„A boldogság sokszor ott van körülöttünk, de csak akkor vesszük észre, amikor már elveszítettük” – Interjú Csík Jánossal

Rendhagyó nagykoncerttel búcsúztatja az évet a Csík Zenekar: a zenészek ezúttal Borbás Marcsival, Vecsei H. Miklóssal és a Fitos Dezső Társulat táncosaival állnak színpadra december 28-án, kétszer is. Csík János mesélt a gasztronómia, az irodalom és a népi hagyományok közti kapcsolatról és második, most megjelent szólólemeze újszerűségéről.

Csík János
Csík János

Csík János – Kép: Fekete Fanni

– Idei óévbúcsúztató koncertjük a „Sose lesz vége” nevet kapta egyik legutóbbi daluk, egy Anima Sound System-feldolgozás után. Mit jelképez a címválasztás?

– A koncert az emberi élet fordulópontjait, a születést, a barátságkötést, a szerelembe esést, a hétköznapi élet küzdelmeit, a halált mutatja be. Ám míg az élet véges, a fontos pillanatokhoz kötődő hagyományokat az idősebbek őrzik, ápolják, majd továbbadják a fiatalabb generációnak – ez a mi munkánk célja is. A műsor épp ezért pozitív üzenettel, közös mulatással zárul: a táncosokkal a közönségen keresztül vonulunk ki a teremből, és aki kedvet érez hozzá, beállhat közénk táncolni.

Bármi is történik, minden megy tovább, ezért csak tegyük a dolgunkat és éljük az életünket.

– Mely népi szokásokról emlékeznek meg?

– Olyan hagyományokról, amelyekben fontos szerephez jut a zene. Mint például a lakodalom: a másfél órás műsornak ez a körülbelül 8–10 perces része lesz a leglátványosabb. A menyasszony-öltöztetés során egy nagyon szép felvidéki ruhát fognak az arára adni, a mulatás megidézésénél pedig erdélyi, mezőségi muzsika adja a násznépet életre keltő táncosoknak a talpalávalót. Ugyanakkor a szomorú pillanatok is szerephez jutnak, amikor elcsendesedik az ember és nem illő a mulatozás, hiszen ezek is hozzátartoznak az éltünkhöz.

– Milyen dalokat hallhat a nagykoncerten a közönség?

– A népzenéket és könnyűzenei feldolgozásokat több albumról válogattuk össze, emellett eddig meg nem jelent nóták is felcsendülnek majd, például mohácsi autentikus népzene, amelynél a tambura dominál. A dél-alföldi, dél-dunántúli vidékről a legtöbben a kalocsai és a bogyiszlói zenét ismerik, a táncházmozgalmakban inkább ezeket szokták játszani, ezért a mohácsi valószínűleg sokaknak lesz újdonság.  

– Gyakran dolgoznak együtt más műfajok képviselőivel, a korábbi években például Presser Gáborral, Rúzsa Magdival és a Quimby-vel is felléptek, ezúttal viszont Borbás Marcsi műsorvezetőt, Vecsei H. Miklós színészt és a Fitos Dezső Társulat tagjait kérték fel szereplésre. Elsőre nehéz elképzelni, mi „sül ki” ebből a szokatlan együttműködésből.  

– Az óévbúcsúztató koncerteknek nagy hagyománya van a zenekar életében: az év végi műsor összefoglalása és egyben a megünneplése az egész éves munkánknak. Ugyanakkor szeretjük érdekesebbé tenni a többi koncertnél, ezért is hívunk vendégművészeket.

A magyar Gasztroangyal, Borbás Marcsi jelenlétét nem úgy kell elképzelni, mint egy főzőműsor szakácsát, aki ismerteti a receptet, hanem arról fog mesélni, milyen jelentősége volt egy-egy ételnek. A jeles napokat ugyanis jellemzően étkezésekkel kapcsoljuk össze, legyen az születésnap, lakodalom vagy akár egy halotti tor, a falusi közösségekben különböző ételek kerültek ilyenkor az asztalra. Marcsi a műsor alatt egy kalácsot, a koncert végén pedig egy rétest fog nyújtani, amiből a terv szerint a közönség is kóstolhat. A sütés, dagasztás folyamatát a táncosok tematikus koreográfiával jelenítik meg: elsősorban erdélyi táncokat mutatnak be Kalotaszegről, a Mezőségről, a bihari román területekről, illetve a magyarországi Galgamentéről. Vecsei H. Miklóssal korábban együtt dolgoztunk a NÉBIH egészséges életmódra buzdító kampányában, az újabb közös munkának ez adta az apropóját. Ezúttal szavalni és énekelni fog a színpadon, többek között az elmúlásról szóló, Itt vagyok című dalt Szabó Attila gitárkíséretével, emellett egy régi Bergendy-nótát, a Hadd főzzek ma magamnak-ot is megidézi. A produkcióba a saját ötleteit is beépítettük: Miklós Baudelaire Rúgjatok be című versét is előadja, ami arra ébreszt rá, nemcsak az italtól lehet megrészegülni, hanem a jó érzésektől, az okos gondolatoktól, az erényektől is.

Kép

Csík János – Kép: Fekete Fanni

– Milyen szerepet tölt be az irodalom az életében?                                  

– Nagy rajongója vagyok, akárcsak a képzőművészeteknek vagy a klasszikus zenének, és a Csík Zenekaron kívül sok ilyen jellegű produkcióban veszek részt más előadóművészekkel. Legutóbb egy adventi verses-népzenés összeállítással léptem fel Balatonfüreden, Dunaújvárosban és Százhalombattán, a jövő tavasszal, Dunaújvárosban bemutatkozó „Száz titok kavarog” című előadás pedig Ady Endre munkássága előtt tiszteleg. Ebben többek között Balogh Kálmán Príma Primissima-díjas cimbalomművész, Dresch Mihály szaxofonművész és a Nemzeti Filharmonikusok öt zenészből álló kamarazenekara mellett fogok szerepelni. Jövőre ezen kívül egy irodalmi, népzenei és könnyűzenei elemeket kombináló Cseh Tamás-estet is tervezek.

– A gasztronómia is ilyen közel áll a szívéhez? 

– Szeretek főzni; hogy jól tudok-e, arról másokat kellene megkérdezni. Sokan hajlamosak kapkodva étkezni, számomra viszont az evés egy szertartás, finom étel esetén pedig egyenesen egy élményfürdő. Ha látok egy ízletes és minőségi ételt, akkor nem sajnálom sem a hozzávalókat sem az árát érte, azt viszont annál inkább, amikor azt tapasztalom, rosszul használják fel az alapanyagot, ami ezáltal kárba vész.

– Emiatt vállalt szerepet a NÉBIH korábban említett, középiskolásoknak szóló, tudatos fogyasztásra ösztönző kampányában?

– Fontos, hogy a fiatalok is tudják, hogyan lehet elkerülni az ételpazarlást, de nemcsak a környezetünk megóvására, hanem az egészséges életmódra is fel akarjuk hívni a figyelmüket. Rengeteg műanyagot viszünk be a szervezetünkbe, ami a fejlődésben lévő gyerekekre még nagyobb veszélyt jelent. A kampány alatt közös koncertet adtunk középiskolásoknak Vecsei H. Miklóssal, amely során a nézők vetélkedőn mérhették össze tudásukat, és az okostelefonjukon szavazhattak rá, mi a helyes válasz az általunk feltett kérdésekre, például hogy milyen hőmérsékleten kell tartani egy hűtőt, vagy hogy mit jelent a szavatossági idő. A legügyesebbek nyertek egy lemezt. Szerintem ez egy jó módja a kamaszok megszólításának, és általa a népzenét, a hagyományokat is közelebb hozhatjuk hozzájuk.

–A koncertek, az irodalmi előadások és a NÉBIH-kampány mellett idén elkészítette második önálló albumát. Miben tér el a „Szép a tavasz, szép a nyár” a Csík Zenekar világától?

– A lemez a kecskeméti zenészekből álló Mezzo zenekarral közös produkcióm. Alapját a saját zenei gondolataim, ötleteim és dalszövegeim adják, de más művészek is közreműködtek rajta szerzőként, mint Szeder-Szabó Krisztina és Szabó Balázs, aki az egyik dal szövegét írta.

Ahogyan a cím is utal rá, ez egy életigenlő, vidám, kávéházi hangulatú album, amelyen népzenei nóták kaptak helyet egy kis komolyzenei ízesítéssel.

Ugyanakkor vannak rajta elgondolkodtató dalok is, mint „Az eső és én”, amelyben a természeti jelenség a nehézségeinket jelképezi, de ez is arra buzdít, a problémák ellenére lépjünk tovább. A záródal a boldogságkeresésről szól: ez egy régi pakulár nóta, amelynek eredetileg az a témája, hogy a pásztor elaludt a nyája mellett, a birkái pedig ezalatt elkóboroltak. Felébredve aztán a keresésükre indul és sikeresen meg is találja őket. A boldogság sokszor ott van körülöttünk, mégsem vesszük észre, csak amikor már elveszítettük. Az albumon amerikai népzene is hallható, amellyel Pintér Zsolt, a Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák mandolinosa ismertetett meg. Megdöbbentő, hogy a sok ezer kilométer távolság ellenére milyen sok hasonlóságot mutat a magyar népdalokkal, amikkel ötvöztem. A „Legényes boogie” például egy kalotaszegi dallammal indul és amerikai boogie-ba vált át – mindkettő sodró erejű tánczene, így nagyon jól passzolnak egymáshoz. Máskor pedig egy somogyi ugrós dalt kereszteztünk észak-amerikai, Appalache-hegységbeli bluegrass népzenei dallammal.

– Nem lehet könnyű összeegyeztetni a saját projektjeit a Csík Zenekarral kapcsolatos feladataival. Ennyi munka mellett hogyan van ideje készülni az ünnepekre?

– Valóban nem könnyű időt szánni az egyéb teendőimre. Mivel májustól szeptemberig, a fesztiválidőszakban a Csík Zenekar élvez prioritást, ezért a többi feladatommal az év többi hónapjában tudok foglalkozni. Ahogy mindenki más, úgy én is nagyon várom már, hogy karácsonykor kicsit lazíthassak. Az ünnep rengeteg, főképp fizikai jellegű munkával jár, ám az adventi műsoromban arra buzdítottam az embereket, a várakozás ideje alatt lelkileg is készüljenek fel rá, hogy megtisztulva, feltöltődve fogadhassák, és én is erre törekszem.

A Csík Zenekar két óévbúcsúztató koncertet ad december 28-án a Budapesti Kongresszusi Központban.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti