a tihanyi apátságból lop el egy nemzetközi bűnbanda. Kardos doktor (Kern András) a szabadságát töltő kollégája (Bujtor István) segítségét kéri az ügy felderítésében. Bujtornak egy öreg szélhámos (Bánhidi László) és unokája (Pálok Gábor) is segít lebuktatni a balatoni vitorlásversenyre érkező bűnözőket és magyar segítőiket.
A program egy, a tihanyi bencések életét bemutató filmmel kezdődik, amit az apátság látogatóközpontjában tekinthetünk meg. A vetítést követően átsétálunk a barokk templomba, ahol Barkó Ágoston, a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum igazgatója elmondja: az apátságból többször elzavarták a szerzeteseket, menekülniük kellett a török korban, ahogy 1782-ben és 1950-ben is.
Első magyar nyelvemlék
Amikor I. András 1055-ben megalapította Tihanyban a bencés apátságot, a félsziget még sziget volt. A király francia szerzeteseket hívott az apátságba, amely egy nagy mészkősziklára épült. Alapítólevelében található az első magyar nyelvemlék, a „fehereuuaru rea meneh hodu utu rea”, azaz Fehérvárra menő hadi útra. Az apátságban jelenleg tizenhárom szerzetes él, a legfiatalabb 25, a legidősebb 91 éves. Számos érdekes programot rendeznek, nagyon nyitottan fogadják a látogatókat, érdemes ellátogatni I. András király kriptájába, és megnézni az új múzeumot.
Több mint 70 éve az akkori rendtagokat teherautóra tették, és kényszerlakhelyre vitték. A film szempontjából ez utóbbi szomorú esemény annyiban érdekes, hogy az 1980-as forgatás idején sem éltek szerzetesek az apátságban (egészen 1994-ig, amikor visszakapta az államtól a rend a monostort), az épületben múzeum működött. A filmben viszont igen, mert a moziban minden lehetséges.
Bujtor István a játékfilmben működő monostorként jeleníti meg az apátságot. Mi több, még a bencés köszöntést, a „Laudetur Iesus Christus!”-t is becsempészte a történetbe – a szocializmusban.
Hogy ezt megvalósíthassa, egy poénnal ütötte el a köszöntés élét, az apát ugyanis úgy búcsúzik el a nyomozótól az egyik jelentben, hogy „Erőt, egészséget!”.
Rekordidő alatt forgatták
Bujtor István sokat nyaralt a Balatonnál, gyakorta járt a tihanyi templomban is, természetes volt számára, hogy bemutassa Tihanyt és Füredet az egész országnak, ezért a film szinte összes jelenete a két településen játszódik.
A forgatókönyv eredetileg kétrészes televíziós sorozatnak íródott, de a tévénél nem voltak vevők Bujtor ötletére. A színész nem adta fel, átírta a forgatókönyvet, immár mozifilmre, ekkor jött az ötlet, hogy a Madonnát rabolják el az apátság múzeumából.
A filmet mindössze három hét alatt forgatták le, ami egészen elképesztő tempónak számít. Egy nap alatt négy-öt jelenetet is felvettek – jó, ha egy óra jutott egyre, azaz sikerülnie kellett szinte elsőre. Ezért is szerepel rengeteg eredeti hang a filmben, a jeleneteket pedig időtakarékosságból egy pár kilométeres sugarú körben vették fel. Pál Gábor filmes szakember érzékeltetésképpen közli: manapság egy filmet tíz hónap–egy év alatt készítenek el.
A Pogány Madonnát végül 1,2 millióan nézték meg a mozikban.
Találkozó Bud Spencerrel
Bujtor István 1978-ban forgatta a Sándor Mátyást. A szériának olasz producere volt, ezért számos jelenetet egy római stúdióban vettek fel. Ugyanabban az időben éppen ott forgatott Bud Spencer, akinek a büfében Claudio Biondi producer bemutatta Bujtort, az olasz színész magyar hangját. A világsztár javasolta Bujtornak, csináljon ő is bunyós, humoros kalandfilmet. Bujtor Balázs szerint ez a bátorítás jelentette az utolsó lökést édesapjának ahhoz, hogy hozzáfogjon a Pogány Madonna elkészítéséhez.
A bunyós jelenetek ütéshangjait sokáig kutatta Bujtor István, míg Rómában az ottani filmesektől meg nem tudta, miként kell úgy felvenni a hangot, hogy az hatásosan szóljon. Tanácsuk szerint egy fellógatott fél disznót a létező legnagyobb húsklopfolóval kell ütni, a keltett zörejt pedig megfelelően bemikrofonozva rögzíteni, így nyerhető a legizgalmasabb hangszín. Bujtor boldogan érkezett haza a „kinccsel” Olaszországból, kiadta a feladatot a hangmérnököknek, akik azonban egy csirkecombot kezdtek ütni egy kisebb klopfolóval.
Végül a rendező külön engedélyekkel szerzett egy fél disznót a kívánt effektus elérése érdekében, azt függesztették fel a filmstúdióban.
Tetőjavítás statisztálásból
A tömegjelenteket helyi lakosokkal vették fel, akkoriban pár száz forint jó gázsinak számított egy statisztaszerepért. Akadt, akit a forgatás során a múzeumlátogatók közül toboroztak hirtelen. Az egyik tihanyi családban a nagypapa a Pogány Madonnában, gyermeke a Csak semmi pánikban (1982), míg unokája a Zsaruvér és csigavér (2001-2007) egyik epizódjában szerepelt.
Felmegyünk az apátság emeletére, a kápolnába (ami a forgatás idején múzeumi terem volt), ahol a film első jelenetében a látogatók csodálják a Pogány Madonnát. A szobor most visszakerül egy kis időre a „helyére”, Szolnoki Péter énekes veszi ki a szatyorból. A túrán résztvevők nagy örömére Bujtorék egy jelenetet is eljátszanak: a filmbéli tolvaj Vályit Bujtor Balázs, a teremőrt az egyik bencés novícius, Gál Sámuel személyesíti meg.
Visszasétálunk a főkapuhoz, ahonnan a felújítás alatt álló folyosóról nyíló egyik szobához jutunk, ahol a filmben a teremőr aludt.
Barkó Ágoston benyit az ajtón, hogy prezentálja: a kilincs és a nyikorgó ajtó hangja a valóságban kevésbé félelmetes, mint a filmben.
A könyvtár is felújítás alatt áll, de Ágoston atya megosztja velünk: a forgatás alatt imitálni kellett, hogy a „monostorban” van könyvtár, az „apát” ott fogadta Ötvös Csöpi nyomozót. Mivel azonban addigra a könyvtárból egy kötet sem maradt még hírmondónak sem, az Országos Széchenyi Könyvtárból szállítottak Tihanyba köteteket.
Bakiparádé
Bujtor Balázs számtalanszor látta a filmet, de még mindig nem unja, és észrevesz egy-egy különlegességet, vagy akár bakit. Ilyen, amikor Ötvös Csöpi azt mondja Kardosnak: „Kösd be a cipőfűződet, mert az egész testületre nézve snassz lenne, ha hasra esnél”. Csakhogy a Kardos doktort játszó Kern András bebújós cipőt visel. Bujtor Balázs már gyermekként észrevette, hogy a teremőr testét a rendőrök körberajzolták, ám később az áldozat magához tért a kórházban. Amikor ezt szóvá tette édesapjának, a színész azt mondta: semmi gond, legközelebb nem rajzolják körbe. Bujtor Istvánt a helikopteres üldözési jelenetben nem engedték a kötélhágcsón csüngeni, kaszkadőr helyettesítette. A közeli jeleneteket úgy vették fel, hogy a színész egy Tátra darus kocsisról lelógatott kötélhágcsón kapaszkodott. Arra azonban senki nem ügyelt, hogy az elvben 200 kilométer per órás menetszélben Bujtor haja meg sem rebbent.
Totálkáros kölcsön Merci
Miközben haladunk egyik állomásról a másikra, záporoznak ránk az érdekesebbnél érdekesebb kulisszatitkok. Megtudjuk például, hogy Bujtor István szerette volna, ha fia játssza el a kisfiú szerepét a filmben, ám az akkor 5 éves Balázs megszeppent. „Nagy tanulság, ha az ember nem szólal meg egy próbafelvételen, valószínűleg nem fogja megkapni a szerepet, még akkor sem, ha a forgatókönyvet az apja írta, és ő játssza a főszerepet” – mondja tréfálkozva Bujtor Balázs.
A tihanyi alsó úton látható autós ütközéssel kapcsolatban Bujtor megosztja, hogy az eredeti forgatókönyvben (amellyel egyébként rendelkezik) nem szerepel a jelenetben karambol. Az angol rendszámú (ám balkormányos – ez is egy filmbéli baki) Mercedest a gyártásvezető egy barátjától kérte kölcsön azzal, hogy az autó csak díszletként fog szerepelni a filmben.
Horváth Antal „Szamuráj” kaszkadőr azonban egy Polski Fiatot vezetve elvétette a manővert, és totálkárosra törte a Mercedest, amelyben 800 ezer forintos kár keletkezett. 1980-ban tíz 1200-as Zsigulit lehetett venni az összegből…
A baleset során hallható csattanás akkora volt, hogy Siófokról áttelefonáltak, mi robbant fel az északi parton.
A balesetben nem sérült meg senki súlyosan, Bujtor István megvárta, míg a mentők mindenkit elláttak, megkérdezte Szamurájt is, jól van-e, majd, amikor erről a kaszkadőr biztosította, másfél perces, szóismétlés nélküli káromkodásáradatot zúdított a figyelmetlen dublőrre.
Megtudjuk azt is, hogy a Pogány Madonna, bár filmbéli kellék, nem valódi műtárgy, noha sokan ezt hitték. Anyagát tekintve gipsz, amelyet aranyfestékkel vontak be. Ugyanakkor mégsem előkép nélküli a szobor: Démétér istennőt ábrázolja, az eredetije Törökországban található egy múzeumban. A Madonnából egyébként kettő készült, a másikat nem festették le. Az aranyozott azért áll talapzaton, mert 1981-ben kiírtak egy vitorlásversenyt, amelynek ez a szobor volt az első díja.
Hajópadló jégkrémpálcikákból
A jelenlegi konyha előtt Bujtor Balázs egy másik titkot is megoszt. Több támadás érte a film készítőit, hogy a szereplők miért kortyolnak a vígjátékban dobozos sört, mikor azt a szocializmusban még nem is lehetett kapni, csak a „dolláros boltban”.
A rendező-főszereplő német ismerőse meglepte a stábot egy karton dobozos sörrel, amiben Bujtor István azonnal meglátta a lehetőséget: nem engedte elfogyasztani, azonnal a kellékek közé sorolta a tálca sört.
Édesapja étvágyáról megemlíti, egyszer megkérdezték a művészt, szereti-e a finom ételeket, mire Bujtor István csak annyit mondott: nagyon kedveli az ízes fogásokat, fájdalom, a nem finomakat ugyanúgy. Kedvencei közé tartozott a rakott krumpli, a gulyásleves, a lecsó és a töltött paprika.
Megnézzük azt a helyet, ahol a filmben a „girnyó” testalkatú Vályi bemászott a templomba. Alattunk a csodás Balaton fodrozódik, majd a vezetett túrát a galériában folytatjuk, ahol a másik oldalról is láthatjuk, hol jutott be a tolvaj az apátságba. Itt állították ki Pál Gábor diorámáit is, amelyek olyan részletességgel készültek, hogy még a létrafokok száma vagy a téglák színe is azonos a filmbéli jelenetekben láthatókkal. Eddig 29 dioráma készült el.
Különböző jelenetek elevenednek meg a filmből, így például az is, amelyben a Helka gőzösön Kardos doktorba beleköt egy bűnbanda, majd hatalmas csetepaté kerekedik. A gőzös hajópadlóját jégkrémpálcikákból építették, amihez Bujtor Balázs meghívta zenekara minden tagját két-két jégkrémre. A több mint kétórás különleges idegenvezetés végén korabeli gasztronómiai élvezetben lehet részünk: barackpálinkát kóstolhatunk és zsíros kenyeret hagymával. Ez így tényleg teljesen adekvát.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Mentsük meg Sisit! - Kültéri szabadulószobák hívnak időutazásra
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Mihályi Jeromos tihanyi perjel: „Mi is pásztorok és angyalok lehetünk”
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
„Tenger helyett jó lesz majd Aliga!” – Vakációk a kommunizmus idején
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
