Hazatértek a stációk a Golgota térre – Isten áldásával újult meg a józsefvárosi kálvária

A józsefvárosi Golgota téren egykor kálváriaút vezetett végig, amelynek végén a Golgota-kápolna állt. A kápolnát 1885-ben emelték az akkoriban megalapított Tisztviselőtelep mellett. Egy ideig ez szolgált a telep misézőhelyéül is, mielőtt felépült volna az esztergomi bazilika mintájára megalkotott Magyarok Nagyasszonya-templom, ismertebb nevén sokáig „Rezső téri templom”. Egy, a Fortepanon található fotográfia megmutatja, milyen volt a tér több mint egy évszázada, 1897-ben: akkortájt még nem számított belvárosnak a terület, a stációkat mindkét oldalról fasor szegélyezte.

Keresztútból szabadidős tér

A Golgota-kápolna és a keresztút a második világháború során megsérült, magyarázza Hermann Zsolt. Egyes stációkat ugyan sikerült megmenteni, ezeket a Magyarok Nagyasszonya-templom körül helyezték el, a kápolnát azonban 1971-ben felrobbantották rozoga állapotára hivatkozva.

Az „életveszélyesnek” minősített épület azonban csak a harmadik robbantásra omlott le, a megsemmisítés valódi oka Hermann Zsolt szerint a kommunista ideológiában keresendő. A közeli Ganz gyár pártvezetése ugyanis nem nézte jó szemmel, hogy munkásaik rendszerint betérnek a kápolnába.

A közterületnek nevet adó Golgota-kápolna és stációi helyét ezután közparkká alakították, amely 2014-ben növényzetét és épített infrastruktúráját tekintve is megújult: új fákat és cserjéket ültettek, új burkolatokat kaptak az utak, valamint bővítették a játszóteret és a kutyafuttatót. Az egykori kápolna helyén keresztet állítottak.

A keresztút az a mintegy fél kilométeres jeruzsálemi útszakasz, amelyen a hagyomány szerint Jézus Krisztus a keresztfát végig hordozta vállán. Néhány állomást már az első században kővel jelöltek meg, és a tanítványok Szűz Máriával együtt gyakran látogatták, imádkozva járták végig a kínszenvedés útvonalát. A stációk (állomások) száma sokáig nem rögzült: csak a barokk korban, 1731-ben kezdett elterjedni a ma is ismert, 14 stációs keresztút. Az állomásokat jelképesen azóta minden katolikus templomban, és gyakran szabadtéri építményekben is megjelenítik, nagyböjti péntekeken pedig keresztutat járnak a hívek, hogy ezzel emlékezzenek a Megváltó kínszenvedésére. A stációk: 1. Jézust halálra ítélik; 2. vállára veszi a keresztet; 3. először esik el a kereszt súlya alatt; 4. Édesanyjával találkozik a keresztúton; 5. Cirenei Simon segíti vinni a keresztet; 6. egy asszony (Veronika) megtörli kendőjével Jézus arcát; 7. Jézus másodszor esik el a kereszt súlya alatt; 8. vigasztalja a síró asszonyokat; 9. harmadszor esik el a kereszt súlya alatt; 10. megfosztják ruhájától; 11. keresztre szegezik; 12. Jézus meghal a kereszten; 13. leveszik a keresztről, és Édesanyja ölébe helyezik; 14. eltemetik. Az egyes stációkat Jézus szenvedésének jeleneteivel ábrázolják, a – gyakran „tizenötödik stációként” emlegetett – zárókép pedig a föltámadásra utal.

A 14 stáció eredeti bronz domborműveit az 1890-es évek első felében Szécsi Antal szobrászművész alkotta meg, és feltehetően az alkotásokat keretbe foglaló, arányos szépségű faragott mészkőépítmények is a tervei alapján készülhettek, avat be Hermann Zsolt. Szécsi Antal neve máshonnan is ismerős lehet, nem Józsefvárosban áll ugyanis az egyetlen kálváriája. A máriabesnyői kapucinusoknak nagyon megtetszett ez a VIII. kerületi keresztút, és 1929-ben másolatot kértek belőle, amit végül műkőből készítettek el. Mindez nagy szerencse, hiszen a megsemmisült stációkat most a máriabesnyői kálvária alapján lehetett rekonstruálni.

Kép

A Golgota tér a stációkkal 2022-ben, valamint 1897 körül (Forrás: Fortepan 82416 / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)

„Hatalmas megtiszteltetés és öröm volt számomra Szécsi Antal csodálatos, világszínvonalú egyházművészeti alkotásának életre hívása, amely nem csak a kerület, de egész keresztény nemzetünk közös kincse” – idézi föl Hermann Zsolt.

A munka során a pandémia okozta nehézségek és minden föltornyosuló akadály – mint például a járvány nyomában érkező szakemberhiány – ellenére úgy érezte, Isten áldása kíséri tevékenységét, így az eredményt is elsősorban neki tulajdonítja.

„Nem csupán az emberi erőfeszítéseinken múlott a mű sikere és létrejötte” – teszi hozzá.

Kihívásban pedig nem volt hiány. Több szakmán átívelő, méreteiben és technikai megoldásaiban is nagyon bonyolult, monumentális és részletgazdag rekonstrukciós munka várt a restaurátorra, aki végig azt tartotta szem előtt, hogy az eredménynek hűen tükröznie kell az eredeti művek harmóniáját, klasszikus szépségét, nemességét. A megvalósításhoz azonban már a mai kor modern technikai megoldásait, anyagait, eszközeit is segítségül hívta.   

A stációk hazatérnek

Miután a stációk elkészültek, előkészíthették a helyszínt. A talaj mechanikai vizsgálatát követően döntöttek az alapozásról, majd daruval történt a stációépítmények elhelyezése. „A darabokat ipari ragasztóval és korrózióálló csapokkal rögzítettük egymáshoz” – mondja Hermann Zsolt, hozzátéve: a domborművek rögzítéséhez korrózióálló acélrudat használtak.

Kép

Hermann Zsolt és testvére, Andrea

Szécsi Antal halálának évfordulójára, 2021. június 15-ére elkészültek a 3,5 méter magas, darabonként 5 tonna súlyú stációk. A szakemberek összesen 70 tonna műkövet mozgattak meg. A már kialakított kert- és térrendezéshez igazodva V alakban állították föl a stációkat az egykori, felrobbantott Golgota-kápolna helyére állított kettős kereszt köré – a parkrekonstrukció utáni profán tértől így ismét elkülönül egy szakrális tér.

„A látogatók és az imádkozó hívek számára jól megközelíthető módon, a sétálóút mentén körbejárhatóvá és keresztúti ájtatosságra alkalmassá tettük a kálváriát” – hívja föl a figyelmet Hermann Zsolt az elrendezés szempontjaira.

Személyes élményeiről szólva elárulja: nagy örömet jelentett az Egyházművészeti Kft. munkatársai számára, hogy a kommunista diktatúra által lerombolt kálváriát eredeti helyén, Isten dicsőségére és a hívek megszentelésére helyreállíthatták. „Az Egyházművészeti Kft. munkái sorában az egyik legkiemelkedőbb alkotásunk Szécsi Antal remekművének újbóli életre hívása volt, különösen annak ismeretében, hogy idén nagypénteken az elkészült művet felszentelik, elemei ismét egyházi, liturgikus funkcióba kerülnek, a hívek imádságos keresztútjának állomásaiként” – teszi hozzá.

A kálvária stációin a hívek nagypénteken járják majd az első keresztutat a Pesti-Déli Espereskerület papságának koncelebrálásával.

Hermann Zsolt szobrász-restaurátor (1975) a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett 2005-ben, egyetemi évei alatt középkori és barokk szakrális faszobrok restaurálásával foglalkozott, valamint klasszikus szobrászati képzésben vett részt. Nevéhez fűződik többek között a Conti utcai börtön mellett álló egész alakos, Mindszenty József bíborost ábrázoló bronzszobor is. Saját bevallása szerint jelen munka során nagy segítséget jelentett számára klasszikus szobrászati és restaurátori képzése mellett a díszítőszobrász végzettsége, ahol a formakészítést sajátította el, és a műkőöntés, anyagmozgatás terén szerzett tapasztalatait is hasznosíthatta. Az Egyházművészeti Műhelyt 2014-ben hívta életre, célja szolgálni az egyház és a művészet kapcsolatának erősítését, elsősorban liturgikus terek méltóságának védelmével, valamint szakrális alkotások létrehozásával és megújításával. A Golgota téri stációk felújítási munkálataiban részt vett testvére, Hermann Andrea festőművész; Szabó Zoltán kőszobrász; Benedek Júlia szobrászművész; Meszlényi János szobrászművész, Gere László cizellőr, valamint Komáromi Miklós kőművesmester.