Ovis Tesz-Vesz tanya baromfiudvarral, energiatermelő bicikli az iskolában – Június 27-ig te is szavazhatsz a Föld bajnokaira

A közönség is szavazhat

A Föld bajnokai pályázatot 2023-ban hozta létre az E.ON Hungária Csoport azzal a szándékkal, hogy támogassák az oktatási intézmények zöld ötleteinek megvalósítását mind szakmailag, mind anyagilag, és hogy segítsék a környezeti fenntarthatóságra nevelés népszerűsítését. Az elmúlt években csaknem 30 győztes intézmény mutatta meg, hogy példaértékű programjaikkal és lelkesedésükkel nemcsak saját közösségükre, de akár egy egész városra is hatással lehetnek. Cikkünkben az idei pályázókból szemezgettünk. 

Június 27-ig lehet szavazni 

Idén 370 pályázatból 27 intézmény (14 óvoda, 8 általános iskola, 5 gimnázium) jutott a legjobbak közé, az ő pályázataik június 13-tól megtekinthetők az E.ON Facebook-oldalán. A 27-es shortlist alapján a zsűri – Ürge-Vorsatz Diána fizikus-klímakutató, Nagy Réka szerkesztő-újságíró (Ökoanyu), Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ Network alapítója és ügyvezetője, Pokorny Lia színésznő és Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgatója – alkot majd egy végső sorrendet. Legalább tíz győztes lesz, illetve a közönség is szavazhat az E.ON Facebook-oldalán: a június 27-ig legtöbb szavazatot kapó intézmény is a győztesek közé kerül. A pályázat összdíjazása 25 millió forint, intézményenként maximum 2,5 millió forinttal lesznek gazdagabbak a győztesek.

Szavazni itt lehet.

Baromfiudvar egy óvodában?

A jelentkezők számát nézve ebben az évben az óvodák voltak a legaktívabbak – számtalan előremutató ötlet megvalósításához kérnek támogatást. Gárdonytól Decsig, Békésszentandrástól Budapestig tizennégy intézmény került a legjobbak közé. 

Tyúkokat tartani egy óvodában? Nem lehetetlen! Erre vállalkozik a Tolna megyei Decs óvodája, ahol mini baromfiudvart és kisméretű kertet hoznak létre. Mivel a tyúkól hátsó fala átlátszó, a gyerekek meg tudják figyelni az állatok viselkedését. 

A csoportok viselik gondját a baromfiknak, sőt, hogy a nagyobb közösség is nyomon követhesse munkájukat, megtanulhassa a felelős gazdálkodás alapjait, webkamerát szerelnének a baromfiudvarba. 

Emellett háztáji gazdaságot is működtetnének – ágyásokkal, esővízgyűjtővel, magtárolóval, kerítéssel, óllal és komposztálóval. Ahogy ők nevezik, az ovis Tesz-Vesz Tanya életében a családi napon mindenki részt vehet. Szükség is van a lelkes családokra, hiszen a kiscsibéket olyan óvodai családoknak ajándékozzák, akik vállalják a felelős állattartást. 

Egy budapesti oviban a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás kap főszerepet. Ennek része, hogy az óvodai dolgozókat továbbképzik környezetvédelmi témákban. Az ovisok műanyag flakonokat, tojástartókat gyűjtenek, amelyekből új játékokat készítenek. Az Ózon Világnapján a gyerekek élőlánc formájában védik az óvodát, mint bolygónkat az ózonpajzs. Az Autómentes Világnapon bebarangolják a közeli Farkas-erdőt, miközben szemetet szednek. De rendeznek Ne vásárolj semmit napot, a Víz Világnapján takarítanak a Szilas-patak mentén, a Föld órája alkalmából pedig lámpásokat készítenek. 

Mesékbe szőtt környezetvédelem

Ugorjunk pár száz kilométert, a helyszín Észak-Kelet Magyarország. A borsodi Onga településen „zöld mesékre” építik a programot, amik vízvédelemről, hulladékcsökkentésről vagy biodiverzitásról informálják játékos formában a gyerekeket, és az elhangzott mesékből saját óvodai mesekönyv is készül. Emellett bábjáték, kézművesség és kertészkedés is a program része. Komposztálót építenek, levelet gyűjtenek, madáretetőt, szelektív kukát és rovarhotelt barkácsolnak. 

Az óvodai hétköznapokon az energiatakarékosságra is figyelnek: „Zöld Ellenőrként” egymást figyelmeztetik majd az óvodások, hogy zárják el a csapokat, vagy kapcsolják le a lámpát.   

Egy gárdonyi ovi is a mesék köré építi a programját, az egész mesevilág központja a Velencei-tó. Vizes-lápos területet alakítanak ki, ott él a mese főhőse, a Lángi remete harcsa. A gyerekek élő társasjátékkal belehelyezkednek a velencei-tavi állatok szerepébe. Természetes anyagokból installációk, fából lépegetők készülnének és ügyességi feladatokat szerveznének. A lápkonyhában pedig varázsételeket főzhetnének az ovisok. Terepasztaluk is a Velencei-tavat ábrázolja, aminek segítségével a kicsik megismerkednek a térképolvasással, területformákkal. Tündérházuk mellé levendulást ültetnek, rovarhotelt és madáritatót telepítenek. Alkotó- és tanulótér is nyílik a gyerekeknek virág alakú krétatáblákkal, ahol szabadon rajzolhatnak. 

Békésszentandráson egy régi törött betonterületet Ökoplaccá/tanulószigetté alakítanának. Sünházat és lepkecsalogató cserjéket telepítenek, a szülőkkel együtt törpefát ültetnek és virágmagot vetnek. 

A régi fűszerkertet komposztálóvá alakítják, ahol a gilisztákat lehet majd megfigyelni a „gilisztamoziban”. 

Fűszerkert és esővízgyűjtő-tartály is készülne, abból öntözik majd az eperpalántákat. De terveznek használtjáték- és ruhabörzét is.

Kép

Káposztasavanyítás egy tavaly díjazott budaörsi iskolában – Fotó forrása: Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskola

Energiatermelés biciklizéssel és önöntöző magaságyások

Igen kreatív, újító ötletekkel álltak elő az általános iskolák is. Egy váci iskola udvarán például szivacskertet hoznának létre – Magyarországon hasonló iskolai keretek között még nem valósult meg. Ez egy öntözőrendszer nélküli, természetalapú, önfenntartó kert, amely képes megtartani az esővizet, párologtat, és szabályozza a hőmérsékletet. A diákok, pedagógusok és szülők külső szakértők bevonásával szárazságtűrő, őshonos fajokat telepítenek a kertbe, ami oktatási-tanulási helyszínként, kültéri tanteremként és relaxációs térként is működik majd. Mivel az iskola a belvárosban van, a zöldfelület hozzájárul a levegőminőség javításához. Emellett a diákok megtanulják a csapadékvíz-kezelés fenntartható módjait, a talajszerkezet szerepét, és megtapasztalják, hogyan lehet városi környezetben is visszaadni a teret a természetnek.

Gyakorlati óra közben biciklin tekernek, amivel energiát termelnek, azt pedig kerti lámpák, USB-töltők vagy vízszivattyú működtetésére használják. 

Hogyan működtethet egy szökőkutat egy kis napelemrendszer vagy egy mini szélkerék? Ezt is megtanulhatják a pilisborosjenői ökobanditák. Az iskola célja, a megújuló energia népszerűsítése, a diákok tudományos és kreatív készségeinek fejlesztése. A Közösségi Fenntarthatósági Tanösvényen QR-kódos táblák, esővízzel önöntöző magaságyások, esővízgyűjtő és Kelvin-generátor segítenek megérteni, hogyan lehet energiát nyerni az esővízből.

Ökoinnovációs játszósarok, tanösvény és szabadtéri tanulósarok ötletével pályázott egy szigetvári iskola, akik mindezt a mellettük lévő Almás-patak partjára álmodták meg. Lesz energiatermelő bicikli és szökőkút, sőt minden elültetett fának nevet adhatnak a gyerekek. A tanösvényen az első vezetett pataktúrákat a felsősök tartják majd az alsósoknak.  

Kép

Madáretető készítése egy csepregi óvodában – Fotó forrása: Csepregi Óvoda és Bölcsőde KIKI

Denevérmegfigyelés az iskola pincéjében

8700 négyzetméteres klímabarát erdőt és 200 négyzetméter lepkekertet tervez Bács-Kiskun vármegyében a kunpeszéri iskola, akik vallják, egy kis közösség is tehet azért, hogy környezete élhetőbb és fenntarthatóbb legyen. Az inváziós fafajok helyett őshonos fákat ültetnek. Ehhez szakértői segítséget is kapnak, ugyanis a munkát a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság felügyeli, és helyi lakosok is részt vesznek benne. Kiadványokat készítenek a fákról, a klímaváltozás negatív hatásait pedig tanösvénytáblákon mutatják be. 

Denevérek az iskola pincéjében? 

Sokaknak ijesztő lehet a jelenség, egy visegrádi iskola pont ezért a negatív hiedelmeket igyekszik eloszlatni, és kedvező irányba szeretné befolyásolni az emberek denevérekkel kapcsolatos vélekedését. 

Ezért egy tanösvény részeként webkamerás monitorozóállomást telepítenének, ahol a nagyközönség is megfigyelheti a védett állatfajt. A tanulók plakáttervek, szórólapok, kérdőívek, interjúk megvalósításában vesznek részt, bevonnak természetvédelmi szakembereket is. 

TikTok-videók és flashmob a fenntarthatóságról

Egy budapesti általános és készségfejlesztő iskola minden tanulója, köztük az autizmussal vagy középsúlyos értelmi fogyatékossággal élő fiatalok is be tudnak kapcsolódni az intézmény fenntarthatósági programjába. Ennek lényege, hogy először minden osztály saját magaságyást kap, amelyet a tanév során gondoz. Komposztálást tanulnak, esővízgyűjtő-hordókat telepítenek, a zöldhulladékot feldolgozzák az ágaprító géppel, mulcsot állítanak elő. Új palántákat nevelnek elő az ökoteremben, a magaságyások tápanyagait pótolják komposzttal, magokat vetnek, majd kiültetik a magaságyásokba, méhcsalogató és kártevőriasztó növényeket telepítenek, és mulcsoznak – hosszú a teendők sora. Végül a saját maguk termelte növényeket a konyhán dolgozzák fel. 

Egy szintén budapesti gimnáziumban az iskola zöldítése és szemléletformálás valósul meg. Első körben a tantárgyakba építve dolgozzák fel a csomagolás témakörét: tanulnak arról, hogyan lehet tudatosan csökkenteni a csomagolóanyagok használatát, készítenek például méhviaszos kendőt, ami jól használható alufólia vagy folpack helyett. 

„H2GO” néven vízfogyasztás-népszerűsítő projektet indítanak, ösztönzik a kulacsok használatát, esővízgyűjtőket telepítenek. Az iskola környezetében levegőminőség-mérést is terveznek, amit közösen kiértékelnek. 

A Reuse-Recyle-Reduce (használd újra, dolgozd föl, csökkentsd)szellemében ökoünneplést, iskolai csereberebazárt is tartanak. De lesz közös madáretető-barkácsolás, méhhotel- és bogárhotel-készítés. A szülőket sem hagyják ki a programokból, ugyanis közösen egy öt érzékszerves tanösvény kialakítása is a célok között szerepel. 

Debrecenben egy gimnázium arra kéri a tanulókat, hogy saját szemszögükből dolgozzák fel a fenntarthatóság témáját, kreatív és interaktív módon. Erre több programpontot dolgoztak ki. Újrahasznosított anyagokból készítenek plakátokat, rajzokat, infografikákat a fenntarthatóság témájában, amiket kiállítanak az intézményben. De a diákok TikTok-stílusú klipeket is forgathatnak arról, mit jelent számukra a fenntarthatóság, ezeket kivetítőkön láthatják viszont. 

Terveznek fenntarthatósági kvízsarkot is, ahol hetente frissülő fenntarthatósági kvízkérdésekkel várják a tanulókat az aulában. Lesz újrahasznosítási alkotóműhely, ahol hulladékból születnek új tárgyak. Mi jelent számodra a fenntarthatóság? Erről üzenhetnek egymásnak a Diákvélemény-falon. Színészi és táncképességeiket is megcsillanthatják, rövid jelenetekkel vagy flasmobbal is készülhetnek a témához kapcsolódva. Nemcsak az üzenőfalra írhatnak, hanem blogbejegyzést, digitális posztert is készíthetnek QR-kóddal ellátva. A projekt zárásaként „Fenntarthatósági délutánt” szerveznek, ahol a legjobb munkákat mutatják majd be. 

Szavazni június 27-ig lehet az alábbi linken:  https://www.facebook.com/eonhungaria/posts/pfbid0oRiiFqruuVaLFcmwNY6o7LpB4dLSL2iVi2T8EympWhzoseW38LcR3vRNxVR8LAc6l

Támogatott tartalom