Magunkat és gyermekeinket mérgezzük egyes élelmiszer-adalékanyagokkal!

Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre, hogy az ételszínezékekben, tartósítószerekben és csomagoló anyagokban találgató vegyületek némelyike káros lehet a gyermekek egészségére. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (American Academy of Pediatrics, AAP) ezért szakpolitikai állásfoglalást adott ki, amely az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó engedélyezési folyamat sürgős reformjára szólítja fel az Egyesült Államokat. A Pediatrics szakfolyóirat 2018. augusztusi számában megjelent „Élelmiszer-adalékanyagok és gyermekegészségügy” című beszámoló szerint a jelenleg engedéllyel rendelkező vegyületek némelyike kerülendő – különösen gyermekeknél.

Egyre több vizsgálat veti fel, hogy egyes élelmiszer-adalékanyagok hatással lehetnek a gyermekek hormonjaira, növekedésére és fejlődésére. Az adalékanyagok némelyike fokozhatja a gyermekkori elhízást is, amelynek előfordulási gyakorisága megháromszorozódott az 1970-es évek óta.

Az Amerikai Egyesült Államokban több mint 10 000 adalékanyag engedélyezett, melyeket az élelmiszerek tartósítása, csomagolása során, illetve az íz, a küllem, az állag és a tápanyagtartalom módosítására használnak. Sok adalékanyag engedélyezésére az 1950-es évek során került sor, és mintegy ezret közülük a „Generally Recognized as Safe” (általában biztonságosnak tekintett) besorolás szerint alkalmaznak, amelyhez nincs szükség az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalának jóváhagyására.

Kép: Unsplash

A legproblémásabb adalékanyagok

Egyes adalékanyagok közvetlenül az élelmiszerekbe kerülnek, míg az ún. „közvetett” adalékanyagok a feldolgozáshoz és csomagoláshoz alkalmazott műanyagban, ragasztókban, festékekben, papírban, kartonban és különböző bevonó anyagokban találhatóak meg. A beszámolóban idézett kutatási eredmények alapján a következő adalékanyagok a legproblematikusabbak:

• A műanyag tartályok keményítésére és a fémdobozok belső felületének bevonására használt biszfenolok például a BPA, ösztrogénszerű hatást fejthetnek ki a szervezetben, és hatással lehetnek a pubertás időpontjára, csökkenthetik a termékenységet, növelhetik a testzsírszázalékot, valamint hatással lehetnek az idegrendszerre és az immunrendszerre is. Ma már tilos a BPA felhasználása cumisüvegek és csőröspoharak előállítása során.
   
• Az ipari élelmiszergyártás során használt műanyag és vinilcsövek rugalmasságáért felelős ftalátok befolyásolhatják a férfi nemi szervek fejlődését, fokozhatják a gyermekkori elhízást, és hozzájárulhatnak a szív-érrendszeri betegségek kialakulásához. 2017-ben a Fogyasztói Termékbiztonsági Bizottság (Consumer Product Safety Commission) betiltotta egyes ftalátok alkalmazását a gyermekápolási termékek, például fogzást segítő rágógyűrűk előállítása során.
   
• Az élelmiszerek zsírálló papír és kartonpapír csomagolásához használt perfluoralkil vegyületek (PFC-k) csökkenthetik az immunitást, a születési súlyt és a termékenységet. Kutatások igazolták, hogy a PFC-k hatással lehetnek az anyagcserében, emésztésben, izomműködésben, agyi fejlődésben és a csontrendszer erejében kulcsszerepet játszó pajzsmirigy-hormonrendszerre is.
   
• A száraz élelmiszerek csomagolásában a statikus elektromosság csökkentése érdekében alkalmazott perklorát ismerten károsítja a pajzsmirigyműködést, a korai agyi fejlődést és a növekedést. 
   
• A gyermekek számára készülő élelmiszerekben gyakran alkalmazott mesterséges ételszínezékek fokozhatják a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (attention-deficit/hyperactivity disorder, ADHD) tüneteit. A beszámolóban hivatkozott vizsgálatok azt igazolták, hogy számos gyermeknél, akiknél minimálisra csökkentették a szintetikus ételszínezékek étrendi bevitelét, az ADHD tünetei is csökkentek.
   
• A nitrátokat/nitriteket az élelmiszerek tartósítására és színének fokozására használják, elsősorban pácolt és feldolgozott húskészítményekben. Ezek a vegyületek megzavarhatják a pajzsmirigyhormon termelődését és a vér oxigénszállító képességét. Összefüggést mutattak ki továbbá a nitrátok és nitritek, valamint a gyomor-bélrendszeri és idegrendszeri daganatok között.

A gyermekek különösen érzékenyek

Az APP szerint az élelmiszer-adalékanyagok potenciális káros hatásai különösen aggasztóak gyermekeknél. A gyerekek érzékenyebbek a vegyületekkel szemben, mivel testtömegükhöz képest többet esznek és isznak, mint a felnőttek, valamint növekednek és fejlődnek is.

„Az endokrinrendszert befolyásoló vegyületek hatása például gyermekeknél tartós lehet, mivel a hormonok koordinálják a szervezet összetett funkcióit – mondta dr. Trasande. – A fejlődés kulcsfontosságú mozzanatainak akár apró megzavarása is életre szóló következményekkel járhat." Hozzátette, hogy az endokrinrendszert megbontó vegyületekkel összefüggő költségek a becslések szerint évente mintegy 340 milliárd USD-t tesznek ki.

Kép: Unsplash

„További kutatásokra van szükség, hogy jobban megértsük, hogyan hatnak az élelmiszer-adalékanyagok az emberek egészségére – mondta dr. Jennifer Lowry, MD, FAAP, az AAP környezet-egészségügyi tanácsának elnöke. – Újbóli bevizsgálásra elsősorban azon vegyületek esetében van szükség, amelyeknél egyre több bizonyíték szól a kockázatok mellett, valamint azoknál, amelyek biztonságossági adatai elavult vizsgálómódszerek vagy állatvizsgálatok alapján keletkeztek.” Dr. Lowry rámutatott:

Közel 4000 élelmiszer-adalékanyag áttekintése a közelmúltban azt igazolta, hogy ezek 64 százalékánál semmilyen kutatás nem mutatta ki, hogy emberek számára biztonságosan fogyaszthatók!

Így kerülheted el a káros anyagokat!

Az AAP egyes ajánlásai kongresszusi beavatkozást igényelnek. Addig is az APP egyszerű biztonsági lépéseket javasol, amelyek követésével a családok korlátozhatják a legproblematikusabb vegyületek bevitelét. Ezek a lépések a következők:

• Vásároljanak és fogyasszanak több friss vagy fagyasztott gyümölcsöt és zöldséget és kevesebb feldolgozott húsárut, különösen a várandósság ideje alatt.  
   
• Minthogy hő hatására BPA és ftalátok kerülhetnek az élelmiszerekbe, lehetőség szerint ne alkalmazzanak műanyag edényeket az ételek és italok (ide tartozik a tápszer és a lefejt anyatej is) mikrohullámú sütőben történő melegítéséhez. A műanyag edényeket a mosogatógépbe se helyezzék be.
   
• Lehetőség szerint használjanak alternatív megoldásokat a műanyag helyett, például üveg- és rozsdamentes acéledényeket.
   
• Kerüljék a 3-as (ftalátok), 6-os (sztirén) és 7-es (biszfenolok) újrahasznosítási kóddal jelölt műanyagokat, kivéve, ha a „biobased” (biológiai alapú) vagy „greenware” (zöld edény) felirat szerepel rajtuk.
   
• Az élelmiszerek megérintése előtt és után mossanak kezet, és mossák meg az összes olyan gyümölcsöt és zöldséget, amit nem lehet meghámozni.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (American Academy of Pediatrics) az elsődleges ellátásban dolgozó gyermekgyógyászokat, gyermekgyógyászati alterületeken dolgozó szakorvosokat, valamint gyermeksebész szakorvosokat tömörítő szervezet, amelynek 67 000 tagja elkötelezett a csecsemők, gyermekek, serdülők és fiatal felnőttek egészsége, biztonsága és jólléte irányában. További tájékoztatásért látogasson el a www.aap.org oldalra.

Az eredeti, angol nyelvű cikk itt olvasható.