A nők G-pontja és a történelem

Gräfenberg apja vidéki vaskereskedő volt, aki fiát a müncheni egyetemen taníttatta. Ernst 1905-ben szerezte meg orvosi doktorátusát díjnyertes disszertációjával. Ezután rövid ideig a würzburgi szemklinikán, majd a kieli egyetemi klinikán dolgozott. 1910-től azonban már Berlinben nőgyógyász főorvosként tevékenykedett, sőt hamarosan Schönebergben sikeres nőgyógyászati magánklinikát is nyitott. Az I. világháborúban katonaorvosként vett részt, helytállásáért megkapta az első osztályú vaskeresztet. A háború után visszatért berlini kórházába, újranyitotta magánklinikáját, majd 1921-ben meg is nősült, ám mivel a frigy gyermektelen maradt, 1924-ben írónő-feleségétől elvált.

Nem nősült meg újra; a jóképű és divatos nőgyógyász  az elit feleségeinek kedvence volt, élvezte az életet, jómódban, munkával, kutatással és szórakozással töltötte napjait. Egészen a náci hatalomátvételig.

1933-ban ugyanis, mint zsidót, azonnal kirúgták főorvosi állásából. Minthogy azonban számos náci vezető felesége továbbra is hozzá járt kezelésre magánpraxisába, Gräfenberg nem gondolt az emigrációra, meg volt győződve róla, hogy őt ugyan nem akarja bántani senki. 1937-ben azonban egy rendelet végleg eltiltotta az orvosi gyakorlattól, sőt, 1939-ben doktori címét is elvették tőle. Ekkor már belátta, hogy ütött a távozás órája. Kapcsolatainak köszönhetően szerzett is vízumot az USA-ba, majd vagyonát pénzzé tette, és méregdrága bélyegeket vásárolt össze. Ezeket a bélyegeket próbálta éppen kicsempészni a határon, amikor feljelentés alapján lebukott.

Három év börtönre ítélték, büntetését a berlin-moabiti fegyházban kellett letöltenie. Ráadásul pénzbüntetésre is ítélték. Németországi és külföldi barátainak sikerült összeszedniük a pénzbüntetés összegét. Így, miután letöltötte a büntetése felét, külföldre távozhatott.

Kép

Ernst Gräfenberg

Gräfenbergnek elképesztő szerencséje volt, hiszen 1940-ben, amikor kiszabadult a fogságból, már javában tartott a világháború, vagyis egy német zsidónak gyakorlatilag nulla esélye lett volna arra, hogy bármiképpen Amerikába jusson. Németország és Japán azonban 1940-ben még éppen nem állt hadban az Egyesült Államokkal, sőt, Gräfenberg még nagyobb szerencséjére még a Szovjetunióval sem. Ami azt illeti, 1940-ben a szovjetek és a nácik éppen nagy és megbonthatatlan barátságot ápoltak egymással! Vagyis a szerencsétlen-mázlista orvos a Szovjetunión és Japánon át hamarosan Kaliforniába érkezhetett, ahol még 16 évet élt, és ahol a nevét világhírűvé tévő G-pontot is felfedezte.

Vajon mi lett volna, ha Gräfenberget a náci bíróság nem három, hanem négy évre ítéli? Nyilván valamelyik koncentrációs táborban ölték volna meg.

Érdekesség, hogy a G-pontot angolul nem pontnak, hanem – pontosabban – foltnak (spot) nevezik, mivel valójában nem pontról, hanem egy, a hüvely felső-belső falán található, átlagosan 1-2 cm átmérőjű zónáról van szó. Gräfenberg elmélete szerint ebből a ponból indul útjára a gyönyör.

A G-pont vagy folt létét és szerepét egyébként sokan mindmáig vitatják. A „G spot” nevet  természetesen nem maga Gräfenberg alkotta, hanem az 1980-as évek elején kiadott amerikai szakirodalomban tűnt föl – az vitatott, hogy ki használta először. Az viszont bizonyos, hogy a G betű mindmáig Gräfenberg emlékét őrzi.