Legyen börtönnel büntethető az iskolai zaklatás? – pró és kontra érvek és tapasztalatok jogászoktól

Az iskolai zaklatás minden formája elfogadhatatlan, és a lehető leghatározottabban fel kell lépni ellene – ezzel az állítással a cikkünkben megszólaló valamennyi szakértő egyetért. Mivel azonban a francia tervezet rendhagyó, továbbgondolandó, hogy az elzárás, illetve a pénzbírság a leghatékonyabb útja-e a szankcionálásnak – főleg, ha az elkövető is gyermek.

„Dr. Kovács Tamás egykori legfőbb ügyész – aki sajnos nemrég hagyott itt minket – vallotta, hogy ő nem híve az erős felindulásból elkövetett jogalkotásnak. Ez azzal együtt igaz, hogy a jognak reagálnia kell az aktualitásokra. Például a Császár Előd-ügy miatt került be a Btk.-ba a »járművezetés bódult állapotban« nevű tényállás, a veronai buszbaleset hatására pedig a jogellenesen átalakított személyszállító jármű vezetése, amely súlyosabb, ha iskolabusszal követik el. Körültekintően kell egy új tényállást megfogalmazni, mert a büntetőjogot nevelőeszközök kell, hogy megelőzzék. Ha egy tanár a diákjának azt mondja, hogy kevés ilyen tehetségtelen gyereket láttam, és a diák utána leugrik a Szabadság hídról, felelős-e az öngyilkosságáért a tanár? Ha valakit kirúgnak a munkahelyéről nyugdíj előtt, és az illető öngyilkos lesz, felelősségre vonható-e a főnöke? Csak arra utalok, hogy az ok-okozati összefüggés bizonyítása rendkívül nehéz azokban az esetekben, amikor valaki más cselekedetére tekintettel követ el valamit. Egyéni ingerküszöb kérdése, kinek mi a zaklatás. A Pál utcai fiúk is hasonlóról szól, Ottlik Gézától az Iskola a határon pedig konkrétan erről mesél” – vélekedik dr. Borbély Zoltán büntetőjogász, akit azzal a kérdéssel kerestünk meg, hogy vajon helye lehet-e reálisan az iskolai zaklatásnak a büntetőjogban.

Az ügyvéd kiemeli: azért is nehéz a büntetőjog eszközeivel hatékonyan fellépni a társaikat zaklató diákok ellen, mert a büntetőjog a bűncselekmény eredményeit, és nem a következményeit értékeli. Ezeket úgy lehet elhatárolni, hogy ha például kirabolnak egy idős bácsit, akkor az elkövető rablásért kerül börtönbe, de ha a bácsi a rablást nem tudja lelkileg feldolgozni, és belehal, emberölésért már nincs felelősségre vonás. A bullyingnak pedig olyan sok összetevője van, hogy igen komplikált lehet a magatartást és annak eredményét, pláne a kettő közti ok-okozati összefüggést bizonyítani.

Annak érzékeltetésére viszont, hogy hová vezethet, ha nem vesszük elég komolyan a jelenséget, dr. Borbély Zoltán két megtörtént esetre emlékeztet.

„Az egyik ügyben egy roma fiút a származása miatt addig piszkáltak, amíg az bokszolóként az iskola előtt ütéssorozatot nem mért az egyik diáktársára. A srác, aki egyetlen gyereke volt a szüleinek, hazament, és agyi bevérzés miatt meghalt. Az ítélet felfüggesztett szabadságvesztés lett. A másik Kocsis Franciska ügye, ahol a kislányt a társai addig zaklatták, amíg meg nem ölték. És ami még fontos: Magyarországon az uniós joghoz igazodva gyerekhez hozzányúlni tilos. Nincs tanári vagy atyai pofon, elfenekelés sem, mert testi sértésért még a szülő is feljelenthető.”

Milyen megoldást javasol a zaklatásokra specializálódott szakértő?

„A képzésben, a megelőzésben hiszek, nem a büntetésben” – mondja dr. Sebestyén Andrea, a terület kutatója, a zaklatasmentes.hu portál jogi szakértője. „A jogszabályok persze alkothatnak elrettentő keretrendszert, jó néha paragrafusokra hivatkozni, hiszen súlya van annak, amit a jog is szankcionál. De azt hinni, hogy ez a megoldás, tévút.  

Ha feltétlenül jogi eszközökkel operálnánk, írjuk inkább elő, milyen tudatosító programokat kell lefolytatni az iskolákban, és azok megtörténtét kérjük számon.  

Legyen ennek hozzáértő felelőse, módszertana, szigorú elvárásrendszere. A büntetőjog csak az ultima ratio, a végső megoldás lehet, a bullying nem biztos, hogy a Btk-ba való. Sokkal hatékonyabb lehet egy pozitív, előíró jog, megelőzve a tűzoltó megoldásokat. A büntetés a könnyebb oldaláról fogja meg a kérdést, és a leegyszerűsítés veszélyes. A zaklatás egy iskolai közösségben nemcsak az egyén problémája, nem csupán deviáns emberek magánakciója, hanem az egész közeg, környezet ügye.”

A szakértő szerint fontos figyelembe venni azt is, hogy mindenkinek van egy „pakkja”, amit cipel, amelybe kisgyerekkorától fogva a tapasztalatait csomagolja. Sokkal inkább ezekkel a csomagokkal érdemes dolgozni csoportban, biztonságos közegben, ahol megnyílik a lehetősége a fiataloknak tanulni magukról és másokról, letenni, megérteni, szélesebb kontextusba helyezni a csomagjukat, illetve hasznos tudást szerezni a kapcsolódásról. „Mindenkinek van képletesen egy saját térképe, és az alapján tud viselkedni, ami a térképén van. A zaklató gyereknek az adott helyzetben valamiért ez a megoldás szerepel a lelki térképén, ezzel ő is valamilyen szükségletét elégíti ki. A motiváció csak az ő fejében létezik, amíg ki nem bontjuk. A megelőző programok alapból együtt dolgoztatnák ezeket a közösségeket, kialakítva csoportnormákat arra, hogy mit szabad egymással szemben megengedni magunknak. Hogy hogyan vehetjük észre, ha megsértettük a másik határait. Olyan készségek sajátíthatók így el, amelyek ellehetetlenítik, hogy később a közösségben zaklatás történjen. Ez folyamatos munka tárgya, nem oldható meg egy büntetőjogi tényállással. Ráadásul az a kérdés is felvetődik, hogy a terrorizált gyereknek vajon jobb lesz-e attól, ha a társa mondjuk börtönbe kerül.”

Kép

Kép: Pexels / Mikhail Nilov

Való igaz, a javítóintézet vagy börtön a büntetett előélettel együtt az illető személyiségét (még inkább) megtörheti ahelyett, hogy jó útra terelné. De nem kerülhető meg a jelzőrendszer fontossága sem, hogy legyen kihez fordulnia az áldozatnak baj esetén, ahogy munkahelyi zaklatásnál is az első fórum a munkáltató, amely felé az érintettnek jeleznie kell. Akinek jelzünk, az pedig nyilván hatékonyabban reagál, ha korábban kommunikált a közösségen belül arról, mi az, ami még elfogadható, és mi az, ami már nem.  

Ami még elrettentő lehet: megmutatni a zaklatónak, hogy a tette mit vált ki a másik emberből.  

Beleléptetni finoman a másik cipőjébe, persze biztonságos környezetben, szintén csoportmunkában. A gyerekek a felnőtteknél is nyitottabban állhatnak ehhez. „Akár bátoríthatjuk is arra a diákokat, hogy ha szem- vagy fültanúivá válnak egy zaklatásnak, lépjenek közbe, avatkozzanak be, amennyiben a helyzet megengedi. Akinek a pakkja ezt elbírja, az úgyis meg fogja tenni, és a többiek még vagánynak is tarthatják emiatt” – véli dr. Sebestyén Andrea.

Mivel Franciaországban sincs még elfogadott büntetőjogi tényállása az iskolai zaklatásnak, sok múlik majd a pontos megfogalmazáson.  

A fenti gondolatindító talán közelebb vihet annak eldöntéséhez: itthon ki melyik megközelítést – az egyedi elkövetők kiemelését és szankcionálását, vagy a közösség tudatos felkészítését, netán a kettőt együtt – tartaná a legcélravezetőbb útnak.  

Mert a cél, ahogy az elején jeleztük, nem kérdés. A kérdés legfeljebb az, hogy az eléréséhez csattannia kell-e az ostornak.

Milyen zaklatásokat szankcionál a jog itthon?
Magyarországon a Büntető Törvénykönyv (Btk.) zaklatás tényállása a magánéletbe beavatkozás céljából történő rendszeres háborgatást jelenti. Tipikusan azok az esetek tartoznak ide, amikor valaki szinte ellehetetleníti a másik magánéletét azzal, hogy „nem száll le róla”, például egy szakítás után zavaró, megfélemlítő megkeresésekkel bombázza. Súlyosabb esetben erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekménnyel meg is fenyegeti. Mindezt azért kellett beemelni a Btk.-ba, mert olyan szintre jutottak a „még a családodat is kiirtom” jellegű személyes támadások, hogy már nem lehetett pusztán szabálysértésként tekinteni rájuk, hiszen valódi félelem, akár tragédia követhette az ilyen fenyegetéseket.
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény ezzel párhuzamosan az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartást határozza meg zaklatásként, amely az érintett személyt valamely védett tulajdonságával – például nemével, nőiségével – összefüggésben éri, és támadó vagy épp megszégyenítő környezetet alakít ki körülötte, jellemzően a munkahelyén. A Btk-s zaklatás akár 1–3 év szabadságvesztéssel is büntethető, míg az egyenlő bánásmód követelményét sértő zaklatásért az a felett szemet hunyó munkáltató ellen indítható eljárás.
Az iskolai zaklatásnak magyar törvényben szabályozott külön tényállása nincsen, míg Franciaország nemzetközi szinten is az eddigi legszigorúbb fellépést tervezi ellene. A törvényjavaslat benyújtásához öngyilkossággal végződött eset is vezetett.

A szerző jogász végzettségű újságíró.