Hat izgalmas maszkos film, hogy érdekesebb legyen a hétköznapokban is viselni

A maszk vagy álarc mint irodalmi toposz nagyjából egyidős a történetmeséléssel. Ahogy minden tisztes történelmi áttekintés, ez is „már az ókori görögökkel” kezdődik, ahol az álarc egyszerre volt a valamit elrejtés és a valamit megmutatás szimbóluma. Ebben a témában az évszázadok során nem sok minden változott, a filmekben is többnyire ezt a két funkciót kapja egy-egy maszk megjelenése.

1. Joker, 2019

A 21. században egyre burjánzó képregény-adaptációk legtöbbjénél fontos szerepet játszik a maszk, Batman és legfőbb ellenfele, Joker esetében azonban ez duplán is így van. Bruce Wayne, a szüleit elveszítő, nagy vagyont örökölt magányos harcos a pénzét arra használja, hogy éjszaka denevérember-jelmezben mentse meg Gotham City káoszba fulladt közbiztonságának lakóit. Legnagyobb ellensége Joker, a sorozatgyilkos bohóc, aki a társadalom meglévő ellentétjeit modern Robin Hoodként a gazdagok és sikeresek meggyilkolásával szeretné kiegyenlíteni.

Amíg Batman álarca valódi személyazonosságának eltitkolására szolgál, addig Joker magára festett sminkje egy kiáltvány, a káosz programjának meghirdetése.

Joker a kettészakadt társadalom következményeit elviselni nem tudó, azt a cirkuszi csillogásban, nevetésben és könnyben feloldani próbáló személyiség.

Az 1940 óta íródó karakter legutolsó darabja Todd Philips szeptemberben bemutatott filmje volt, ami a bohóc személyiségének előzménytörténetét mutatta meg. A mentálisan beteg, a világban ellenséget látó, magával meghasonlott férfi Joaquin Phoenix ihletett és méltán Oscar-díjas alakításában az első számú közellenség és a bűnözők fejedelme lesz egyszemélyben.

2. Mrs. Doubtfire – Apa csak egy van, 1993

A Van, aki forrón szereti és az Aranyoskám után a ’90-es években a pályája csúcsán lévő Robin Williams aratta a legnagyobb sikert a női ruhába bújt férfikaraktert középpontba helyező vígjátékok közül. A Mrs. Doubtfire Oscar-díjas lett. A film főszereplője Daniel Hillard, munkanélküli színész, aki válása után nem találkozhat három szeretett gyerekével.

Kép

Mrs. Doubtfire

Hogy mégis velük lehessen, el kell játszania élete szerepét: a szigorú, de jóságos házvezetőnőt, aki munkát vállal a gyerekeit egyedül nevelő, kimerült anyánál.

Ha túltesszük magunkat azon a furcsa tényen, hogy a feleség hosszú időn át nem ismeri fel férjét, van időnk eltűnődni Williams kifinomult játékán, amellyel nagy alakítást nyújt a férfi és női szerepek folyamatos váltakozásával. A nagymama-álarc mögött a link, szétszórt, felnőni képtelen férfi is önmagára talál.

3. Holtpont, 1991

Néhány kaliforniai szörfös volt amerikai elnökök álarcát veszi magára, és bankot rabol. A Keanu Reeves által alakított fiatal FBI-ügynök, Johnny Utah (Istenem, milyen amerikai név!) azt a feladatot kapja, hogy épüljön be a csoportba, és leplezze le őket. Utah azonban egyre inkább barátságba kerül a rabló szörfösök vezetőjével, Bodhival (Patrick Swayze).

Az elsőre unásig ismertnek tűnő akciófilm-történet mögé nézve különleges filmet kapunk.

A majd’ 20 évvel később A bombák földjén rendezéséért – első nőként – Oscar-díjat szerző Katheryn Bigelow ezzel a filmmel jelentősen megelőzte korát. Az akkor ismert és kedvelt „lövünk, de sose töltünk” szintű akciófilmek helyett megjelent egy társadalmi keresztmetszetben gondolkodni tudó alkotás, amelynek erős antikapitalista felhangja a 2010-es évek alkotásaiban bontakozott ki, és éppen manapság tetőzik az Élősködők diadalával és első nem amerikaiként nyert Oscar-díjával. Az amerikai elnökök ilyen blaszfém megmutatása mindenképpen különlegesség számba ment ebben az egyébként végtelenül izgalmas, a szörfözés és a bankrablás zsánerét is remekül kihasználó filmben.

Kép

Holtpont

4. A maszk, 1994

Jim Carrey számára nagy nemzetközi áttörést hozott ez a film, amelynek főszereplője egy zöld maszk az ősi viking mitológiából. A maszk ebben a filmben az előzőknél sokkal jobban meghatározza a történetet. A gumiarcú színész által alakított félénk, fiatal banktisztviselő, Stanley Ipkiss véletlenül talál az ismeretlen kincsre, amit arcára helyezve új képességekre tesz szert. Bátorságot nyer, hirtelen minden sikerül neki, ő lesz a táncparkett ördöge, és elnyerheti a gyönyörű Tina Carlyle (Cameron Diaz) kegyeit.

Főszerepben tehát a szuperképességet adó maszk, amelynek megszerzéséért a rosszfiúk is sok mindent megtennének.

Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy a végére kiderül: a főszereplő akkor nyeri el méltó jutalmát, ha mindenféle külső segítség nélkül, saját erejéből, maszk nélkül tudja elérni azt, amire vágyik.

5. A vasálarcos, 1998

Az eddigi maszk-elméleteken csavar egyet Randall Wallace első filmje, az Alexandre Dumas regényéből készült történelmi kalandfilm (nahát, egy újabb műfaj). A XIV. Lajos francia király ikertestvérét rejtő vasmaszk lényege a titokzatosság fenntartása, a legenda megteremtése. A klasszikus történet szerint a népet sanyargató, de pompában élő király a három testőr egyikének, Athos fiának menyasszonyát szeretné ágyasának. Hogy eltegye láb alól a riválisát, csatába küldi a fiút. A három muskétás úgy áll bosszút, hogy kiszabadítja azt a pincében álarcban raboskodó fiút, aki a trón jogos tulajdonosa, a jelenleg uralkodó király ikertestvére.

Kép

A vasálarcos

A Titanic kaszafúró sikeréből egyenesen a francia királyi palotába ugrott tehát Leonardo di Caprio, akit a maszk itt nemcsak eltakar, hanem el is csúfít.

Az óceánjáró szerelmi történetével sok fiatal – és idősebb – lány bálványaként berobbant színész arca is fontos eleme annak, hogy az éveken át álarcban szenvedő ikertestvér történetében ne csak hatalmi harcot, hanem személyes drámát is lássunk. A szépfiúszerepbe kis híján beleragadt di Caprio ezzel a szereppel olyan szerepválasztásainak sorát indítja el, amelyekkel azt üzeni: „Nem az vagyok, akinek látszom.” És valóban: az álarc mögé bújt ikertestvért a magát pilótának hazudó szélhámos (Kapj el, ha tudsz), a beépített ügynök (A tégla) vagy éppen az örültek szigetére kerülő nyomozó (Viharsziget) követi, aki talán maga az őrült, senki sem tudja...

6. Nyisd ki a szemed, 1997

Listánk egyetlen nem amerikai filmjét a spanyol Alejandro Amenábar rendezte, bár való igaz, hogy négy év múlva Tom Cruise főszereplésével elkészült az amerikai remake is. (A színész állítása szerint már a film első megnézésekor, a stáblista alatt elővette telefonját, hogy szerezzék be számára a szükséges jogokat az újraforgatáshoz.)

A film főszereplője a gazdag, jóképű és fiatal Cesar (Eduardo Noriega), aki barátnőjével egy buliból hazafelé menet féltékenységi vita közben autóbalesetet szenved. A lány meghal, a fiú arca pedig a balesetben eltorzul. A depresszióba eső Cesar ittasan elalszik az utcán, felébredve pedig már nem tudja, mi az álom, és mi a valóság. Egy cégtől ajánlatot kap, hogy a mai technika szerint meg tudják újítani arcát. Maga az arc válik tehát maszkká, és az igazi rémálom csak most kezdődik.

A pszichoanalízis két kedvenc eszköze, az álom és az álarc kap fontos szerepet ebben a filmben, ahol Babits Mihály A gólyakalifájának dilemmája is megelevenedik az álom és az ébrenlét ellentétében, a főszereplő karaktereinek különbözőségében.

A rendkívül különös műfajú film magában hordozza a sci-fi, a fantasy, a dráma, a thriller és a horror elemeit. Hogy egészen egyedi alkotással van dolgunk, nem kérdés tehát.

Sok említésre méltó filmet találhatnánk még ebben a témában, ízelítőül néhány: Rómeó és Júlia, V mint vérbosszú, Az utolsó szamuráj, Wonder, Ál/arc, Egy szent szarvas meggyilkolása, bármelyik Marvel-film, bármelyik Star Wars-film…