Lélekben dől el? – Kanosszajárás orvostól orvosig

Fél évig vizsgáltak, mire megállapították, hogy orvosi értelemben véve nincsen semmi bajom. Addigra vérvételeken, biopszián, gyakorlatilag mindenen túl voltam, kizártak nálam mindenféle gyulladást, bélpolipot, daganatot és követ, szűkületet és tágulatot. Egyszóval minden tökéletesen rendben lévőnek tűnt, a bélrendszerem mégis rosszul működött – meséli olvasónk, aki azért fordult orvoshoz, mert fokozott bélmozgást és állandósult hasmenést okozó panaszával már nem tudott mit kezdeni. Végül az orvosok kizárásos alapon diagnosztizáltak nála irritábilis bélszindrómát (IBS).

E tünetcsoport pontos kiváltó oka a mai napig nem ismert, pedig olvasónk története korántsem egyedi. Sorstársait szintén hiába vizsgálják az orvosok, bélrendszerükben semmilyen alaki eltérést, semmilyen konkrét problémát nem találnak.

Emiatt kezdik el e betegeket egyre alaposabban vizsgálni, kezdenek el náluk újabb és újabb betegségeket keresni. A legnagyobb gond az, hogy amikor a vizsgálatok végképp minden lehetséges problémát kizárnak, akkor sok orvos hajlamos azt mondani a betegnek, hogy nincsen semmi baja. Holott csak arról van szó, hogy az IBS másfajta betegség, hiszen ez esetben a működés zavaráról, és nem valamiféle morfológiai eltérésről van szó. És ezt el kell tudni mondani a betegnek, aki nehezen hiszi el, hogy magyarázat nélküli, komoly tünetei mellett nincsen semmi baja.

Ok nélküli okozat

„Ez a tünetcsoport tulajdonképpen a bél működését irányító vegetatív idegrendszer egyfajta túlérzékenysége, betegsége. Alapesetben ugyanis nem érezzük, emészt-e a gyomrunk vagy sem. Csak azt észleljük, ha a hasunk néha kordul vagy csikar egyet, a többi jelenségről nincs tudomásunk, azok nem jutnak el az agyunkig. Viszont az IBS betegek észlelési küszöbe sokkal alacsonyabb és emiatt sokkal inkább megérzik azt, mi történik a bélrendszerükben, mint az egészségesek” – mondja dr.PappJános belgyógyász gasztroenterológus szakorvos. Beszámol arról is, hogy e problémák megjelenése és intenzitása alkattól, lelki beállítottságtól is erősen függ, és nagy hatással van rá a környezet és az idegállapot is. Emiatt pedig igazi oki kezelése a mai napig nincs a betegségnek.

Csak annyi biztos, hogy létrejöttében a pszichés tényezőknek van nagy szerepe, ezért a pszichoterápia komolyan javíthatja a betegek állapotát.

Papp doktor kiemeli azt is, hogy e problémánál a gyógyszeres kezelésnek csak átmenetileg lehet szerepe. Nyugtatók szedésének pedig végképp csak kritikus időszakokban, pár napig lehet helye, de ezek tartós alkalmazásától tartózkodni kell.

Elfojtott folyamat

Nem az IBS az egyetlen olyan tünetcsoport, amelynek hátterében lelki okok húzódnak meg.

A stressz és a túlhajszolt életmód ugyanis a test minden részén okozhat problémákat, amiből az is következik, hogy ilyen esetben a lelki gondok megszüntetése jelenthet megoldást az egyéb tünetekre.

„Egy időben nagyon köhögött a lányom, és mivel a problémának konkrét okát nem találták, négy gyerekorvos is azt mondta, hogy a panasz pszichés eredetű. Az ötödik doktor pedig szteroid gyógyszert akart neki fölírni. Végül nem volt szükség gyógyszerekre, mert amint lányom élete rendeződött, nyom nélkül eltűnt a köhögés is” – meséli egy anya. Az ő története szintén nem egyedi. „A klienseim életét látva én is azt tapasztalom, hogy a tüneteknek mindig megvan a maga helye. Ha például valaki a párkapcsolatában „fuldoklik”, akkor gyakran valójában is fullad. Azt asztma például szinte mindig akkor jön elő, amikor a beteg fullasztó közegben él, valami miatt nehézségei vannak, legyen szó akár párkapcsolati gondokról, akár gyerekkori problémákról – mondja Gazdag Enikő pszichológus. Majd hozzáteszi, hogy a gyerekkori asztma hátterében gyakran húzódik meg az, hogy a gyereket „fojtogatják” a szülők, nem engedik, hogy azt csinálja, ami jólesik neki, mindent meg akarnak neki mondani.

A túlaggódó, túlféltő szülő asztmánál egyértelműen kockázatnövelő tényező. A pszichológus mindehhez azt is hozzáteszi, hogy ilyen esetben a beteget sokszor orvostól orvosig hordják, de megoldást nem találnak a panaszokra.

Ami nem véletlen, hiszen gyakran az áll a tünet hátterében, hogy a gyerek nem tud fellépni a problémák ellen, így egyéb tünetet, asztmát produkál. Ennek magyarázata a pszichológus szerint az, hogy amit az életünkben nem élünk meg, az gyakran betegség vagy valamilyen tünet formájában kerül felszínre.

Lehengerelt immunrendszer

Ugyancsak gyakori az, hogy lelki okok miatt az immunrendszer gyengül le, emiatt pedig könnyebben jelennek meg a betegségek. „Van például egy kliensem, akinek magánéleti problémája volt, de hosszú ideig nem tudott dönteni. Folyamatosan szorongatott helyzetben érezte magát, állandó tüdőgyulladással küszködött. Betegsége akkor maradt abba, amikor végre dönteni tudott, emiatt pedig rendeződött az élete” – hangsúlyozza a pszichológus. Beszámol arról is, hogy hasonló lehet a helyzet akkor, ha valaki nem mondja ki, amit gondol, vagy azt, amit szeretne. Azaz nem beszél a magánéleti problémáiról, magába fojtja azokat. Ilyenkor szintén gyakran megesik, hogy különösebb ok nélkül elmegy az illető hangja, vagy begyullad a torka.

Ilyen esetekben a lényeg mindig a lelki okok föltárása, rendezése. A betegséget ugyanis csak a kiváltó okok megszüntetésével lehet felszámolni. Ha pedig a kiváltó ok lelki, akkor a lelket kell rendbe tenni.