Büntettek érte, vadított, de van-e egészségügyi kockázata? – A körömlakk története

Az 1940-es évekre már az egész körmöt lefestették, míg előtte divat volt a körömágyon a hegyeket és a félholdat csupaszon hagyni. A vadító vörös körömlakkot Rita Hayworth színésznő hozta divatba a filmvásznon, évtizedekkel később pedig Uma Thurman viselt a Ponyvaregény című filmben vámpírszínű körmöket, amivel újabb trendet indított el. A divatőrület ma már nem ismer határokat, egyes körömlakkokban már élelmiszerkivonat is van, kapható például kelkáposztával készült körömlakk, amely a gyártó állítása szerint kisimítja és ragyogóbbá teszi a körmöket, vagy fokhagymát tartalmazó a körmök erősítésére és keményítésére, míg az uborkás lakk megakadályozza a töredezést.

Körömlakk Krisztus előtt

A körömlakk különös története, bármilyen meglepő, évezredekkel ezelőtt kezdődött. Kr. e. 3000-ből, Kínából maradtak fent írott források és maradványok, amelyek szerint a körömlakkot legkorábbi formájában az uralkodók és a felsőbbrendűek viselték gazdagságuk és hatalmuk jelképeként. Kr. e. 600 körül, a Zhou-dinasztia idején a királyi ház az arany és az ezüst színeket részesítette előnyben, majd a fémes színeket felváltotta a vörös és a fekete iránti rajongás. A Ming-dinasztia korszakában a körömlakkot gyakran méhviaszt , tojásfehérjét, zselatint és gumiarábikumot tartalmazó keverékből készítették, amelyet néhány órán keresztül a körmökön hagytak, hogy elszínezze azokat.

A foltos körmök a gazdagok és hatalmasok jelképei voltak, bárki más viselte, bűncselekményt követett el vele, ami büntetést vont maga után, sőt egyes dinasztiák idején a királyi színű viselet halállal is büntethető volt.

Úgy tűnik azonban, hogy nem csak Kínában ismerték a körömlakk elődjét, ugyanis források szerint Babilóniában a harcosok Kr. e. 3200-ban már órákat töltöttek azzal, hogy hajukat göndörítsék és lakkozzák, körmeiket pedig manikűrözték és színezték, mielőtt csatába indultak volna. A körmük színe itt is az osztályukat jelezhette, például a fekete körmök magasabb társadalmi osztályba tartozót szimbolizáltak, míg mondjuk a zöld körmök kevésbé. Az egyiptomiak hennával festették körmeiket. Kleopátra is növényi kivonatokat használt körmeire, hogy azok mély vérvörös színűek legyenek, de mumifikálódott fáraóknál is találtak az archeológusok hennafoltos körmöket. Egyiptomban az alsóbb osztályok halvány színeket viseltek, míg a felsőbb rétegek vörösesbarnára festették körmeiket a már említett hennával. Ez Indiában és Afrikában is népszerű volt a nők körében, akik az ujjbegyeiket is befestették hennával.

Kép

körömlakkot viselő nő egy kínai festményen

Így jutottunk el a folyékony körömlakkig

A körömlakk csak a 18. század végén érkezett meg Indiából, illetve a Közel-Keletről szóló kereskedelmi megállapodásokkal Európába. Frederick Sylvester North Douglas angol politikus 1810–ben Görögországban utazva vette észre és jegyezte fel, hogy a görög nők „piszkos rózsaszínre” festették a körmeiket, amit ő ősi szokásnak vélt. A kezdetleges körömlakkot olyan összetevők felhasználásával hozták létre, mint a levendulaolaj, a kármin, az ón-oxid és a bergamottolaj. Gyakoribb volt, hogy a körmökre színezett púdereket és krémeket meg olajokat dörzsöltek, majd a végén a körmöt fényesre csiszolták, lágy rózsaszín vagy akár tűzpiros árnyalattal. A kor stílusikonja Faucigny-Lucinge hercegnő például karmazsin színű körmökkel pompázott. Az egyik ilyen típusú polírozó termék, amelyet ez idő tájt árultak, Graf”s Hyglo körömlakkpasztája volt.

A körömlakk ekkor még mindig nem volt folyékony, csak később az Egyesült Államokban fejlesztették ki a ma ismert körömlakkállagot.

Az első európai körömszalon a 19. század végén nyílt Párizsban, az első amerikai szalont pedig 1878-ban nyitotta meg Manhattanben Mary Cobb, „Mrs. Pray's Manicure” néven. 1,25 dolláros „buff and shine” manikűrjei nagyon sikeressé tették, nem tudhatta, hogy ez lesz a történelem egyik legnépszerűbb és legkeresettebb szépségápolási szolgáltatása. Mary Franciaországban tanulta meg az alapokat, majd az amerikai szalon megnyitásával egyidőben kifejlesztette termékcsaládját, és elkészítette az első otthoni manikűr-útmutatót. De Mary Cobb kísérletező alkat volt, és nem állt meg a manikűrnél. Jelentősen hozzájárult az ipar fejlődéséhez a csiszolódeszka feltalálásával.

Mary Cobb körömlakkszalonja egy korabeli metszeten

1911-ben a Cutex egy különleges kivonattal jelent meg a szépségpiacon, amely a körömágy körüli kutikulák (élettelen szövetrész a körömlemezen) lágyítására szolgált, majd a húszas években a Cutex megalkotta azt, amit ma folyékony körömlakként ismerünk. 1934-ben egy üveg Cutex körömlakk 35 centbe került, és csak három vörös árnyalatban volt elérhető.

Autófény és műköröm

A körömlakk története ezen a ponton újabb fordulatot vett. Még az első világháború alatt az Egyesült Államok lefoglalta a német vegyi szabadalmakat, ami a nitro-cellulóz amerikai piacra való bevezetését eredményezte. Az összetevőt az 1920-as években beépítették az autófestékekbe.

A francia sminkes Michelle Menard-t, aki akkoriban a Charles Revson cégnél dolgozott, annyira megihlette az autófény, hogy piacra dobta az első olyan körömlakkot, amely lényegében az autófesték mellékterméke volt.

Tökéletesítette formuláját, amely népszerűvé vált a flapperek körében. (A flapperek azok a fiatal nyugati nők voltak, akik rövid, térdig érő szoknyát hordtak, nyilvános helyen dohányoztak, jazzt hallgattak, alkoholt ittak, és autót vezettek.) Revson 1932-ben Revlon néven elindította kozmetikai házát, és éveken át árulta „körömzománcát” különféle színekben drogériákban és áruházakban, majd rúzzsal, később teljes sminkcsaláddal bővítette a palettát. Bár a cég nagyon hamar a kozmetikai ipar vezetőjévé vált, komoly gondjai akadtak a körömlakkjaiban lévő erős vegyszerek miatt, amelyek tönkretették ügyfelei körmeit.

Körömlakkszalon a viktoriánus korban – archív fotó

A körömtechnológiák az 1950-es években tovább fejlődtek az akril körmök (épített vagy műköröm) megjelenésével. Az akril körmöket egy fogorvos fejlesztette ki teljesen véletlenül. Történt ugyanis, hogy 1957-ben Dr. Frederick Slack Jr. egy fogászati ​​laboratóriumban dolgozott, amikor véletlenül levágta a hüvelykujjkörmét. Alumíniumfólia és fogászati ​​akril felhasználásával platformot hozott létre a köröm rögzítésére, és legnagyobb meglepetésére egy tökéletesen élethű körmöt alkotott. Testvérével hamarosan szabadalmaztatta az első műkörömformát, cégük pedig azóta is számos innovációval gazdagította a körömipart. A Slack család többek között továbbfejlesztette az első nem sárguló, térhálós készítményt, amelyet ma minden hagyományos akrilrendszerben használnak. A körömipar úttörőiként folytatták hagyományaikat az első üvegszál erősítésű polimerek, fényaktivált folyékony és por akril, UV-re keményedő zselék, valamint levegő- és hőaktivált lakktömítők bevezetésével.

Egészségügyi kockázatok, rekordok

A következő fontos név Jeff Pinké, aki amerikai sminkes és az Orly alapítója volt, ő 1975-ben megalkotta a sokoldalú francia manikűrt.

A legnépszerűbb manikűrstílus Párizsban debütált a kifutókon, és azonnal divattá vált. A hagyományos francia manikűrök a természetes körmökhöz hasonlítanak: rózsaszínű alapkörmök fehér hegyekkel. A modern francia manikűrrel olyan trendek jöttek létre, amelyekben a körömvégek fehér helyett más színű festést kapnak, matricákkal és sablonokkal készíthetők.

Kép

Rita Hayworth és Faucigny-Lucinge hercegné, a modern körömlakkozás úttörői – archív fotók

Essie Weingarten a '80-as évek elején fejlesztette ki körömlakk-kollekcióját, 1983-ban pedig, amikor a néhai Joan Rivers amerikai tévés műsorvezető, producer megemlítette műsorában a választott körömszínét, Essie „Jelly Apple” nevű alkotását, az Essie márka pillanatok alatt ismertté vált. Jelenleg 311 színű körömlakkot forgalmaz, nem számítva a körömmatricákat és a speciális alap- és fedőlakkokat.

A körömlakk minden korábbinál népszerűbb, de a lakkra vonatkozó egészségügyi kockázatok mindig terítéken vannak. Az Egyesült Államok Egészségügyi és Humánszolgáltatási Minisztériuma szerint „Az állatkísérletekben használt vegyi anyagok mennyisége valószínűleg a százszorosa annak, aminek ki lenne téve az, aki hetente körömlakkot használna.” Súlyosabb egészségügyi kockázattal szembesülnek a professzionális körömtechnikusok, akik a körömasztalnak nevezett munkaállomáson végeznek manikűrt, amelyen a kliens kezei fekszenek – közvetlenül a technikus légzési zónája alatt. Sok körömtechnikus visel maszkot, hogy eltakarja száját és orrát a körömtermékekből származó durva por vagy vegyi anyagok belélegzése elől. Kutatók figyelmeztetnek arra, hogy a körömszalonokban belélegzett és felszívódó szerves oldószerek, például a glikol-éterek és a szén-diszulfid káros hatással lehetnek a reproduktív egészségre.

Ma a körömipar több milliárd dolláros iparág, és folyamatosan növekszik, amit a közösségi média is elősegít. Sok műkörmös megtalálható a közösségi oldalakon, ahol videókkal mutatják be a technikákat, színeket. Jelenleg 13 féle körömlakkbevonat létezik: csillogó, mikro-csillámló, mikro-glitter, fagyos, fényes, krémes, prizmás mikro-glitter, irizáló, opálos, matt, duokróm és áttetsző.

A legdrágább körömlakk ára ebben a pillanatban 250 ezer dollár, a Black Diamond King szín 267 karát értékű fekete gyémántból készül.

Felhasznált források:

• https://www.byrdie.com/history-of-nail-polish
• https://en.wikipedia.org/wiki/Nail_polish
• https://www.goodhousekeeping.com/beauty/nails/tips/a24202/nail-polish-facts/
• https://sienna.co/blogs/news/the-history-of-nail-polish-you-never-knew-about
• https://www.nailsmag.com/encyclopedia/nsi-nail-systems-international