Valódi orvos – vagy csak annak látszik? Így ne dőlj be a mesterséges intelligenciának

Magyarországon is egyre népszerűbbek az orvos-influenszerek, és miközben jól szórakozunk a @nodokik, a @diagnozisteam vagy az @elegjoszulokvagyunk TikTok- vagy Instagram-videóin, rengeteg hasznos ismerethez jutunk. De vigyázat! Egyre többször bukkannak fel deepfake-orvosok a közösségi médiában. Ezek a mesterséges intelligencia által generált álszakemberek hamis egészségügyi információkat terjesztenek, vagy kétes hatású termékeket reklámoznak. A videókban szerepelhetnek valódi orvosok digitális másai vagy teljesen kitalált, az MI által generált „személyek”. 

A British Medical Journal például három híres brit orvos hamisított videóit találta meg tavaly, amelyekben az „orvosok” különböző termékeket ajánlottak. 

Az egészségügyi álhíreket terjesztők célja lehet zavar vagy félelem keltése, a bizonyítékokon alapuló kezelések elutasításának ösztönzése vagy éppen „csodaszerek” eladása a gyanútlan közönségnek. A videók nagyon meggyőzőnek tűnnek: tiszteletre méltó szakemberek és vonzó, professzionális környezet biztosítja a hátteret a hamis logikát, kitalált ajánlásokat, összeesküvés-elméleteket tartalmazó, a legelterjedtebb félelmekre alapozó narratívákhoz. Ez különösen azokat tudja könnyen meggyőzni, akiknek korlátozottak az egészségügyi ismereteik, vagy eleve bizalmatlanok a hagyományos orvoslással szemben.

Hogyan ne dőlj be a deepfake-nek?

1. Ne gondold, hogy túl okos vagy ahhoz, hogy megtévesszenek. A technológia rohamosan fejlődik, ma már nem hagyatkozhatunk azokra az árulkodó jelekre – elmosódott kéz vagy szem, furcsa fülcimpa, a szájmozgás és a beszéd elcsúszása, túlságosan tökéletes haj vagy túl szimmetrikus arc –, amelyeket egy évvel ezelőtt még érdemes volt figyelni. A legjobb védelem már nem a szemünk, hanem az ítélőképességünk, a közösségi média és a digitális tartalmak tudatos fogyasztása. 

2. Keress rá az orvosra más felületeken is, meg is próbálhatod felvenni a kapcsolatot vele. Bár nem lehetetlen, de rendkívül összetett csalásra lenne szükség ahhoz, hogy valaki teljes digitális jelenlétet építsen ki (weboldal, sajtómegjelenések, több közösségi oldal) egy nem létező személy számára. 

3. Ellenőrizd a videóban szereplő gyógyszert, terméket vagy eljárást megbízható egészségügyi oldalakon is. Alaposan nézd meg a terméket, eljárást ajánló cég weboldalát, vannak-e valós kapcsolati adatok (például telefonszám és cím), elérhetők-e a cégadatok, beleértve a cégjegyzékszámot vagy adószámot is. A Nemzeti Cégtárban ingyenesen tudsz keresni cégnév alapján is.

4. Ha gyanúsnak ítéled meg a tartalmat, írd meg hozzászólásban. 

Árulkodó lehet a kommentedre érkező válasz vagy éppen annak hiánya, és másokat is tudsz így figyelmeztetni, mielőtt bedőlnének a csalásnak. 

5. Használd az adott felület beépített jelentési eszközeit. Add meg, miért tartod hamisnak a tartalmat – ha a rendszer is így ítéli meg, el fogják távolítani. Jelentsd akár az egész fiókot is, ne csak a bejegyzést, mert egyes csalók újra és újra megosztják a hamis tartalmakat.  

A közösségimédia-oldalak nem teszik kötelezővé a mesterséges intelligenciával készült tartalmak megjelölését, nem is ellenőrzik a bejegyzéseket ilyen szempontból, így a felhasználók, azaz a mi felelősségünk, hogy megvédjük magunkat. A legjobb, amit tehetünk, hogy nem hiszünk el mindent, hanem tovább kutatunk és ellenőrizzük az információkat. 

Ironikus módon, ehhez a mesterséges intelligenciát is segítségül hívhatjuk, mivel akár a ChatGPT-nek, akár a Google Gemininek feltehetjük úgy a kérdéseinket, hogy arra kérjük, viselkedjenek tapasztalt egészségügyi szakemberként, és használjanak tudományos forrásokat a válaszadáshoz. Persze ilyenkor sem árt ellenőrizni a forrásként megadott linkeket, hogy valóban létező, a témában jártas oldalakra mutatnak-e.

Ha pedig biztosra akarunk menni – és az egészségünket érintő kérdésekben akkor járunk a legjobban, ha igen –, kérjük ki valódi, létező szakember tanácsát személyesen.