Nagy idők nagy tanúja: a Hadik-ház

A Hadik-ház történetének főszereplői: az építtető dr. Palócz Ignác, Gerlóczy Gedeon, a Csontváry-életmű legendás megmentője, maga Csontváry, aki a Gárdonyi térre néző tetőtéri műteremlakás bérlője volt, valamint a Hadik kávéház egész színes kompániája Karinthyval, Kosztolányival, Böhm Arankával, Harmos Ilonával és a Nyugat szerzőgárdáját felvonultató asztaltársasággal odalent az utcaszinten, majd a Szatyorban. Csodás idők, amikor még ők tematizálták a közbeszédet a „lágymányosi pampákról”.

De a Hadik később is viszonyítási pont maradt. Az anekdota szerint, amikor Karinthy Pestre költözött és törzshelyét a Centrálba tette át, egy ízben csak azért ugrott át a Hadikba, hogy lemérje a vicce terjedési sebességét.

Palócz Ignác 1887-ben egy kis mátrai faluból érkezett a fővárosba, hogy megkezdje egyetemi tanulmányait. Egy bécsi szemeszter, és a diplomája megszerzése után a  Szent János Kórházban kezdett praktizálni, ám rövidesen az akkor is nagy népszerűségnek örvendő és meglehetősen jó jövedelemmel kecsegtető alternatív gyógymódok híve lett. Külföldi tanulmányutakon tökéletesítette tudását és gyűjtött üzleti tapasztalatokat, amelyek eredményeképp 1889-ben kiadta „A természetes gyógymódokról" szóló kézikönyvét, majd hamarosan egy Pulmogen nevű asztmapumpát is feltalált és forgalmazni kezdett, valamint a Rákóczi út 10. szám alatt megnyitotta az első úgynevezett gyógyhelyiségét. A Vasárnapi Újságban rendszeresen megjelenő hirdetése szerint itt villamos fényfürdőt, villamos homokfürdőt vagy zuhanyt lehetett venni, de volt elektromasszázs és rezgő masszázs is.

A „biznisz" legszebb reményeit is túlszárnyalva ütött be, oly látványosan, hogy egy évtized elteltével a doktor és felesége hatalmas bérházat építtetett impozáns, jellemzően háromszobás nagypolgári lakásokkal, mindegyikben cselédszobával és fürdővel. A  ház 1911 folyamán készült  el Svarcz Jenő építész tervei alapján. Nevét a benne működő kávéházról kapta, azt pedig valószínűleg a közeli Hadik-laktanyáról  nevezték el. A Szatyor 1935-ben az épület pincéjében nyílt meg, nevét a falak gyékényborítása miatt Karinthytól kapta. A kávéház helyén a 70-es években Szivárvány áruház, a 90-esben Humanic cipőbolt működött.

Gerlóczy Gedeon (1895–1975) építészmérnök weimari, dessaui utazásait követően kapcsolatba került a Bauhausszal, Kandinszkij tanítványa volt, Párizsban maga is tanult festészetet. 1919-ben véletlenül bukkant Csontváry elhagyott, épp felszámolás alatt álló, kiadó műtermére és benne a teljes életműre, amit a rokonok vászon árban szerettek volna értékesíteni. Még aznap éjjel döntött, másnap minden részvényét eladta és megvásárolta a Csontváry-hagyatékot.

Épületei: a Tüdőszanatórium, a MÁV Kórház, a Baleseti Kórház, Örkény Színház (volt Madách Kamara), Nemzeti Sportcsarnok és a SOTE Nagyvárad téri épülete. Haláláig egy szintén maga tervezte Galamb utcai házban élt a Csontváry-gyűjteménnyel, amelyet halála után a magyar államra hagyott.