Női generációk: kell a kapcsolat

Régen, amikor a nagycsaládok még együtt voltak, nagyon széles szereprepertoár tartozott az egyes női korosztályokhoz, viszont az emancipációval széthullott e rendszer dinamikája. Ennek eredményeképp – noha ma már az apa és a nagyszülő is lehet gyesen – több szerep, több feladat hárul a nőkre. A családok jelentős részében a háztartási teendők java részét még ma is a nő végzi, és őt terheli a gyerekekkel kapcsolatos ügyek jelentős hányada is. Ebben a nagyszülők, akik gyakran több tíz vagy akár több száz kilométerre laknak, kevésbé tudnak segíteni, a távolabbi családtagok pedig még kevésbé állnak a szülők rendelkezésére.

„A korábbi, zárt közösségben a családtagok jobban számíthattak egymásra, a közös felelősségvállalás növelte a biztonságérzetet, az összetartozás érzését. A jelenlegi individualista társadalomban mindenki a saját igényeit helyezi előtérbe. A nagycsaládok már nincsenek együtt, a nők is épp úgy dolgoznak, mint a férfiak. Ezt a családdal, gyerekekkel töltött minőségi idő sínyli meg. Nem megoldás, ha a szülő a számítógép előtt ül és dolgozik, a gyerek pedig mellette játszik a telefonjával. A család szerepe ugyanis mindig az, hogy valamilyen értéket, hagyományt teremtsen, erősítse a sorstörténetet, az identitást, ehhez pedig minőségi időt kell együtt tölteniük a családtagoknak” – mondja Faludi Viktória tanácsadó szakpszichológus, krízisterapeuta.

Átugrott generációk

A kötelékek lazulásának egyik következménye éppen az, hogy napjainkban az identitáskeresés fontosabb lett mindenkinek. „Hagyományok, értékek persze adódnak a sors­történetekből is, de maga a létezés családi kapcsolatok nélkül nem olyan biztonságos. Emiatt lett egyre gyakoribb az egzisztenciális szorongás, ami nem csak azt jelenti, hogy valaki anyagilag bizonytalan – bár a család ilyen szempontból is biztonságot nyújt –, hanem azt is, hogy az identitását, hovatartozását tekintve az” – magyarázza a pszichológus. A kutatásokból látszik az is, hogy mára a kamaszkor is kitolódott, az önállósodás sokak számára nehéz. A szülőknek emiatt lenne fontos feladata az is, hogy a legszenzitívebb életszakaszban segítsék gyerekeiket önmaguk megalkotásában és abban, hogy a világot a saját szemüvegükön át láthassák.

A szakemberek azt is érzik, hogy az identitáskeresés családi támogatás mellett is hosszabb ideig tart, a fiatalok 26-27 éves korukra tudják meghatározni magukat, messze már az a kor, amikor a többség 18 éves korában megházasodott, gyereket vállalt. „Nem lehet kijelenteni, hogy a mai helyzet jobb vagy rosszabb, de bizonyos szempontból biztos nehezebb. Mert a családi rendszerbe be kell vonni külsősöket, például bébiszittert, külön tanárt, egyéb szakembert. Ez persze teher lehet, de bizonyos szempontból jó, mert általa megtanulunk korán kapcsolatokat teremteni, nem csak egy zárt közösségen belül próbálunk tájékozódni” – mondja Faludi Viktória.

Keresni a lehetőséget

A generációk szétszakadásának következménye nemcsak az, hogy hiányzik a családok életéből az idősebb korosztály által nyújtott segítség, és gyakran már a példáik sincsenek meg, hanem az is, hogy generációs kapcsolatok híján a korosztályok beágyazódnak saját világukba, a fiatalok és idősek tapasztalatai, élményei között alapvető különbségek lesznek, és azok a generációk között gátakat képeznek. Emiatt lenne fontos az, hogy az egyes korosztályok akkor is keressék egymás közt a kapcsolatot, ha erre a családjukon belül nincs módjuk.

A nők az ilyen élményeket szabadidős tevékenységek során is megélhetik, az egyes generációk a legkülönfélébb helyszíneken találkozhatnak, segíthetik, támogathatják egymást. Erre lehetőséget adhat akár egy jógaóra is, ahol jellemzően sok korosztály fordul meg, az órák előtt és után pedig a legkülönbözőbb témákban indulhatnak beszélgetések. Például az uszodákat szintén sok korosztály látogatja, a generációk az ilyen helyeken is nagyobb eséllyel találkozhatnak, és elegyedhetnek szóba egymással. Akkor sem kell a szülőnek magában ülni, ha a gyereket kíséri például könyvtárba. Ha ilyenkor a kicsi figyelmét leköti egy kötet, nyugodtan el lehet beszélgetni a könyvtárba járó idős emberekkel is.

Több mint kertkapcsolat

Lehetőséget adhatnak a korosztályok találkozására a közösségi kertek is, amelyekben fiatalabbak és idősebbek is örömüket lelhetik, kapcsolatba kerülhetnek egymással. A városi kertészkedés ugyanis a legkülönbözőbb korú és hátterű embereket szervezheti közösségbe. Bár az elhunyt vagy távol élő dédnagymamát vagy nagymamát senki nem pótolhatja, egy közösségi kertben lehetőség nyílhat arra, hogy a szüleiket kísérő, apróságokban segítő gyerekek olyan idős emberekkel ismerkedjenek meg, akiknek éppen az unokájuk él távol, emiatt pedig magányosak. Ilyen esetben az anyukáknak is nagy segítség lehet egy tapasztaltabb, a gyerekek kirepülését már átélt asszony társasága, a vele való beszélgetés. Lehetőség nyílik az úgynevezett intergenerációs tanulásra is, amelyből mindkét korosztály profitálhat, és ami sokkal több a generációk puszta együttléténél. Ebbe a gyerekek is bekapcsolódhatnak, tőlük is tanulhat minden generáció. Akár egy óvodástól is tanulhatunk: a kicsik kíváncsisága kifogyhatatlan, kérdéseikkel pedig vizsgáztatják a felnőtteket is arról, hogy mit tudnak a világról. 

A munkahely is segíthet
A szülői, nagyszülői segítség hiánya a munkavállalást is nehezíti, pláne, ha egy családban már gyerekek is születtek. Ezt ismerte fel a Tesco is, amikor bevezette családbarát intézkedéseit, köztük olyanokat, amelyek a munkába való fokozatos visszatérést segítik. Van például a vállalatnál olyan rögzített részmunkaidős foglalkoztatás, amely rugalmas feltételeket biztosít azoknak, akiknek kiemelten fontos a bent eltöltött idő kiszámíthatósága – például a kisgyermekes szülőknek. Itt a részmunkaidő előre rögzített munkaidő-beosztással, bármely intervallumban, akár heti öt órában vagy csak hétvégi munkavégzéssel is kérhető, miközben a dolgozó a közvetlen foglalkoztatás minden előnyét élvezheti. A családbarát intézkedések közé tartozik az is, hogy az apukák 10 nap fizetett apasági szabadságot vehetnek igénybe a gyerek születését követő 12 hónapon belül. Ez jóval kedvezőbb a törvényben meghatározott napok számánál – ami 5 nap szabadságot ír elő a gyermek születésekor –, és jobb abból a szempontból is, hogy a szabadnapot nem kell a kicsi világrajövetelét követő két hónapon belül felhasználni. Az iskolakezdés napjára extra szabadnap jár azoknak a szülőknek, akiknek gyereke épp az első osztályt kezdi, a rászoruló családos kollégáknak pedig ingyenes nyári táborokat is szervez a vállalat. Gondolnak azokra a munkatársakra is, akik bár nagyon szeretnének gyereket, akadályba ütköznek, így asszisztált beavatkozásra van szükségük: a termékenységi kezelésekben részt vevők eljárásonként 1 hét, összesen legfeljebb 3 hét fizetett szabadságot kaphatnak. Nincsenek hátrányban az örökbefogadást vállalók sem: azok, akikhez háromévesnél idősebb gyermek érkezik, 8 hét fizetett szabadságra jogosultak annak érdekében, hogy az új családtag beilleszkedése minél könnyebb legyen. Szintén támogatják azokat, akik nevelőszülővé szeretnének válni: aki a munkatársak közül ilyen képzésre jelentkezik, annak 1 hét fizetett szabadság jár. Noha fizetés nélkül, de a szülők akkor is kivehetnek plusz szabadságot, ha olyan élethelyzetbe kerülnek, amikor több időt kell tölteniük a csemetéjükkel. Ez a 4 hetes szülői szabadság azoknak jár, akiknek a gyereke még nem töltötte be 18. életévét.

Támogatott tartalom.