A Mecsekből a skót királyi udvarba – Skóciai Szent Margit egész életében segítette a rászorulókat

Amikor Skóciai Szent Margit származásáról értekeznek a történészek, még az is felvetődik, hogy félig magyar volt. Édesanyja, Agatha vagy Ágota származása ugyan vitatott, ám a legvalószínűbb az, hogy Szent István lánya, húga vagy Gizella rokona lehetett. Margit édesapja, Eduard a Magyar Királyság területén ismerte meg őt. A férfi igencsak kalandos módon került ide, története egyenesen az angol királyi udvarból indult, édesapja II. Edmund néven volt uralkodó. 

Anglia dán megszállását követően azonban az alig néhány hónapos Eduardot előbb Skandináviába menekítették, majd tovább Kijevbe, végül a Magyar Királyságba. Itt is nőtt fel, itt vette feleségül Ágotát és itt született meg három gyermekük: Margit, Krisztina és Edgár. 

Margit 1045 körül látta meg a napvilágot, vélhetően a mai Mecseknádasd közelében, Reska (Réka) várában. 

Tízéves lehetett, amikor az egész család útra kelt édesapja hazájába, Angliába. Hamarosan azonban ismét menekülniük kellett.

Fordulatos hazatérés

A békés magyarországi éveknek az vetett véget, hogy időközben Angliában Margit édesapjának rokona, Hitvalló Eduárd lépett trónra, és hazahívta a családot. Azonban alighogy partot értek, Margit édesapja rejtélyes módon meghalt. Pár évvel később Hitvalló Eduárd is elhunyt, az angol királyi trónért pedig komoly harcok kezdődtek, melyekben Margit akkor még gyermek öccse is szerepet kapott. A hastings-i csatában végül a normannok győzedelmeskedtek az angolok felett, az új király Hódító Vilmos lett. 

Margitnak és családjának tehát ismét menekülnie kellett az idegen hódítók elől. Skóciába hajóztak, azzal a szándékkal, hogy erős szövetségest szereznek egy esetleges visszatéréshez. Szövetségesnek Skócia uralkodóját, III. Malcolmot remélték. Így lett ő Margit férje, 1070 húsvétjának másodnapján. S ugyan az angol trónt végül nem tudták visszaszerezni, létrejött egy olyan házasság, amelyből legendák születtek... 

Kép

Margit és III. Malcolm egy középkori rajzon

Margit kupája

Margit skót királyné életét Theoderich bencés szerzetes leírása alapján ismerhetjük meg. Ebből egy rendkívül odaadó, a saját hitét és szokásait mégis erősen képviselő nő képe sejlik fel előttünk, aki nagy hatással volt férjére és a skót népre. Számos új illemszabályt honosított meg, ezekkel finomítva férje udvarának mindennapjait. Margitnak tulajdonítanak például egy máig megmaradt étkezési szokást. 

A legenda szerint a királynénak nem tetszett, hogy Malcolm lovagjai elrohantak az asztaltól, amint befejezték az evést. 

Annak érdekében, hogy ott tartsa őket az asztali áldásnál, amelyet ő szeretett elmondani az étkezések előtt és után is, bevezette a kegyelmi kupa, más néven a Szent Margit-áldás szokását. 

Ez abból állt, hogy az étkezés után egy különleges boros kupát adtak körbe. A lovagok, akik nem hagytak ki egy újabb italra való lehetőséget, maradtak a pohárra és a végső áldásra. A kegyelmi kupa szokása Skóciában máig megmaradt, bár a többség skót whiskyvel tartja.

Szelíd erő

Ennél nagyobb jelentőségű tett, hogy Margit a még mindig kelta hatás alatt álló országot összhangba hozta a latin rítusú római katolikus liturgián alapuló kereszténységgel, valamint elismertette az Oltáriszentség központi szerepét. Margit díszes keresztje (amely a hagyomány szerint Krisztus keresztjéből tartalmazott egy darabot) egészen a reformációig a skót királyi ereklyék egyik legtiszteltebb tárgya volt – ekkor sajnos megsemmisítették. Margit kezdte el azt a gyakorlatot is, hogy a királyi udvarban élő hölgyek az egyház számára varrnak. 

Vallásos indíttatásból iskolákat és ispotályos házakat (ezek a mai kórházak elődei) is épített, a zarándokok útját komppal könnyítette meg, és minden nap időt töltött azzal, hogy meghallgassa a hozzá fordulók kéréseit. Száműzetésben szerzett tapasztalatai miatt különösen együttérzett azokkal, akiknek el kellett menekülniük a saját hazájukból, kiváltképp az elhurcolt és szolgasorba taszított angol foglyokkal. Ezért titkos kémeket küldött Skócia összes tartományába, hogy megállapítsák, kinek kellhet leginkább a segítség, a királyné pedig kifizette a váltságdíjat, és visszaadta a szabadságukat az ilyen szerencsétlenül járt embereknek.

Kép

Margit Nicolas De Largilliere festményén − Forrás: Wikipedia

Nagy család

Amikor nyilvánosan sétált vagy lovagolt, Margitot gyakran állították meg szegény emberek, árvák, özvegyek, és amikor tehette, ő segített rajtuk. A legenda szerint egy alkalommal elcsent néhány aranyat, amelyeket férje, III. Malcolm a nagycsütörtöki szertartásra szánt, és odaadta őket egy koldusnak, aki pénzt kért tőle. A királyt, aki nagyon is tisztában volt azzal, hogy mit csinált a felesége, mulattatta ez a fajta lopás, és amikor tetten érte a nőt, tréfásan megfenyegette, hogy letartóztatja. 

Az irgalmasság és az adakozás szokását idővel III. Malcolm is átvette, aki feleségének még az imádságban is társa lett. 

Házasságukból nyolc gyermek született, akik közül hárman Skócia trónjára léptek, Edit nevű lányuk pedig Henrik feleségeként angol királyné lett. 

Együtt a sírig és azon túl

Skóciai Szent Margit 1093. november 16-án halt meg, alig néhány nappal azután, hogy megtudta: egyik fia és férje egy csatában életüket vesztették. A Dunfermline-i Apátság Szentháromság-templomában temették el, amelyet ő és III. Malcolm építtetett. A „Skócia gyöngyszemének” is nevezett uralkodóné sírját egyre nagyobb számban keresték fel gyógyulni vágyók, a megtörtént csodák révén pedig 1249-ben szentté avatták. Amikor Margit földi maradványait az apátság keleti végében lévő új kegyhelyre szállították, a testét szállító menet elhaladt Malcolm nyughelye mellett. A legenda szerint itt a Margitot rejtő koporsó nehézzé vált, ezért Malcolm maradványait exhumálták, és együtt helyezték el őket az új szentélyben.