John Goodmant felesége szerelme szabadította meg az alkoholtól és 90 kilós túlsúlyától

Zaklatott fiúból filmsztár

„Mindig csak figyelemre vágytam. Beleszerettem egy lányba. Nem volt rám jellemző – tudtam, hogy sosem járhatunk. Állandóan önsajnálatba estem” – ezt még a középiskolás éveiről vallotta John Goodman. Nem csoda: nehezen indult az élete Missouriban, kétévesen elveszítette édesapját. Édesanyja bolti eladóként, pincérnőként és mosónőként tartotta el három gyermekét, akik közül Johnt a súlyfeleslege miatt gyakran érte zaklatás az iskolában.

A depressziótól a cserkészközösség mentette meg, ahol barátokra és apafigurákra lelt.

1975-ben művészeti szakon diplomázott – az egyetemen komolyan űzte az amerikaifutballt, ennek köszönhetően sportösztöndíjat nyert –, majd New Yorkba költözött és színésznek állt.

1987-ben – már a Roseanne című sorozat ünnepelt sztárjaként – egy New Orleans-i klubban, ahová egy louisianai forgatás szünetében látogatott el, ott termett előtte az akkor főiskolás művésztanuló Anna Beth. A férfit a nő éles humora és a belőle sugárzó őszinte kedvesség mindjárt lenyűgözte. Első beszélgetésük a New Orleans-i kultúráról és a történetmesélés iránti szeretetről szólt – csupa olyan témáról, amik aztán közös útjukat is meghatározták.

Boldogság Hollywoodtól távol

A találkozásból nem lett azonnal románc – Goodman szerint a lány először „zombinak” nézhette őt a zavarát palástoló rideg viselkedése miatt. Csak egy évvel később kezdtek el randevúzni, ám a színész addig – egy helybéli barátjának köszönhetően – a távolból is a lányon tartotta a szemét. A következő találkozástól számítva azonban a kapcsolat gyorsan komolyra fordult: 1988-ban New Orleans francia negyedében, a Mississippi folyó partján eljegyezték egymást egy közösen választott gyűrűvel. „Egy ideje készültünk rá – mesélte Goodman. – Útba ejtettük az ékszerboltot a gyűrűért, mielőtt lementünk a folyóhoz.”

1989-ben 650 vendég előtt kötöttek templomi házasságot, a fogadalomtétel után a násznép háromórás hajóútra indult a Mississippi folyami hajóján, a Creole Queen-en. Az ünnepségen olyan sztárok is részt vettek, mint Demi Moore és Bruce Willis. A házaspár New Orleans-ban telepedett le, melynek környékéről, a Louisiana állambeli Bogalusából Anna Beth származik.

Azóta is megosztva élnek Los Angeles és a „romantikus dél” között. 1990-ben született lányukat, Molly Evangeline-t is tudatosan a hollywoodi reflektorfénytől és a bulvársajtó kereszttüzétől távol nevelték fel.

Azért is döntöttek így, mert amikor Anna Beth Mollyval várandós volt, John épp a Hollywoodi lidércnyomás című filmet forgatta, az Arizónai ördögfióka után – és A nagy Lebowski előtt – másodszor együtt dolgozva a Coen-fivérekkel mint rendezőpárossal. A Vanity Fair-nek így kommentálta a film ikonikus folyosójelenetének felvételét, amelyben a karaktere két rendőrt üldöz egy puskával, miközben a körülötte lévő folyosó lángol: „A feleségem kilenchónapos terhesen egyszer csak megjelent, és nem igazán nézte jó szemmel, hogy ezt csinálom…” 

Goodman a Flintstone család című filmben – Forrás: Profimedia – Courtesy Everett Collection-

Hollywoodot a férfi a veszélyeivel együtt sem tartotta ördögtől való helynek, ám a családját Anna Beth-re hallgatva jó érzékkel megóvta tőle. „Ez nem Los Angeles becsmérlése részemről, mert remek városnak tartom, csak nem akartam, hogy [Molly] a showbiznisz környezetében nőjön fel – fogalmazott.  – Szóval kinéztük New Orleans egy félreeső részét, és odaköltöztünk. Nagyszerű iskolába járt, amit imádott.” A színész azért is hálás párjának és anyósának, mert a lányát jó modorra nevelték. Más kérdés, hogy Molly a tudatos távoltartás ellenére mégiscsak örökölt valamit a „showbizniszvérből”, hiszen felnőttként apja nyomdokaiba lépett, csak épp a színfalak mögött: díszlettervezőként és produkciós asszisztensként ért el sikereket.

Összekapaszkodva a bajban

Anna Beth és John közös történetének egyik legmeghatóbb fejezete akkor került napvilágra, amikor a színész 2018-ban arról beszélt: „szerencsés vagyok, hogy Anna Beth velem maradt a legrosszabb időszakaimban is”. A reflektorfény és az azzal járó szorongás ugyanis árnyoldallal járt – a férfi egyre többet ivott, sokszor a forgatásokra is csempészett be magának alkoholt.

„Ittam a munkahelyemen. A beszédem zavarossá vált. Úgy éreztem, átverem az embereket.”

Akkor jött a fordulópont, amikor már egy fontos próbát is kihagyott, mert részeg volt. Ekkor a feleségéhez fordult segítségért. „Hosszú hétvége volt, golfoztam a barátaimmal. Vasárnap reggel már remegtem. Még mindig ittam, de még mindig remegtem. Felhívtam a feleségem, ami olyan volt, mintha feladnám magam a Gestapónak” – tréfálkozott. – Ő telefonált párat, majd bevittek egy kezelőközpontba. Méregtelenítettek, és eldöntöttem: tetszik ez az érzés.”

Anna Beth az a típus, aki soha nem adta fel. Rendíthetetlen támogatása John felé a férfi hosszú rehabilitációja során nem nagy gesztusokban, hanem hétköznapi, szeretetteljes cselekedetekben nyilvánult meg, úgy mint: estébe nyúló beszélgetések, bátorító üzenetek a színész szövegkönyveibe rejtve. Az eredmény: Goodman több évtizednyi alkoholizmus elleni küzdelem után immár 2007 óta tiszta, és az egészségére általánosságban is jobban ügyel.

Kapcsolatuk egyébként válsághelyzetekben – már a 2005-ös Katrina hurrikán idején is – csak mélyült. Akkor New Orleans-i otthonuk jelentős károkat szenvedett el, mégis úgy döntöttek, hogy maradnak és újjáépítik, ahelyett, hogy elhagynák szeretett városukat. John szerint azok a nehéz hónapok tovább erősítették köteléküket, mert a pusztítást nem oknak tekintették a költözésre, inkább lehetőségnek, hogy újra elköteleződjenek egymás és a helyi közösség felé.

Kép

Fotó forrása: Wikipédia

Az a bizonyos kilencven kiló

Párjának a színész többször is nyilvánosan köszönetet mondott, amiért lányuk nevelése akkor sem szenvedett csorbát, amikor rá a függősége miatt apaként nem lehetett számítani. A férfi a leszokást követően étkezésén is radikálisan változtatott: elhagyta a cukrot, átállt mediterrán diétára, amely a halra, az olajos magvakra, az olívaolajra és a zöldségekre-gyümölcsökre épül.

Személyi edzővel kezdett dolgozni – hetente hat napot edz, aminek köszönhetően mára 90 (!) kilót fogyott.

„Régen három hónapig bírtam diétázni, amitől 25–30 kilót leadtam, aztán megjutalmaztam magam, és visszatértem a régi szokásaimhoz. Most lassan akartam csinálni, mozogni, edzeni” – nyilatkozta 2017-ben.

Napi 10–12 ezer lépést tesz meg egy futópadon, illetve egy elipszistréneren, de kutyát is sétáltat, sőt bokszol, a Rolling Stone magazinnak utóbbiról ezt mondta: „Általában egy-másfél óra az egész: zsákolás, ütések, lábmunka tanulása. Nagyszerű.” Az étrendjéről és a megváltozott életmódjáról pedig így vallott Howard Stern showjában: „Sok kreatív energiát igényel, hogy leülj a fenekedre, és kitaláld, legközelebb mit fogsz enni (…) Ez egy folyamat, amely életem hátralévő részében tartani fog. Mindennap tükörbe nézel, és azt mondod: »Ezzel kell foglalkoznom a nap további részében, ezzel a vacakkal kell foglalkoznom?!«”

A halk virágzás

Ezt az áldozatot is vállalja azonban felesége támogatásával, aki 38 éve szilárdan megtartja őt – akkor is, amikor a karrierje szárnyal, és akkor is, amikor a privát élete épp zuhan. Anna Beth ráadásul időközben a saját álmát is valóra váltotta a Pippen Lane nevű gyermekruházati bolt megnyitásával, amely megkerülhetetlen vállalkozás lett New Orleans-ban, saját márkákat is alkotva. Johnt párja olyan szerepek vállalására biztatja, melyek kihívást jelentenek számára, nem pusztán a hírnevét növelik. Ezért szerepelhetett az utóbbi másfél évtizedben Disney-karakterek hangjaként éppúgy, mint Oscar-díjas (Az Argo-akció) és -jelölt (Kényszerleszállás, Llewyn Davis világa) filmekben, de még lebilincselő horrorban (Cloverfield Lane 10.) is.

A házaspár közös nyilvános szereplései ritkák, de szívből jövők. Amikor kéz a kézben jelennek meg egy díjátadón vagy vörös szőnyeges eseményen, a köztük lévő vonzalom tagadhatatlan. Anna Beth finoman mosolyog John poénjait hallva, büszkesége a szemében tükröződik, míg a férfi nyilatkozataiban rendre kiemeli a nő felszabadító hatását az életére.

Stabilitását, józanságát és színészi fókuszát is annak tulajdonítja, hogy olyan társ áll mellette, akinek mindig a család az első.

Goodmanék története azt is üzeni, hogy a szeretet nem mindig hangos vagy látványos. Néha „csak” annyi, hogy valaki mellett a legsötétebb órákban is jelen vagyunk. Kapcsolatuk azért ragyoghat, mert a hitelességre – a megbocsátásra, a közös nevetésekre és csendekre – épül. A hollywoodi házasságok gyakran harsányak, de múlékonyak, ám az övék halk virágzásra emlékeztet, amit a kölcsönös tisztelet és szeretet táplál. Még évtizedek múltán is minden közös fotójuk mélyebb és élőbb, mint bármely álomgyári forgatókönyvbe foglalt románc.