Erre visz az utam… – Kubik Anna és Csíkcsomortán

„Egy évtizede lassan, hogy minden nyáron Erdélybe utazom székesfehérvári és határon túli magyar középiskolásokkal a Székelyföldi Varga Sándor Verstáborba. Ilyenkor a csíkcsomortáni Szellő Szálló az otthonunk tíz napig, ami felejthetetlen élmény évről évre, mindannyiunk számára!”

Csíkcsomortán a Csíki-medencében található, Hargita megyében, az egykori Csík vármegye területén. Egy 530 lakosú kis falu, festői környezetben, az Olt folyó árterén, a Remete-völgy közelében. A települést hatalmas fenyvesek és bükkerdők határolják. „A falut székely magyar emberek lakják, akiknél lassan mi, táborlakók, családtagok leszünk. Csíkszereda úgy 7 km-re található, Csíksomlyó pedig ide kevesebb, mint 3 km, így aztán mindig szerét ejtjük, hogy fölzarándokoljunk a Nyeregbe, miután természetesen meglátogatjuk a Somolyai Szűzanyát a Kegytemplomban, s elsóhajtjuk imáinkat, kéréseinket a lábánál. A csíksomlyói búcsúba hosszú évekig azért nem jutottam el, mert pünkösdkor a Csíksomlyói passió című előadásunkat játszottuk Budapesten, az akkori Várszínházban. Az első ilyen zarándoklat aztán, amin részt vehettem Vértesaljai László jezsuita atya vezetésével, életem végéig meghatározó élményem marad. Több százezer ember együtt imádkozik, énekel… Úgy gondolom, a magyarság fennmaradásának egyik záloga ez az évenkénti együttlét, ahol megtapasztalhatjuk a Szűzanya szeretetét, s hitünk által egyesítve a világ magyarságának összetartozását!”

Anna számára már az első látogatás is emlékezetes volt. „Sosem felejtem, amikor első alkalommal begördült buszunk a csomortáni Szellő Szálló udvarára, Ferencz Csaba polgármester úr köszöntött bennünket, kaláccsal, itókával, székely népviseletben a helyi fiatalokkal együtt, akik zenéltek, s hamar táncra is perdültek! Hazaérkeztünk, ezt éreztették velünk!”

Csíkcsomortán

Innen aztán naponta más és más tájakra kirándulnak, és akik először járnak a táborban, szinte mindig elámulnak Erdély atmoszféráján: „Otthonosság érzetünk napról napra nő, a fájdalmasan szép környezet láttán! A ’tőből levágott kezek fájdalma a tájban’ – ahogy Csoóri Sándor fogalmazott találóan! Leírhatatlan élmény Milus Mariann beszédóráin részt venni a fiataloknak az égbetörő fenyvesek tiszta levegőjén, vagy énekelni, verselni, táncolni a patak partján, a Varga Sándor által saját kezűleg felépített színpadocskán. Mindig rendezünk egy gálaműsort a falunak, hálából a vendéglátóinknak. Szakmai segítőim ebben Ráckevei Anna és Rubold Ödön kollégáim, akik ugyanúgy rajonganak a költészetért, mint jómagam. A helyi táncokat a Cédrus együttes koreográfusai, Lőrincz Beáta és Varga Zoltán oktatja, s hamarosan esténkénti táncház veszi kezdetét! Különösen szép, megható a nyergestetői emléktúránk, kevés szem marad szárazon, amikor a fiatalok megismerkednek a maroknyi hős honvédő székely huszár történetével, akik sok ezer orosz és osztrák katonát állítottak meg 170 éve…” 

„Aki egyszer járt a csíki medencében, a Hargita közelségében, az Ezeréves határ Őrházánál, a Gyimesek völgye falvaiban, mindig visszakívánkozik majd, s apránként megismerheti a székelység történelmét, kultúrkincseit, természeti csodáit!”