Szőrtelen idők, szőrös forradalmak – A simaság vagy a természetesség győz az örök szépségvitában? 

Praktikus, majd elit szőrtelenség 

Az őskorban az emberi szőrzet szerepe teljesen funkcionális volt: melegen tartott, védett a naptól és a rovaroktól. Régészeti leletek, antropológiai kutatások szerint a korai ember csak akkor távolította el a szőrzetét, ha azt praktikus ok indokolta, például tetvek ellen vagy sebkezelésnél. A szőrtelenítéshez éles kaparóköveket, kagylóhéjakat használtak, a művelet cseppet sem lehetett fájdalommentes. 

Az ókori Egyiptomban a sima bőr a tisztaság és az elit státusz jele volt mindkét nemnél. Korabeli borotvával, csipesszel és cukorpépes gyantával szőrtelenítették még a papok is a teljes testüket a vallási tisztasági követelmények miatt. Nem véletlen, hogy az egyiptomi falfestmények és szobrok gyakran teljesen sima bőrű alakokat ábrázolnak, a frizurát pedig sokszor paróka jelentette. 

A görög férfiideál is mérsékelt szőrzetű volt: a férfiak gyakran megtartották a mellkasszőrzetet, de az atléták és a gladiátorok a sima bőrt részesítették előnyben. 

„A testszőrzetet a Római Birodalomban tisztátalannak és civilizálatlannak tartották – tudjuk meg Dr. Michael Reed kaliforniai orvos nyilatkozatából, akinek a szakterülete az esztétikai nőgyógyászat. – A férfiak, nők eltávolították a testszőrzetet és a szeméremszőrzetet, hogy minimalizálják a fertőzéseket. A gazdagok megengedhették maguknak a szappant és a forró fürdőt, nekik megvolt a borotválkozás luxusa. Ez a szőrtelenséget a felsőosztályhoz tartozás jelképévé tette.” 

Választást lehetett nyerni vele 

A középkori Európában a testszőrzet kezelése tabunak számított. A higiéniai szokások visszaszorultak, a szőrtelenítés az arcra, a kézre és a nemi területekre korlátozódott. A szépségideál ugyanakkor előírta a magas homlokot, a nők ezért gyakran kitépték a hajvonaluk első sorát, sőt a szemöldöküket is. A reneszánsz festményekről és szobrokról a test szőrzete sokszor teljesen hiányzott, még ott is, ahol anatómiailag jelen lenne, akkorra ugyanis a sima bőr a fiatalság és az isteni szépség szimbóluma lett. 

A férfi borotválkozás a 18-19. században vált szokássá az arcon, bár korabeli történelmi nagyságainkat – Petőfi, Jókai, Széchenyi, Kossuth és társaik – el sem tudnánk képzelni bajusz és/vagy szakáll nélkül. 

„Az arca nagyon sovány. Ha szakállat növesztene, sokkal jobban mutatna, és több hölgy győzné meg a férjét vagy a bátyját, hogy önre szavazzon” – egy 11 éves kislány írta ezt 1860-ban kelt levelében Abraham Lincolnnak, aki megfogadta a tanácsát: az USA elnökének már szakállasan választották meg. 

Érdekesség, hogy az őt követő tizenegy utódjából kilenc ugyancsak viselt arcszőrzetet, noha ez előtte elképzelhetetlen volt. Azonban mióta William Howard Taft kackiás bajusza 1913-ban elhagyta a Fehér Házat, napjainkig ismét az összes amerikai elnök csupasz arcbőrrel teljesítette, teljesíti szolgálatát. 

Lázadók, sztárok, hipszterek 

A nők szőrtelenítése az 1910-es évekig nem volt divat, mivel a korabeli öltözet lényegében fedte a végtagokat. Miután azonban a rövidebb ruhák láthatóvá tették a hónaljat és a lábat, 1915-ben az első Gillette női borotva és a hozzá kapcsolódó kampányok beindították a modern szőrtelenítési ipart, ami a simaságot a tisztasággal, a kívánatossággal kötötte össze, és a testet magát is reklámfelületté tette. 

Az 1940-es évekre a nylonharisnyák – háborús spórolás miatti – hiánya tovább erősítette a borotválási szokásokat. A ’60-as évektől ugyanakkor a feminizmus több irányzatában politikai állásfoglalássá vált a testszőrzet megtartása, mert a természetes test elfogadása a patriarchális normák elutasítását jelezte. Ettől még a szőrtelenítés iparága több milliárd dolláros üzletté nőtte ki magát. Eközben a férfiaknál az arcszőrzet előbb a lázadó hippik és a forradalmárok, majd a dús bajuszt növesztő film- és rocksztárok (pl. Burt Reynolds, Tom Selleck, Frank Zappa, Freddy Mercury) ikonikus, a korszakot fémjelző dísze lett. 

A 20. század művészei sokat foglalkoztak a haj és a szőr szimbolikus jelentéseivel: a legendás musical sem véletlenül kapta a Hair címet, de például Al Pacino karakterétől is elhangzik egy híres monológ a haj csodájáról az Egy asszony illata című klasszikussá vált filmben. 

Az elmúlt évek életre hívták a testpozitív mozgalmat, mely a döntés szabadságát hirdeti a testszőrzet tekintetében (is). A közösségi média #nofilter vonulata új korszakot nyitott: hódítanak a „valódi testet” ünneplő posztok, egyre több nő mutat borotválatlan hónaljat, egyre több férfi utasítja el a steril irodai közeghez társított sima arc elvárását. A kétezres évek szakállreneszánszt, borostadivatot, újraálmodott bajuszokat hoztak, de a flanelingben bakelitről indie zenét hallgató, kézműves sört kortyoló hipszterek már nem a korábbi macsó irányt képviselik. Sportolóknál gyakori, hogy fogadalomból növesztik meg a szakállukat, jó példa erre David Backham vagy itthon Ádám Martin futballisták esete és fizimiskája. 

Az egészséges testszőrzet 

Az arcszőrzethez ma már olyan – No-Shave November vagy Movember – kihívás is kötődik, amely a borotválkozásmentességgel hívja fel a figyelmet a férfiegészségre. Ugyanakkor a testszőrzetnek más egészégügyi vonatkozásai is vannak: egyik fő feladata például a bőr védelme. A haj és a szőr jól jön a nap káros UV-sugárzása vagy a hideg ellen, de a párolgást támogatva hűtheti is a bőrt, s természetes „pajzsként” segíthet megőrizni a testhőmérsékletet, megakadályozva a túlzott izzadást. Egy 2016-os tanulmány szerint a testszőrzet csökkentheti bizonyos bőrbetegségek, például a gombás fertőzések kialakulásának esélyét. 

Egy másik, meglepőbb kutatás szerint a szakáll viselése akár 90%-kal mérsékelheti bizonyos légúti baktériumok belégzésének kockázatát, így az arcszőrzet védelmet nyújthat a légúti fertőzésekkel szemben is. Járvány idején tehát a férfiaknak célszerűbb kerülniük a borotvát… 

A média pedig már az ezredforduló előtt olyan szőrszálhasogató volt, hogy címlapsztorit kreált abból, hogy Julia Roberts a Sztárom a párom című film londoni premierjén a karját felemelve hónaljszőrzetet „villantott”. A színésznő később bevallotta: ez nem tudatos lázadás, csupán öltözéstechnikai „baki” volt részéről. A pillanat mégis mérföldkő lett a testszőrzetszabadság kérdésében – segített, hogy eljussunk oda: már nem kizárólag a szépségipar diktálja a divatot. A döntés nem szégyen vagy elvárás kérdése, a #nofilter mozgalom valódi tartalma sem egy újfajta „helyes testkép” előírása, hanem a lehetőségek kiszélesítése. Az igazi természetesség éppen az, hogy szabadon dönthetünk: borotvával vagy anélkül. 

Intimszőrzet-trendek 
Jessica DeFino, a The Guardian szépségipari témákra szakosodott kolumnistája 2024-ben 14 ezer olvasót kérdezett meg egy hírlevélen keresztül az intim szőrzethez való hozzáállásukról. A nők 82%-a válaszolta, hogy eltávolítja szeméremszőrzete egy részét, de csak 15% az egészet. 40% a bikinivonalat tartja. A nők 65%-a aggódott amiatt, hogy partnere elítéli a szeméremszőrzetét, de csak 16% mondta, hogy a párja valaha is arra kérte, változtasson a formáján. A férfiak 50%-a jelezte, hogy semmilyen preferenciája nincs a párja szeméremszőrzetét illetően, míg 17% a teljes szőrzetet részesíti előnyben, 18% a teljesen csupasz felületet, a többség pedig a nemi szervek környékének diszkrét formálását preferálja. A férfiak 71%-a nyilatkozta, hogy sosem taszította őket partnerük szeméremszőrzete.