Ne szorongj a klímaváltozás miatt!

Ne engedd, hogy a lehetetlen határozza meg a gondolkodásodat! Az ember programozva van az olyan vállalkozásokra, amit az eredményesség felől nem lehet megközelíteni. Megszülettek volna Beethoven szimfóniái, ha úgy kezd zenét szerezni, hogy remekművet kell alkotnia? Nem bizonytalanodott volna el a római katona, ha úgy indul leigázni az etruszkokat, hogy világbirodalmat kell alapítania? Minden bizonnyal. De az emberi cselekvés motivációját csak kis mértékben teszi ki a belátható cél, sokkal nagyobb vonzerő az ismeretlen kilátás, ami csak a célból tárul fel és új célpontokat mutat.

Biztos, hogy a jövőnket a változás határozza meg, amelynek egy része megjósolható, más része ma még meglepetés.

A változást az éli túl, ami rugalmas – a gondolkodásunknak is rugalmasnak kell lennie.

Jézus azt mondta, ha nem változtok meg, s nem lesztek olyanok, mint a gyerekek, nem mentek be a mennyek országába. (Mt 18,3) Az ember hajlamos még Istennek is azt mondani, hogy „nézd, ezt nem teheted meg, ez a világ nem így működik.” Jézus, azt mondja, legyetek gyerekek, bízzatok, és engedjétek, hogy az Atya többnek mutassa a világot, mint ahogy eddig ismertétek. Erre a gyermeki lelkületre van szükségünk, hogy éljünk – ezen a világon is. Ha a múltra nézünk, és számba vesszük mindazt, ami tönkrement, akkor lehetetlennek látszik mindent helyrehozni, lehetetlennek tűnik megváltoztatni az embereket. Ha csak azt nézzük, milyen beteggé tettük a Földet, könnyen elfog a reménytelenség. De mennyire megszépíti az életet, hogy a másik irányba, a lezáratlan jövő felé tekintve abba növök bele, hogy van egy nagy közös cél: gyógyítani ezeket a sebeket, jobb világot építeni. Az a tapasztalatom, hogy ha így neveljük a gyerekeinket, bennük nagyobb hit támad, mint amit mi adni próbáltunk.

A pillangóhatásként ismert elmélet szerint egy nagyon összetett, dinamikus rendszerben egy apró változás a feltételekben nagymértékben változtatja meg a rendszer hosszútávú működését. Ebben az elméletben nem az a lényeges, hogy nagy rendszerekről beszél, hanem hogy bonyolult rendszerekről. A világunk ilyen bonyolult rendszer, amit az ember még sosem volt képes átlátni.

Engedjük meg a lehetőségét, és bízzunk benne, hogy amikor egyetlen tejfölös poharat is elmosunk és szelektálunk, akkor a változás, amit előidéz, sokkal nagyobb, mint amit matematikai mennyiségként jelent. A gondoskodás és a szeretet messzebbre hat, mint csupán az a cselekvés, amiben kifejeződik.

Kép

Kép: Pixabay

Olyannak kell lennünk, mint a gyerekek, mert a képzelőerőt és fantáziát kell mozgósítanunk magunkban, és egyfajta elfogulatlan, naiv tettrekészséggel működni. Lehet, hogy ki is nevetnek néhányan, de az nem baj. A trójai faló is elég nagy hülyeségnek tűnhetett, és elfoglaltak segítségével egy várost; a klórmeszes kézmosáson is kacagtak az orvoskollégák, az anyák viszont életben maradtak.

Egy 26 éves holland fiatalé az ötlet, amely alapján elkészítették és tavaly szeptemberben vízre is bocsátották a Csendes-óceánt tisztító berendezést. Ő is gyerek volt, amikor búvárkodás közen a sok szeméttel találkozva elkezdte a megoldáson törni a fejét. Boyan Slat találmánya egy egyszerű, több száz méter hosszú műanyag cső, amely a víz felszínén lebeg, és az áramlatokat felhasználva segít összegyűjteni a műanyagot anélkül, hogy a vízi élőlényeket zavarná.

A svéd Greta Thunberg 14 évesen kezdett el tüntetni a széndioxid-kibocsátás csökkentéséért, olyan nagy hatással, ahogy az kevés felnőttnek sikerült; ma ő a Béke Nobel-díj legfiatalabb jelöltje. Beszámolója szerint először ő is a negatív érzelmek hatása alá került, nem tudott túllépni azon, hogy talán nincs jövője ezen a Földön, és a felnőttek nem tesznek semmit. Később elengedte ezt, és hihetetlen energiája szabadult fel a cselekvésre. Ő nem tudós, azt teszi, amit tud. Csak egy kislány, de már hathatós törvények léptek életbe az ő hatására. Mivel ő maga is gyerek volt, amikor elindult ezen az úton, a gyerekek nézőpontjából fogalmazott így: „Sosem vagy elég kicsi ahhoz, hogy különbséget teremts.”