Legyen béke! – gyerekek a békéről egy-egy mondatban

Sok cikk jelent meg mostanában erről, bevallom, egyiket sem olvastam, mert valahogy annyira abszurdnak érzem a helyzetet, hogy időre van szükségem. Nem azért, mert homokba dugom a fejem – olvasom én a híreket, és a B tervem is nagyjából készen van –, hanem azért, mert másról akarok beszélni. Most, amikor a félelem szinte tapintható a levegőben, s olyan szavak repkednek, mint atom, sebesültek és frontvonal, én nem ezeket szeretném ismételgetni.

Én a békéről akarok beszélni, mert azt szeretném, hogy amikor ezek a gyerekek felnőnek, erre emlékezzenek. Arra, hogy mi a békéről beszéltünk.

Emlékezzenek erre akkor is, ha majd nekik kell dönteniük arról, legyen-e béke a világon!

Így tehát mi nem a háborúról, hanem a békéről beszélgettünk, és megkértem néhány kolléganőmet is, hogy tegyék ugyanezt ők is. Aztán pedig összegyűjtöttük a legérdekesebb gondolatokat: mit jelent a gyerekek számára a béke egy mondatban.

Íme, ennyiféle lehet a béke egy alsós kisgyerek lelkében:

„Otthon vagyok a családommal.”
„Nálam van a nagymamám, és együtt játszunk.”
„Együtt van a család, mindenki nyugodt és kedves.”
„Amikor péntek van, és én az ágyamban a Harry Pottert olvasom.”
„Akkor van bennem béke, ha megölelem Mancit.”
„A békés környezet csendes, tele virágokkal. Egy hely, ahol kikapcsolódhatok.”
„Amikor mindenki otthon van velem.”
„Ha péntek este van. És kész van a házim.”
„Amikor a barátaimmal focizunk. Vagy apával.”
„Amikor együtt ülünk a családdal, és beszélgetünk. Amikor nincs semmi feladat.”
„A béke nekem az, amikor a szabadban vagyunk a családommal.”
„Amikor a nagyiék megjönnek.”
„Ha Zeller az ölemben van. Amikor anyával főzünk.”
„Amikor jóban vannak az emberek, akkor béke van.”
„Ha a húgom nem tombol, és én sem veszekedek senkivel.”
„Akkor van köztünk béke, ha szeretjük egymást, és vidámak vagyunk.”
„Nekem a béke azt jelenti, hogy a Balaton partján sétálok, azaz, amikor csend van.”
„Amikor a barátaimmal játszunk.”
„Nekem a béke egy érzés, ami szeretetet fejez ki. Csendet, barátságot, jókedvet, megértést.”
„Amikor az ágyamban fekszem, és minden csendes.”
„Az én szempontomból az a béke, hogyha minden ország békében él, békés minden, és a családom egészséges.”
„A béke, az egy olyan dolog, amire mindenki vágyik. Az emberek nem gonoszkodnak, hanem segítik egymást. A családok közötti békességet jelenti.”
„Ha mondjuk két ember veszekszik, akkor tegyük föl, hogy az egyik ember bocsánatot kér a másiktól, és a másik mondjuk elfogadja a bocsánatkérést. Akkor ők békét kötnek.”
„Nem csúfoljuk, nem bántjuk a másikat, hanem segítünk neki.”
„Megosztjuk másokkal, amink van.”
„Amikor tiszteljük egymást.”
„Békében nincs konfliktus, sem a környezetemben, sem máshol. Egyetértés van, szabadság, nincs hatalomvágy.”
„Szerintem nekem a béke a barátságról meg a szeretetről szól. A családom meg a barátaim számítanak nekem békének. Nagyon szeretném, hogy a világban és az osztályunkban béke legyen.”
„A béke az, amikor nem veszekszik senki. A kibékülés is azt jelenti, hogy béke van.”
„Amikor karácsonykor együtt van a család.”

Hát, most őszintén, kedves felnőttek! Olyan lehetetlen kívánságok ezek?