A legnagyobb hatalmú orvos, aki a király helyett uralkodott: Doktor Struensee

A német Johann Friedrich Struensee 1737-ben Hallében született lelkészcsaládban. Szülővárosában tette le orvosdoktori vizsgáját, majd a Hamburg melletti Altonában praktizált. 1764-ben ő ismertette a világgal elsőként a száj- és körömfájás kórtanát. A betegség ellen oltóanyagot is megpróbált előállítani, persze sikertelenül.

A lelkes és tudós orvos 31 évesen megismerkedett a nála is ifjabb VII. Keresztély dán királlyal, akit azonnal elkápráztatott divatos, felvilágosult, reformer ötleteivel. A tapasztalatlan és nem túl eszes király magával vitte Koppenhágába, és az évek során egyre nagyobb hatalommal ruházta föl újdonsült barátját, aki 1771-től mint „titkos kabinetminiszter” gyakorlatilag át is vette az állam irányítását. Ettől kezdve bármely törvény bevezetéséhez elegendő volt Struensee aláírása.

A derék, művelt, ám meggondolatlan doktor persze nem habozott mindent megvalósítani abból, amit csak Voltaire-nél, Diderot-nál és Rousseau-nál korábban összeolvasott.

Hivatalos nyelvként bevezette a németet, eltörölte a cenzúrát, a robotot, valamint a nemesi címeket és rangokat, meghirdette a teljes vallás- és kereskedelmi szabadságot, a jogegyenlőséget, előkészítette a jobbágyság eltörlését, közben minimálisra csökkentette a vámokat, így persze az állami bevételeket is megkurtította. Központi közigazgatást vezetett be, megszüntette a városok addigi autonómiáját, felfüggesztette a középkori eredetű előjogokat, betiltotta a kínvallatást, a boszorkánypereket, különféle jogvédő intézkedésekkel megnehezítette a rendőrség önkényeskedését, és a továbbiakban kizárólag a szándékos emberölés megtorlásaként engedélyezte a halálbüntetést. Ám jelentéktelenebb ügyekkel sem volt rest foglalkozni: szabályozta például az örökösödési jogot, tankönyveket íratott, de meghatározta a céhek működését vagy az orvosi tarifákat is.

A szorgos Struensee egyetlen év alatt 1800 rendeletet adott ki, vagyis a hétvégéket is beleértve naponta majdnem ötöt, és evvel nemcsak a Dán Királyságot forgatta föl alapjaiban, hanem szinte minden jómódú, hatalmas és addig békésen harácsoló polgártársát is sikeresen ellenségévé tette.

Kép

Hans Hansen: J. F. Struensee posztumusz portréja - Kép: Wikipédia

Ráadásul a fiatal és vonzó külsejű doktor a magánéletében sem ismert társadalmi határokat. Túlságosan bizalmas viszonyt ápolt király-barátja feleségével, Karolina Matilda királynéval, együtt utazgattak, együtt vadászgattak. E tevékenységek következményeképpen hamarosan közös leánygyermekük is született.

Ezt a tényt is kihasználva az anyakirálynénak sikerült felhergelnie és korábbi barátja ellen fordítania a királyt.  A bosszúszomjas arisztokraták, immár VII. Keresztély támogatásával, puccsot készítettek elő a gyűlölt miniszter ellen. 1772. január 17-én egy udvari bál után Struenseet és titkárát, Enevold Brandtot letartóztatták, és vésztörvényszék elé állították. Árulás, felségsértés, sikkasztás és hasonlók vádjával mindkettejüket órákon belül halálra ítélték.

Három nap múlva, Koppenhágában, hatalmas tömeg előtt került sor a nyilvános kivégzésre. A szerencsétlen orvosnak és barátjának előbb a kezét, majd a fejét vágták le, ezután felnégyelték őket, majd tetemük darabjait kerekekre kötözve kiállították a főtéren. A hűtlen királynét száműzték Németországba, ahol az asszony bánatában beteg lett, és három éven belül meghalt.

Struensee bukása után intézkedéseit gyakorlatilag mind visszavonták. Néhány évvel később azonban VII. Keresztély fia, az ifjú VI. Frigyes király hatalomra jutva ismét megvalósította a német orvos néhány elgondolását.

Végleg eltörölte például a jobbágyságot, és ismét vallásszabadságot vezetett be az országban.

A reformer orvos üstökösszerű életpályáját, tragikus és véres történetét számos irodalmi mű dolgozta föl. 1935-ben Robert Neumann írt róla életregényt, amely A királyné kegyence címmel magyarul is megjelent. 2012-ben remek dán film is készült belőle, az emlékezetes alakítást nyújtó dán sztár, Mads Mikkelsen főszereplésével.