Kegyetlen belorusz játszma: a fehérorosz–lengyel–litván migrációs válság története

Az elmúlt hónapokban újabb és újabb hírek érkeztek a lengyel határon felgyülemlett közel-keleti migránsok és a lengyel határőrök összecsapásairól. A bevándorlók több alkalommal megpróbálták átvágni magukat a kerítésen, a lengyelek pedig a behatoló rohamosztagok kiterelésével és a határkerítésük megerősítésével válaszoltak. A BBC adatai szerint csak októberben 17 ezer ember próbált behatolni Lengyelországba. A lengyelek azzal vádolták a belorusz hatóságokat, hogy megfélemlítő eszközökkel szándékosan a határkerítés felé terelik az embereket.

A Der Spiegel német lap adatai szerint novemberben 15 ezer és 20 ezer között volt a fehérorosz fővárosban tartózkodó közel-keleti migránsok száma. A fehérorosz–litván határon szintén több ezer ember próbált átjutni.

A válság elsősorban annak köszönhető, hogy Lukasenka belorusz elnök a migránsokkal próbál bosszút állni és nyomást gyakorolni az Európai Unióra, amely az elmúlt egy évben szankciók sorával sújtotta a kelet-európai országot.

Mi vezetett az EU és Fehéroroszország konfliktusához?

Fehéroroszországban 1994 óta Aljakszandr Rihoravics Lukasenka, egy korábbi körzeti rendőr az elnök. Lukasenka az első és utolsó tiszta demokratikus választás után feloszlatta a parlamentet, kétkamarás nemzetgyűlést hozott létre, és szép lassan egy autoriter rezsimet épített ki az országban. Fehéroroszország szovjet utódállamként nehéz gazdasági helyzetbe került a Szovjetunió széthullását követően. Az elnök népszerűsége elsősorban annak köszönhető, hogy az első éveket követően elindult a lassú gazdasági fejlődés. Ezen a népszerűségen az sem változtatott, hogy tulajdonképpen ellehetetlenítette, hogy leváltsák.

Az első jele az elégedetlenségnek a 2020-as augusztusi választásokat követően mutatkozott, utána tiszta választásokat követelő tüntetések törtek ki az országban, amelyekre korábban nem volt példa. A fehérorosz hatóságok erőszakosan léptek fel a tüntetők ellen, amely következtében az EU szankciókat léptetett életbe fontos belorusz politikai és gazdasági szereplők ellen. Az EU mindig távolságtartóan kezelte Fehéroroszországot, de a tüntetésekben egy esetleges rezsimváltás reményét láthatták. Azonban a demonstrációk nem élvezték a teljes lakosság támogatását, sokan továbbra sem akarják „Európa utolsó diktátorának” leváltását.

Az EU és a fehérorosz kapcsolatok további romlásához vezetett, amikor 2021 májusában a belorusz hatóságok eltérítettek egy Ryanair gépet, amely Athénból Litvániába tartott.

A repülőgépen ott ült Raman Prataszevics ellenzéki aktivista és újságíró. A fehéroroszok leszállították a gépet, letartóztatták Prataszevicset és barátnőjét. Különösen kellemetlenné tette az esetet az Unió számára, hogy a gépen több tucat EU-s állampolgár utazott, így felmerült, hogy a nemzetközi jog alapján tekinthető-e a jogtalan leszállítás a „repülőgép elrablásának”. Az Atlantic amerikai magazin szakértője leírja, hogy Minszk azt állította, fenyegetést kaptak egy palesztin terrorszervezettől, hogy robbantásra készülnek egy repülőn, azonban az állítólagos bombafenyegetés 24 perccel azután érkezett, hogy szóltak a Ryanair pilótájának, hogy szálljon le. A repülő utasait a két aktivistán kívül több órás késéssel tovább engedték. Az ügy hatására az EU újabb szankciókat jelentett be, és megtiltotta, hogy a fehérorosz repülőgépek berepüljenek az EU-országok légterébe.

Kép

Kép: Flickr / Kancelaria Premiera

Lukasenka bosszúja

A fehérorosz elnök válasza a szankciókra az volt, hogy elkezdte megkönnyíteni a közel-keleti országok lakói számára, hogy „turistavízummal” Minszkbe jöjjenek. A BBC októberben leírta, hogy a litvánok már tavasszal észrevették, hogy a fehéroroszok elkezdték megkönnyíteni az utat Európa felé. A brit televízió által meginterjúvolt szíriai kurdok például elmondták, hogy tudnak Lukasenka és az EU közötti konfliktusról, és hogy az elnök „megnyitotta a határt.” Valószínűleg a sok ezer érkező arra számított, hogy 2015-höz hasonlóan Németország ismét megnyitja Európa kapuit. Azonban megérkezve mind a litván, mind pedig a lengyel határon határkerítésekbe és határvédelembe ütköztek. A BBC leírása szerint a migránsok beutazását a belorusz hatóságok segítették, és lehetővé tették, hogy közvetlen járatokon kapjanak helyet.

Az út ára 5 ezer dollár volt a szállodával, a repülőjeggyel és az érvényes vízummal együtt, amely olcsóbb, mint embercsempészek segítségével érkezni a mediterrán és potenciálisan halálos útvonalon.

Az emberek, akik Bagdadból és más közel-keleti városokból Minszkbe utaztak, arra számítottak, hogy előbb-utóbb Németországba juthatnak. Azonban a novemberi határösszecsapásokat követően nyilvánvalóvá vált, hogy Fehéroroszországon át nem lesz egyszerű bejutni az EU-ba. Több csoport november végén a hazatérés mellett döntött. Közben az Európai Unió újabb szankciókat vetett ki Fehéroroszországra, amelyek többek között azokat a hoteleket és utazási társaságokat sújtották, amelyek segítették a migránsokat Európába jutni.

Veszélyes játszmák

Fehéroroszország egyetlen jelentős szövetségese Európában Oroszország, amely az Uniót vádolja a válság kialakulásáért, és még azt is felvetette, hogy az EU fizessen Minszknek a válság megoldásáért. Azonban az EU döntése, hogy újabb szankciókat vessen ki, azt jelzi, hogy nem kíván engedni Minszk zsarolásának. Németország az EU-t a lengyelekkel való szolidaritásra szólította fel a kérdésben, és kijelentette, hogy nem fogad be senkit Fehéroroszországon keresztül. Kérdés, hogy az új német kormány vajon ugyanezen az állásponton lesz-e.

Az EU azzal a dilemmával találja szembe magát, hogy ha most is a 2015-ös álláspontot venné fel, akkor ezzel engedne Lukasenka zsarolásának. Több politikus kifejezte, hogy empátiát érez a fehérorosz állam által becsapott emberekkel, de meg kell védeni az EU határait. Az emberi jogi szervezetek némi nyomást próbáltak helyezni az európai országok vezetőire. A Human Rights Watch kijelentette, hogy mind a fehéroroszok, mind pedig a lengyelek megsértették az emberi jogokat, és hogy az EU-s jog alapján kötelessége lenne a lengyeleknek beengedni a migránsokat, hogy azok menedékjogot kérhessenek. Lengyelország kijelentette, hogy fenntartja a jogot, hogy megvédje a határait.

A lengyelek határuk megerősítését tervezik a fehérorosz szakaszon levő határkerítést egy több mint öt méteres acélfalra cserélik, ami várhatóan jövőre készül el.

A határon december elején csend honolt. A fehéroroszok több csoportot is hazarepítettek, és várhatóan ez a sors vár a többiekre is, hacsak Lukasenka nem akar további szankciókat. Azonban ez valószínűleg nem fogja csökkenteni a világ válságterületein élő csoportok vágyát, hogy földön, vízen vagy levegőben, de valahogy eljussanak Európába a jobb élet reményében.

A szerző a nemzetközi kapcsolatok elemzője.