Éjszaka üveges tekintettel járkál egy családtag? – Szomnambulizmus esetén irány a szakember!

Áron tizenkilenc éves és öt éve alvajáró. Utóbbiból csupán annyit észlel reggelente, hogy nincs meg a takarója, vagy hogy apró sérüléseket szerzett, miközben álmában nekiment valaminek. Volt példa rá, hogy édesanyja ágya fölött állt, és percekig morgott érthetetlen nyelven egészen addig, amíg az fel nem ébredt. Előfordult, hogy csavarhúzót keresett éjszaka közepén a koromsötétben, de az is megesett, hogy a szőnyegre pisilt, illetve, hogy felöltözve bulizni ment. Amikor mindezt elmesélték Áronnak, ő csak rázta a fejét, mondván, ez lehetetlen. Édesanyja több ízben videóra is felvette fia éjszakai „kalandjait” – Áron ekkor látta be, hogy orvosi segítségre van szüksége.

Bárkinél előfordulhat holdkór

„Az alvajárás, más néven szomnambulizmus kialakulásának okát máig nem tudjuk pontosan. Gyakorlatilag bárkinél előfordulhat, de leggyakoribb a gyerekek körében, minden tizediket érinti. Általában ötéves kor körül kezdődik, és a serdülőkorra a gyerekek többsége kinövi” – mondja dr. Vida Zsuzsanna alvásszakértő, neurológus. E furcsa viselkedés kiváltói lehetnek nagy változások vagy a feszült családi légkör, óvodai agresszió, iskolai teljesítménykényszer miatti szorongás, félelmek, amelyeket a gyermek nem tud feldolgozni napközben és tovább foglalkoztatják éjszaka, tudattalanul is előjönnek alvás közben. S ezekhez a lehetséges okokhoz hozzájön az is, hogy gyerekkorban az idegrendszer még nem teljesen fejlett – viszont éppen a fejlődésnek is köszönhető, hogy a gyerekek szerencsére gyakran „kinövik” ezt az állapotot.

Felnőtteknél okozhat alvajárást a stressz, a szorongás, az alváshiány és a fáradtság. Mentális zavarok kísérőjelensége vagy pszichotróp gyógyszerek mellékhatása is lehet. A betegség jelentős családi halmozódást mutat.

Ha egy családtag korábban már szenvedett tőle, igen nagy az esélye annak, hogy a család egy másik tagjánál is jelentkezik.

Takarít, sétál, autót vezet, de ebből semmire nem emlékszik

„Az alvajárás stádiumhoz kötött, és az alvás első harmadában, a lassú hullámú alvás fázisában jelentkezik. Komplex motoros tevékenység, amelyet amnézia követ. Mivel ilyenkor izmok nem ernyednek el, az illető képes komplex cselekvéssorozatot végrehajtani, épp úgy, mintha ébren volna: kinyitja a szemét, felül, beszél, elindul, matat, pakolászik. Olyan is előfordulhat szélsőséges esetben, hogy gyilkosságot követ el.” A páciens arckifejezése üres , nem képes a környezeti ingerekre reagálni. Egy epizód körülbelül tíz percig tart, éjszakánként általában egy epizód következik be, az epizód végén a beteg visszafekszik az ágyba és tovább alszik, reggel pedig nem emlékszik a történtekre.

„Bármilyen megdöbbentő, az alvajáró elkövető nem büntethető, mert a belátás, a szándék és az akarat az elkövetéskor hiányzik” – avat be a szakorvos.

Kép

Kép: Unsplash / Greg Rakozy

Bizarr éjjeli „kalandok”

Hivatalosan 1968-ban írták le a kórképet. Sok bizarr eset leírása maradt fenn korábbról is. A történelem legelső dokumentált, alvajárás közben elkövetett gyilkosságát a 14. században, Párizsban követték el: egy angol egyetemi hallgató álmában kisétált párizsi szálláshelyéről, kiment a Szajna-partra, ahol meggyilkolt egy arra járó gyermeket, majd sarkon fordult, visszament, és aludt tovább. A középkori gondolkodókat élénken foglalkoztatta, hogy az ilyen öntudatlan állapotban elkövetett gonosz tettekért jogos-e az elkövetők megbüntetése.

V. Kelemen pápa azt írta a 14. század elején, hogy az alvajáró nem vonható felelősségre a cselekedeteiért. Ezt a nézetet osztotta később a jogászok nagy része.

A 20. századi hírekben gyakran szerepeltek alvajáró bűnelkövetők, pedig ehhez az emberi jelenséghez csak az esetek kisebb százalékában társul erőszak, gyakoribb az önveszélyeztetés. Az egyik legszélsőségesebb eset 1954-ben Kanadában történt: egy munkanélküli férfi éjjel felvette a kabátját, autójával végigvezetett egy 23 km hosszú forgalmas, jelzőlámpákkal és kanyarokkal tarkított úton, majd leparkolt az apósáék háza előtt, bement a házba, magához vett egy kést, és több késszúrással megsebesítette az apósát és anyósát. Ez volt az első olyan eset, amely bíróságra került – az ügyet alvásszakértők bevonásával vizsgálták, a férfit felmentették.

Dr. Vida Zsuzsanna is több bizarr esetet tud felidézni: „Voltak olyan betegeim, akiknél az alvajárás napi szinten előfordult, és már olyan zavaróvá vált a helyzet – értem ezalatt a fizikai bántalmazást –, hogy el kellett őket választani a többi hálótárstól. Egy férfi páciensemre mindig szállodában jött rá az alvajárás. Gyakran ébredt idegen szállóvendég apartmanjában. Egy betegem kilépett az ablakon, egy másik kizárta magát a saját lakásából, később pedig egy szál pizsamában, a mínusz 15 fokban ébredt fel. Egy hölgy éjjel felállt az ágyára, lelépett, de olyan szerencsétlenül, hogy eltörte a lábát. Előfordult olyan eset is, hogy valaki új gyógyszer beállítását követően lett alvajáró.”

Ön- és közveszélyesség esetén irány a szakember!

Az alvásszakértő szerint erősen ajánlott pszichiáterhez, alvásszakértőhöz vagy neurológushoz fordulni, ha az alvajárás már huzamosabb ideje fennáll, és ha az illető önmagára vagy másokra veszélyes módon cselekszik: megbotlik, elszökik vagy agresszív lesz, esetleg fizikailag is bántja a hálótársait. A konzultáció során az alvásszakértő először átbeszéli a beteggel és a hálótárssal a tüneteket. Előfordulhat az is, hogy alvásnaplót kér tőlük, amelyben leírják, milyen tevékenységeket végez alvajárása közben az illető. Ezek a beszámolók képezik az anamnézis alapját. Ezt követően kerülhet sor alváslaboratóriumban végzett éjszakai vizsgálatra, ahol műszerek segítségével, video-EEG-monitorozással vizsgálják a beteg agyi elektromos jeleinek változását, légzését, az izommunkát és a viselkedést. (A páciensek a fejükre ragasztott elektródákkal több éjszakát töltenek az adott alváscentrumban). Ha bebizonyosodik az alvajárás, a szakorvos dönthet gyógyszeres kezelés, stresszcsökkentő terápia és/vagy pszichoterápia, súlyos esetben izoláció mellett.

Éles tárgyakat eltenni, nyílászárókat bezárni!

„Az alvajárásra hajlamos személy számára biztonságot adhat az, ha valamilyen relaxációs technikát sajátít el, amelyet este, lefekvés előtt alkalmaz. Szintén jó dolog egyfajta rítus kialakítása: szellőztetés, egy pohár tej elfogyasztása. Fontos a hálószoba biztonságossá tétele, alacsony ágy használata, törékeny, éles tárgyak elpakolása, és a veszélyes kijáratokat (erkélyajtót, teraszajtót) is érdemes lezárni” – ajánlja a szakorvos. Egyúttal figyelmeztet arra, hogy:

Az alvajárót soha ne ébresszük fel, mert ha felriad, dezorientált, agresszív, zavart lesz.

Bolyongás közben célszerű az illetőt visszaterelni az ágyába, hogy nyugodtan tovább alhasson.