„Nyárig megtanulok úszni!”

Nyárig megtanulok úszni! Kétségkívül ez a legkülönlegesebb és legmotiválóbb fogadalom, amit idén hallottam.

Az úszás – a járáshoz hasonlóan – alapvető készségünk kellene, hogy legyen. Szerencsére a tapasztalat azt mutatja, hogy egyre többen íratják be gyermekeiket úszásoktatásra, vagyis egyre nagyobb a szülőkben az igény arra, hogy gyermekük megtanuljon magabiztosan úszni. Emellett már a legtöbb iskola – testnevelés órák keretében – biztosítja az úszástanulás lehetőségét, így azok a gyerekek is megtanulhatnak úszni, akiknek esetleg más módon nem lenne erre lehetőségük.

De vajon mi a helyzet a felnőttekkel? Azokkal a felnőttekkel, akiknek valamilyen okból eddig kimaradt az életükből az úszás? Bennük is megvan a vágy arra, hogy megtanuljanak úszni? Van bátorságuk felnőttként belevágni egy új készség elsajátításába?

A témában Illés Zoltán úszásoktatóval, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának munkatársával beszélgetek.

– Mennyire jellemző, hogy felnőttkorúak keresnek meg azzal a kéréssel, hogy szeretnének megtanulni úszni?
– Jellemző. Sokan vannak, sokfélék, korban és tudásban is. Az úszás egyre inkább az alapvető igények közé tartozik, akárcsak a mozgás, a sportolás. Ezen felül egyre egészségtudatosabbak is vagyunk. Úgy tűnik, sokan ismerik fel az úszás jelentőségét mind a sport, mind a mozgás és egészség vonatkozásában.

– Örülök, hogy ezt mondod. Én azt hittem, hogy felnőttkorban nehezebben veszi rá magát az ember arra, hogy megtanuljon úszni. Ami gyerekként még természetes, az felnőttként már nem feltétlenül az. Az a kép élt a fejemben, hogy felnőttként nehezebb odaállni a medence szélére, levegőt venni és fejest ugrani az „ismeretlenbe”. Az általad elmondottak azonban rácáfolnak erre. Mesélnél kicsit arról, hogy miben különbözik egy felnőtt úszásóra egy gyerekfoglalkozástól?
– A lényeg alapvetően ugyanaz, a módszer lehet más. A felnőtt felnőttként gondolkodik. Általában tudja, vagy ha nem, akkor megérti, hogy türelem, elszántság, kitartás és akarat kell ahhoz, hogy megtanuljon úszni. Egy gyermeknek elsősorban a játékot jelenti a víz, sok esetben nehéz – de nem is feltétlenül kell – megértenie a célt.

Alapvető különbség, hogy a felnőtt megérti, mit kell csinálnia, minek kell történni a vízben. Másképp érzékeli a testét, tudatosabban koordinál, kifinomultabbak az érzékei.

Egy felnőttnél a gyakorlás mellett fontos az elméleti tanítás is, míg a gyermekeknél messzemenőkig a gyakorlás van túlsúlyban.

– Mi a tapasztalatod? Nehezebb felnőttként megtanulni úszni?
– Inkább azt mondanám, más. Nyilvánvaló, hogy felnőttként több dolgot kell leküzdeni, de ha megvan az elszántság, akkor ez nem probléma. Nem lehet kijelenteni, hogy felnőttként nehezebb vagy könnyebb megtanulni úszni, mert ez inkább egyénfüggő. Felnőttek között is van olyan, akinek nehezebben, van, akinek könnyebben megy a tanulás. De ugyanez igaz a gyerekek esetében is.

Kép

Illés Zoltán – Kép: VMSZ Média

– Mit üzennél azoknak a felnőtteknek, akik még nem tapasztalták meg az úszás élményét?
– Remek sport, nagyon egészséges hobbiszinten is, érdemes megtanulni úszni! Kortól függetlenül mindenkinek ajánlom. Legidősebb tanítványaim hatvan felé közelítenek. Le kell vetkőzni a gátlásokat, keresni kell egy megfelelő, jó hozzáállású oktatót, és meg kell próbálni!

Mindenki képes rá! És egy biztos: soha, sehol, semmilyen uszodában nem nevettek még ki senkit, aki azért ment oda, hogy megtanuljon úszni.

– Ez egy remek üzenet. Talán valakinek pont erre a megerősítésre van szüksége. Tehát azt mondod, hogy bátran vágjanak bele azok is, akik eddig nem mertek?
– Mindenképpen. A legjobb dolog a világon, nagyon sok szempontból.

– Én is ezt gondolom, és hogy soha nem késő elkezdeni! Beszélgetésünk elején említettem a kisgyermekes szülőket. Mit üzennél azoknak a szülőknek, akik még nem vitték el csemetéiket az uszodába? Mikor érdemes elkezdeni az úszást?
– Öt-hat évesen érdemes elkezdeni. Természetesen előbb is, ha speciálisan, korosztályos csoportba sikerül a gyermeket beíratni. Fontos, hogy nem szabad erőltetni! Ha a gyermeknek van kedve, akkor járjon úszni, de ha minden alkalom sírással kezdődik, akkor ne! Ilyen esetben érdemes várni egy évet.

A víz először mindenképp a játék forrása legyen és ne a kényszeré!

A vízben minden másképp működik. Ha a gyermek jókedvűen, élvezettel megy a vízbe, akkor könnyen megtanul úszni. Egy jó oktató az első óra után meg tudja mondani, érdemes-e belekezdeni, vagy jobb még várni egy kicsit. Az úszástanulásra nagyon jó módszerek vannak, és tudatosan, okosan kell felépíteni a folyamatot, ezért javaslom, hogy mindenképpen szakember foglalkozzon a gyermekkel. Tudni kell azt is, hogy nem lesz mindenkiből olimpikon. Tudni kell, mit szeretnénk! Az első lépés az, hogy tanuljon meg úszni a gyermek, érezze jól magát a vízben, és mindeközben legyen biztonságban. Ehhez nem elég, ha nem süllyed el, és nem elég, hogy valahogy elkapálózik 20 métert. Az nem úszás! Bízzuk a gyermeket szakemberre!

– Röviden összefoglalnád, hogy miért tartod fontosnak az úszást?
– Nagyon jó és egészséges mozgásforma. Mindenkinek ajánlom. Emellett biztonsági kérdés is, mert az ember ragaszkodik a vízhez és szeret fürödni. Ki uszodában, ki szabad vizekben, de mindenki szeret pancsolni. Úszástudás nélkül ez veszélyes lehet, még sekély vízben is.

A vízi balesetek nagy részét a nem megfelelő úszástudásra lehet visszavezetni.

– Nagyon fontos, amit most mondtál! A magabiztos úszástudás nemcsak élményt, de biztonságot is ad!
Január van. A fogadalmak ideje. Nem tud úszni? Akkor vegyen egy nagy levegőt, határozza el magát és fogadja meg a következőt: „Nyárig megtanulok úszni!”