Széllel szemben? A női vállalkozásoké lehetne a jövő

A női vállalkozások aránya hazánkban 28,1 százalék, vagyis szinte minden harmadik üzlet tulajdonosa vagy vezetője nő, és sok női vezetőt találhatunk a cégek élén.

Ebben a tekintetben a 12. helyen szerepelünk világviszonylatban. Ám nem olyan jó a helyzet, ha például azt vizsgáljuk, hogy a nők a férfiakhoz képest mennyire könnyen jutnak pénzügyi támogatáshoz, mennyi megtakarításuk van, vagy segítik-e őket vállalkozói programok. Ebben a tekintetben Magyarország csak a 43. helyen áll nemzetközi összehasonlításban – derült ki egy márciusi kutatásból.

A női vállalkozók hátrányból indulnak azért is, mert „a szocializációnk a férfiaktól kockázatvállalást, határozottságot, az anyagiak megteremtését várja el, míg a lányoktól az alkalmazkodást, a kedvességet, a gondoskodást. Ebből természetszerűen adódik, hogy míg a férfiak esetében a vállalkozási tevékenység a férfiszerep felvállalásának számít, a nők esetében már-már normasértés.” – fejti ki kérdésünkre Keveházi Kata, a Jól-Lét Alapítvány elnöke és a Vállalkozónők Világnapja magyarországi programjának főszervezője.

Önbizalom és támogatás nélkül nem megy

Banális megállapításnak tűnhet, hogy egy vállalkozás elindításához önbizalom és hit kell, a női vállalkozók esetében a tervezés fázisát mégis megelőzi az önbizalom-erősítés.

Ez egyfajta felkészítő állomás, ahol nem csak a vállalkozást fontolgató egyénnek kell eljutnia odáig, hogy elhiszi magáról, hogy képes véghez is vinni az álmait, de támogató közösségre is találhat, ahol a kezdeti nehézségeket és az útközben felmerülő kétségeket át lehet beszélni. A támogatás azonban nem csupán lelki értelemben értendő, hanem komoly és hasznos tudtás átadását is jelenti a pénzügyi tervezés, piackutatás, marketingstratégia területén.

Váljon a munka láthatóvá!

A rengeteg pozitív példa mellett – akiket a párjuk, szüleik vagy kortárs közösségük támogat, vagy akikben maguktól erős a vágy és a vízió – alapvető tapasztalat, hogy ez a támogató közösség sok nő életéből hiányzik, ahogyan az önbizalom is.

Kép: Designed by Peoplecreations / Freepik

„Nőként nagyon nehezen kérek segítséget, mert bennem van, hogy szuperanyu vagyok és mindent egyedül kell vinnem a vállamon. Meg kellett tanulnom, hogy kérni kell, és hogy csak akkor kapok, ha kérek is. Ne féljünk soha kérdezni vagy kérni!” – állítja Huszár Zsuzsa, a mindenmentes, egészségvédő hatású édességek kifejlesztésére szakosodott Cukorlabor alapítója. Hasonlóképpen vélekedik Rácz Györgyi, a MAVAN (Magyar Vállalkozónők Közhasznú Egyesületének) elnöke: „Sokan érzik úgy, hogy a férfiak dominálta világban elvesznek az ötleteikkel. A legfontosabb dolog, amire a nőknek szükségük van a vállalkozás elindításához, az önbizalom.” A láthatatlan munkához szokott női vállalkozók gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy mennyi az elvégzett munkájuk értéke, és magától értetődőnek tűnhet, hogy a női munkáért nem jár fizetség. Ezért is lőhetnek mellé – alá –, ha annak meg kell határozniuk, mennyit is ér az elvégzett munkájuk. Pedig nemzetközi szinten is több kutatás kimutatta már, hogy a nők vállalkozási tevékenysége szorosan összefügg a társadalmak jóllétével, hiszen erőforrásaik jelentős részét a jövő nemzedék életkörülményeinek javítására fordítják.

Nem utolsó szempont, hogy ha a nők vezető szerephez jutnak a közösségeikben, akkor visszaszorul a korrupció is, vagyis a demokráciának nagyobb lehetősége van a működésre, és kisebb eséllyel kerülnek előtérbe a szélsőségek egy-egy társadalomban.  

Az, hogy a közösségi szempont és az együttműködés mennyire meghatározó női vállalkozások esetében, Müller Tamás, a Women Startup Competition egyik szervezője azzal a példával illusztrálja: amikor a női startupok megmérettetését elkezdték, maguk is meglepődtek azon, hogy egy-egy versenyhelyzetben a női csapatok nem elkülönülve dolgoztak, hanem a versenyben álló felek megvitatták egymással a feladatokat, segítséget kértek és adtak egymásnak, és ugyanígy osztoztak a sikerben is. Mindezt látva, az egyik férfi kollégája meg is kérdezte: „ezek megbeszélik egymással a feladatokat, szerinted ez normális?”

Előnyt a hátrányból

Női vállalkozás – a definíció szerint – az, amelyben legalább 51%-ban nő a tulajdonos, és ahol a nő az első számú döntéshozó. Keveházi Kata ezt a definíciót kiegészíti azzal, hogy „vállalkozó nő elsősorban az, akinek célja, hogy fő megélhetési forrását a vállalkozási tevékenység jelentse, legyen szó termelésről, szolgáltatásról vagy befektetési tevékenységről. Ez korántsem magától értetődő, ugyanis a női vállalkozók egy része jellemzően a partner vállalkozásában tevékenykedik, jobb esetben egyenrangú társként, rosszabb esetben láthatatlanul, rendszerint a hagyományos szerepeknek megfelelő háttértevékenységekben: adminisztrációban, az ügyes-bajos dolgok intézésében.”

Az is jellemző, hogy a nők vállalkozása valamiféle kiegészítő tevékenység, amellyel a család megélhetéséhez szeretnének hozzájárulni vagy önálló bevételre szert tenni. Az, hogy egy nő a vállalkozását céljaival összhangban tudatosan indítja és fejleszti, csak egy részükre jellemző. „Rendszerint kisebb tőkével indulnak, a támogató társadalmi környezet hiányából adódóan sokkal kevésbé gondolkoznak növekedésben, bővülésben, ezért aztán kisebb arányban jutnak külső finanszírozáshoz, ritkábban vesznek részt az üzleti hálózatokban, és jóval kisebb lobbyerővel rendelkeznek” – foglalja össze megkérdezett szakértőnk.  

A vállalkozás a nők életének fordulópontjain remek újrakezdési lehetőséget kínál: a vállalkozói létforma sokkal kedvezőbb a kisgyerekes nők számára, mint a multik világa.

Erőt adó információ lehet, hogy a női startupok 62 százalékkal sikeresebben érik el kitűzött céljaikat, mint a férfiak vezette kezdeményezések, és a 94 százalékban férfiakkal telített befektetői szférában sokkal, 50 százalékkal nagyobb eséllyel nyer női előadó. Ráadásul, a tudományos szektoron belül is óriási a hiány a támogatható női témákra.

Vértezzük hát fel magukat, mert – az eddigieket összefoglalva – az egész világ sóvárogva várja megjelenésünket, a vállalkozói szférában is.