Megtalálták a fehér barátok kolostorát a Balatonszemes melletti erdőben – Felszínen a Mindszent pálos kolostor romjai
A pálos szerzetesek magyarországi sorsa akár jelképesnek is tekinthető, mert az egyetlen középkori eredetű, magyar alapítású férfi szerzetesrend története ezer szállal kötődik Magyarország zivataros történelméhez. Nem véletlenül írta Pázmány Péter: „Te is, Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.” Ezért is figyelemre méltó, hogy Balatonszemes határában feltárják a Mindszent pálos kolostor romjait, és emlékhelyként újra jelentőséget kap. Mórocz Viktor alpolgármesterrel, a Balatonszemesi Pálos Örökség projektvezetőjével beszélgetve azt gondoltam, felemelő, hogy valaki többedmagával, egy országos jelentőségű feladat vállalásával visszaadhat a múltból egy kincset a mai embereknek.
A Mindszent pálos kolostor rekonstruált képe – Forrás: Ordoszi Napsugár Alapítvány, készítette Fodor Zsolt
Balatonszemes erdejében – a legkorábbi írásos emlék szerint a 14. század óta – létezett egy pálos kolostor, ezt bizonyította a 2014-ben induló régészeti feltárás. Hogyan fedezték fel a kolostor romjait?
A kolostor létezésére az erdő elnevezése is utalt: Barátok erdeje. Az elpusztult egykori épület romjait a természet szép apránként visszahódította magának, így pontos helyét senki sem ismerte, bár a helyi idősek többször emlegették, hogy az erdőben hajdanán állt egy templom. Gyermekekként többször játszottunk vagy baráti társasággal szalonnát sütöttünk a Bóbita-forrásnál lévő erdei pihenőnél. A forrás környezetében mindig kilátszott a földből néhány tégla.
Korábbi feljegyzések alapján indult a keresés, amit bő tíz éve szorgalmazott egy idős asszony, néhai Sebestyén Erzsébet, az Ordoszi Napsugár Alapítvány alapítója és Czigóth Sándor elnök. A kutatás eredménye a ma emberének is fontos lehet, hiszen a kolostor egykori lakói segíthették őseiket, a környékbeli falvak lakóit közelebb kerülni Istenhez, jobban eligazodni a hétköznapi életükben, támogatást kaphattak tőlük a döntéseikhez.
Erzsébet elhatározta, hogy első lépésként az alapítványa létrehoz egy pálos szellemiségű emlékhelyet az erdő azon területén, ahol valaha élhettek és dolgozhattak a szerzetesek.
2012-ben Bátor Botond pálos rendi tartományfőnök atya megszentelte az elkészült emlékhelyet, amely egy keresztből és előtte lévő padokból állt. További célokat is kitűztek, ennek eredménye az lett, hogy 2014-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete megkezdte az akkor még csak vélt kolostor területének feltárását a Civil Régészeti Alap, az Ordoszi Napsugár Alapítvány és a Balatonszemesi Önkormányzat összefogásával.
Ásatás a Barátok erdejében - a Mindszent pálos kolostor romjainak feltárása - Kép: Mórocz Viktor
Hogyan haladt a feltárás?
Az épületegyüttest Végh András ásatásvezető irányítása mellett, a régészek eredményes munkájának köszönhetően megtalálták, és azóta minden évben folytatódik a romok feltárása. Mára már pontosan ismerjük a templom méreteit. A pálos szerzetesekre jellemző volt az elvonulás, kolostoraikat erdős területre építették, és az ellátásukhoz szükséges módon tervezték meg a környezetet. Nem voltak szolgáik, önellátó életmódot folytattak. Halastavuk is volt, amelyet a közeli Bóbita-forrás vize táplálhatott. A szerzetesi épület alatt tekintélyes méretű, 24 méter hosszú pince húzódik, amelyre kétszintes épület támaszkodhatott az alapfalak vastagságából következtetve.
A pálos rend virágkorát Nagy Lajos és Mátyás király alatt élte, majd a török háborúk során a legtöbb épületük elpusztult vagy megrongálódott. Ma hazánk területén kb. 40–50 romjaiban létező vagy a föld alatt feltárásra váró pálos kolostort, illetve templomot tartunk számon – ez a szám eredetileg több is lehetett, hiszen csak a ferencesekéhez lehetett hasonlítani a pálosok népszerűségét a középkor elején. A törökök visszavonulása után újra fejlődésnek induló rendet II. József 1786-ban feloszlatta, így közel 150 évig csak Lengyelország területén maradtak pálos szerzetesek. 1934-ben indult újra hazánkban a pálos rend, de nem sokáig működhettek, hiszen 1950-től a kommunista államhatalom betiltotta a működésüket. A rendszerváltás óta immár sokadik újrakezdését éli a Magyar Pálos Rend szülőhazájában, Magyarországon.
Szerzetesi látogatás a feltáráson – Kép: Mórocz Márk
Mi történt a kolostorral, illetve a környezetében talált épületekkel?
Az első írásos emlék, amely az építményt mint működő kolostort említi, 1322-ből való, de alapítása pontos idejét nem ismerjük. 200 év nyugalom után az első török támadás 1542-ben, a végzetes pedig 1555-ben elpusztította. 1744-ben az idelátogató pálosok feljegyezték, hogy magas falakat találtak, és a torony még állt, bár a teteje hiányzott. Az ezt követő évtizedek alatt széthordták a felhasználható építőanyagokat a közeli építkezésekhez, több környékbeli település épületében találhatók innen elvitt faragott kövek.
Milyen értékes leletek bukkantak elő?
Megtalálták az unikálisnak számító alapkövet! Ezen a nagyméretű kváderkövön négy gót betű található rövidítéssel, jelentésüket mostanáig nem sikerült megfejteni.
Valószínűleg egy imádságra utalnak, és talán benne van a Mindenszentek név. Az sem kizárt, hogy a szöveg folytatódott a templom további kövein. Hasonló jellegű leletet egész Európában nem találtak.
Ennek a kőnek a megtalálása a szemesi ásatást a nemzetközi érdeklődés középpontjába helyezte.
A kolostor alapköve – Fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete
Találtak Velencéből származó kék fonalas, fodros gallérdíszes üvegpalack-töredéket, velencei aranydukátot, Zsigmond-kori ezüst pénzérméket, bronz feszületet, faragott köveket, az egyiken férfi arc van kifaragva, valószínűleg egy szerzetes portréja. Előbukkantak ólom textilplombák, amelyek különösen érdekesek, hiszen eredet- és márkavédjegyekként a korabeli kereskedők jeleit tartalmazzák. Hasonló ólomplombák kerültek elő Itália több északi városából. Ez azt bizonyítja, hogy a templom és kolostor körül kereskedelem is zajlott, nem akármilyen távolságokból érkezett árukkal. A szerzetesi élet ezen központja kereskedelmi és zarándokút mellett feküdt.
A mélyebb talajrétegekből Árpád-kori településnyomokat találtak kerámiamaradványokkal, kemencét hamuzó hellyel, tehát ez a terület az Árpád-kortól lakott volt.
Hol állítják ki a leleteket?
2015-ben a balatonszemesi uradalmi magtár barokk stílusú épületét felújítottuk, és abban rendeztük be az első nagyszabású kiállítást, amely a pálosok történetét is bemutatta. Jelenleg ez a kiállítási anyag nem látható, új épületet keresünk a kiállítás méltó helyszínének.
Mikor látogatható az emlékhely, milyen tervek vannak a területtel?
Az erdőnek ezt a részét egy közelben fészkelő védett saspár miatt csak az év második felében lehet felkeresni, a fészkelési időszak után, július 1-jétől. 2022-ben a Pálos Emlékhely egy tanösvénnyel bővült, amelyet egy hagyományteremtő program, úgynevezett Pálos Agapé keretén belül adtunk át. A közel kétkilométernyi túraútra indulókat információs táblák ismertetik meg a pálos renddel és a Mindszent kolostor eddig feltárt érdekességeivel.
A régészeti kutatómunka befejezésével szeretnénk a feltárt alapfalakat megmagasítani, hogy azok kiemelkedjenek a földből, körbejárhatóvá, jobban elképzelhetővé téve az eredeti épületet. Idén elkészült a templom háromdimenziós rekonstrukciója a megismert adatok alapján, ez elérhető egy QR-kód segítségével a helyszínen és az interneten is.
Ismét tervbe vettük egy komolyabb erdei pihenő, túraközpont létrehozását a forrás helyreállításával együtt. A közeli magaslatra pedig egy lenyűgöző panorámájú, új balatoni kilátót vizionálok. A holt köveket, azok környezetét ismét élő helyszínné szeretném tenni.
Szerzetes portréja egy faragott kövön - Kép: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete
Milyen alkalmak, rendezvények emlékeztetnek a pálosok korábbi jelenlétére, illetve találkozhatunk-e ott szerzetesekkel?
Az idei évben másodszor rendeztük meg Pálos Agapé programunkat, amely keretében pálos misén is részt vehettünk. A feltárás, régészeti munka nyaranta történik, sokszor látogatókkal, köztük pálos szerzetesekkel. Az elmúlt időszakban pálos konferencia, régészeti előadások, a feltáráshoz szorosan köthető filmpremier, valamint a rom megmentésében érintett szervezetek megbeszélései zajlottak. Hagyományteremtő szándékkal a kolostor nevét adó Mindenszentek ünnepének előestéjén, október 31-én zarándoklatot tartottunk napnyugta után. Ezen az alkalmon is megemlékeztünk az előttünk élt generációkról, hálát adtunk az ő hitükért, életükért, s erőt próbáltunk meríteni tenni akarásukból.
Épülhet még e helyen szakrális építmény?
Felvetődött már az a gondolat, hogy épüljön itt egy kápolna az idelátogatók lelki megerősödésére. Itt, a Barátok erdejében máris olyan légkör veszi körbe a zarándokokat, hogy elcsendesednek, és csak a lényeges dolgokra figyelnek.
„Te is, Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani. Ha valaki Magyarország sorsos állapotját látni kívánja, tekintse Első Remete Szent Pál szerzetét. És ha azt virágjában tündökölni látja, tudja meg, hogy az országnak is jól vagyon dolga, mert jó rendben a szénája.” Pázmány Péter
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Felfedezték a Szentföld leghatalmasabb keresztes falképciklusát – A magyar régészek legalább olyan jók, mint nyugati kollégáik
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
