Megelőznéd az inzulinrezisztenciát? Mozogj!

A hétköznapok során a legtöbb ember nem szán elegendő időt a testmozgásra, ami bizonyítottan számtalan betegség kialakulásához vezethet – többek között inzulinrezisztenciához, illetve 2-es típusú cukorbetegséghez. Mindkét állapotnál nem csupán a megelőzésben, de a kezelésében is kiemelt jelentőséggel bír a rendszeres sportolás. Hogy pontosan mit érdemes végezni, arról Pancsó Gergely, a Budai Endokrinközpont személyi edzője beszélt.

Aki inzulinrezisztenciában szenved, az jól tudja, hogy az állapot normalizálása érdekében hármas kezelésre van szükség: ez magában foglalja a gyógyszeres terápiát, a személyre szabott diétát, valamint a rendszeres testmozgást. Amennyiben valamelyik közülük hiányzik, úgy nem biztos, hogy a beteg eléri a kívánt eredményt. A sport ugyanis segít abban, hogy a glükóz a sejtekbe kerüljön, méghozzá kevesebb inzulin felhasználásával, hiszen a rendszeres edzés növeli a szervezet inzulin iránti érzékenységét. 30-60 perces testmozgás hatására ezek az előnyök akár 20 órán keresztül is fennállhatnak, így nem csak a mozgás alatt, hanem még utána is tart a hatása. A szakemberek szerint a zsírvesztés szintén nagy jelentőséggel bír az értékek normalizálásában, és tanulmányok szerint már 5-10 százalékos súlyvesztéssel is jelentős eredményeket lehet elérni, hiszen ezzel javul a glükóztolerancia és csökken az inzulinszint. 

• normalizálja a vércukorszintet

• csökkenti az inzulin mennyiségét

• segít megelőzni a szövődményeket

• megszabadít a túlsúlytól

• csökkenti a vér triglicerid szintjét

 A legtöbb inzulinrezisztenciás kizárólag kardió edzéseket végez, pedig valójában akkor lehet jó eredményeket elérni, ha erősítéssel kombináljuk. Az izomépítés ugyanis csaknem ugyanolyan fontos az inzulin csökkentésében és a szénhidrát anyagcsere normalizálásában, mint a zsírvesztés. A legjobb, ha hetente 5-ször minimum 30 percet töltünk testmozgással, ebből heti 3 lehet kardió edzés, míg a maradék 2 erősítő – tanácsolja Pancsó Gergely. Ez utóbbira – azaz az izomépítésre – azért van nagy szükség, mert az izom egy olyan szervünk, mely képes közvetlenül felvenni a glükózt, méghozzá inzulin nélkül. Ebből az következik, hogy minél nagyobb az izomtömegünk, annálkevesebb inzulinra van szükségünk, így mennyisége csökken.

Még mielőtt bárki nekikezdene a testmozgásnak, célszerű egy alapos állapotfelmérésen részt vennie – főleg túlsúly esetén –, hogy személyre szabott edzéstervet és egyéb hasznos tanácsokat kaphasson az illető. Ezáltal elkerülhetőek a súlyfeleslegből adódó esetleges sérülések, valamint a túlhajszolás, ami hamar a motiváció csökkenéséhez vezethet. 

Forrás: Budai Endokrinközpont